Szele Tamás: ...és egységbe forr

Akkor lássunk neki a hírek „aprajának”, ami nem is mindig annyira apraja, mert időnként, tekintve, hogy úgyis orosz vonatkozásúak, Nágyja, vagyis Nagyezsdája. Könnyen átsiklik az ember kulcsfontosságú információkon is két rakétatámadás között, és utólag már csodálkozhat, ha nem vette észre időben azt a pár sort, ami esetleg sorsdöntő lehet.

Ma is például volt sok mindenféle, például tudomást szerzetünk egy borzalmas támadásról a csaplinói vasútállomás ellen, mégis két, viszonylag jellegtelen, majdhogynem bikkfanyelven fogalmazott hír lehet a legfontosabb, pedig mindkettő úgy elbújt, mint taposóakna a bozótban. Még jó, hogy észrevettem őket.

Az első arról szól, hogy Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin szép csendesen felemelte az orosz fegyveres erők teljes munkaidős alkalmazottainak létszámát. Mint a TASZSZ írja:

„MOSZKVA, augusztus 25. /TASZSZ/. Vlagyimir Putyin orosz elnök rendeletet adott ki a fegyveres erők szabványos létszámának 137 ezer fővel való növeléséről. A hivatalos jogi információs portálra feltöltött rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.

A rendelet szerint az orosz fegyveres erők normatív létszáma jövőre 2 039 758 fő lesz, ebből 1 150 628 katona.

A korábbi, érvénytelennek nyilvánított rendelet szerint a fegyveres erők létszámát 1 902 758 főben állapították meg, ebből 1 013 628 katona. Ez 2018. január 1-jétől volt hatályos.

A védelmi minisztérium nem tervezi a sorkatonaság eltörlését. Szergej Sojgu védelmi miniszter szerint az orosz fegyveres erők szerződéses katonáinak száma 2015 végén elérte a 352 ezret, ami először haladta meg a sorkatonák és tengerészek létszámát (297 ezer). Emellett az orosz hadseregben mintegy 270 000 megbízott tiszt, zászlós és tiszthelyettes volt. A védelmi minisztérium 2019-2025-re vonatkozó terve a szerződéses katonák számának 475 600 főre történő növelését irányozza elő.”

Számoljunk csak egy kicsit. 137 ezerrel több katona lesz tehát, azonban 1 150 628 lesz összesen. Ez azért fontos, mert ezek szerint a nem harcoló állomány bővítéséről nincs szó. A védelmi minisztérium a szerződésesek számának növelését tervezi (persze, hiszen őket lehet ilyen „specoperaciják” alkalmával bevetni, a sorkatonákat csak valódi, deklarált háborúban lenne szabad), és való igaz, most nagyszabású toborzás zajlik Oroszország-szerte, de a jelentkező „önkéntesek” igazából nagyon is szerződésesek, hiszen egymással versenyeznek a különböző területek („szövetségi szubjektumok”), melyik képes több zsoldot és berukkolási pénzt kínálni nekik. Az már más kérdés, hogy így is alig akad jelentkező, csak a legszegényebb vidékeken sikeres a verbunk, de még azok között se mindenhol, Csecsenföldön például már kötéllel fogják a katonát, ha bírják. Szóval Putyinnak ez az intézkedése arra jó, hogy több szerződéses katonát lehessen toborozni – ha beállnak.

A másik hír kicsit duplafenekű, de az a lényege, hogy formálódik újra a Szovjetunió. Nem kicsit lepődtem meg, mikor azt láttam a Meduzán, hogy Abházia épp be akar lépni!

„Abházia kész csatlakozni az Oroszország és Fehéroroszország alkotta uniós államhoz

A részben elismert Abházia elnöke, Aszlan Bzsanja kijelentette, hogy a köztársaság készen áll arra, hogy tagja legyen az uniós államnak, amelyhez jelenleg Oroszország és Fehéroroszország tartozik.

„Egy olyan perspektíva esetén, mint az uniós állam, amely magában foglalja Oroszországot, Fehéroroszországot és más államokat, amelyek csatlakozni szeretnének ehhez az uniós államhoz, szívesen támogatnánk ezt az elképzelést, és teljes jogú tagjai lennénk az uniós államnak” – mondta Bzsanja a Szolovjov LIVE televíziós csatornán.

Bzsanja hozzátette, hogy teljesen meg van győződve arról, hogy az uniós állam gondolata közel áll az abház néphez, és „megfelel a nemzeti érdekeknek”.

Oroszország és Fehéroroszország Uniós Állam 2000 januárja óta létezik. Az unió résztvevői megvitatták a közös parlament, az alkotmány és a közös valuta létrehozását, de soha nem fogadtak el ilyen megállapodást. 2019-ben Oroszország kezdeményezésére újraindultak a tárgyalások, és 2021-ben a felek 28, Oroszország és Fehéroroszország integrációját célzó uniós programról állapodtak meg.

2022 júliusában Aljakszandr Lukasenka azt mondta, hogy a volt Szovjetunió országainak „őszintén érdekeltnek kell lenniük a közeledésben” az Unió államával, ha természetes formában meg akarják őrizni szuverenitásukat és függetlenségüket.”

Bizony, ez már eddig is létezett, Putyin tavaly szeptember 9-én azt sem zárta ki, hogy közös lesz a parlamentjük (mibe fogadjunk, hogy Állami Dumának fogják hívni, a közös devizát meg rubelnek?). Ha most ehhez csatlakozik az Oroszországi Föderáción kívülről Abházia, esetleg Transznisztria, a szakadár donbásszi köztársaságokkal és esetleg még egy-két mesterséges bábállammal együtt, megint új helyzettel kell szembenéznünk: Transznisztria lehet támaszpont Moldova ellen, Abházia Grúzia ellen, és ezeknek a túloldalán már NATO-tagállamok vannak: Románia és Törökország. Ahogy Ukrajnának is van közös határa nem egy NATO-tagállammal, köztük velünk is. Tehát az orosz-fehérorosz (szovjet)uniós állam végül elérheti célját, a közvetlen közös határt a NATO-val, minek következtében Putyin karácsonyi tézisei alapján követelheti a vele határos tagállamok demilitarizálását. A nácitlanítást meg majd elintézik ők, körülbelül úgy, ahogy Ukrajnában, lakosságtalanítás útján. Nem mondom, érdekes geopolitikai csapda.

Persze, aki rokonszenvezik a Kreml céljaival, nevezheti agyafúrt tervnek is. Igen, eléggé relatív, ki hogyan látja a híreket, amint azt a csaplinói támadás története is mutatja.

Nem hiába vártak tegnap az ukrán függetlenség napja alkalmából komoly rakétatámadást, meg is érkezett, igaz, nem Kijevbe, hanem Csaplinóba, annak is a vasútállomására, egy Iszkander formájában. Régebben ötösével indították az Iszkandereket, de most már szegényebb az eklézsia – ez is borzalmas kárt tett. Csak hát itt szerteágazik a történet. Van egy moszkvai és van egy kijevi verziója.

A moszkvai szerint az orosz védelmi minisztérium megerősítette, hogy a Dnyipropetrovszki területen lévő Csaplino vasútállomáson egy katonai vonatot ért találat. A minisztérium szerint az Iszkander rakéta egy ott állomásozó csapatszállító vonatot talált el.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a csapás következtében 200, a háborús övezetbe utazó ukrán tartalékos meghalt, és sok katonai felszerelés megsemmisült.

Ezzel szemben az ukrán hatóságok szerint a bombázás nemcsak az állomást érte, hanem egy közeli lakónegyedet is, és összesen 25 ember, köztük két gyermek vesztette életét. Az ukrán fél nem pontosította, hogy a halottak között vannak-e katonák. Mindenesetre az áldozatok számát tekintve Csaplino bombázása volt az egyik leghalálosabb a háború kezdete óta. A támadásnak kevesebb áldozata volt, mint a kramatorszki vasútállomás bombázásának (akkor 61 ember meghalt, 121 megsebesült), de összehasonlítható a kremencsuki bevásárlóközpont (19 halott, 66 sebesült), a vinnyicai Tisztek Háza (24 halott, több mint 200 sebesült) és a harkivi kollégiumok (25 halott, legalább 45 sebesült) elleni támadásokhoz.

Mármost világos, hogy a moszkvai Védelmi Minisztérium katonai célpontról és tartalékos áldozatokról beszél, hiszen ők elvileg „nem lőnek civil célpontra” és az Iszkander „precíziós fegyver”. Tehát ha valamit eltaláltak és sok a halott, az automatikusan katonai célponttá válik.

Mondjuk most Mariupolt nem is említettem, pedig kellett volna: ott ugyanis egyenesen a szülészeti klinika került „katonai célpont” kategóriába. Meg a drámai színház, gyermekekkel tele: máig esküdöznek, hogy mindegyikben azovisták voltak.

Hogyne lettek volna azovisták: azok mentek szülni a klinikára! Egyenesen a kaszárnyából.

Ennyi hír jutott mára, holnap folytatódik a krónika.

Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!