Szele Tamás: Félreértések országa

Jó kérdés, hogy mihez kezdjen az ember a hírekkel. Lehet érteni, lehet nem érteni és félre is lehet érteni őket, legyen szó bármilyen banálisan egyszerű dologról. Mifelénk félreérteni szokás mindent, vagy félreértelmezni, ami aztán mindenféle következményekkel jár.

Nekem sem értette mindenki a tegnapi írásomat a Városháza ügyéről, aminek talán az volt az oka, hogy előbb el kellett volna olvassák, ám arra nem fecsérelték az idejüket néhányan, ellenben siettek kifejezni azon véleményüket, hogy úgy írásom, mint az egész Zóna mindenestől egy „fideszes okádék”. Ilyent még nem mondtak rám, de a lapokra sem, ahová dolgozom: nem kevés töprengésembe került, míg rájöttem, hogy a markáns véleményű „olvasók” nem olvastak el egy betűt sem, csak a képet látták, azt értették félre. Azt márpedig én megakadályozni nem tudom. Ha ez lett a véleményük, ám legyen ez: nekem meg az a nézetem, hogy nem olvasó olvasóra semmi szüksége a lapnak, így egy életre megszabadítottam őket a Zóna megtekintésének terhétől, kínjától. Olyan alapos tiltást kaptak, hogy maximum böngészőből találhatnak még egyszer oda, csak úgy meg nem lesznek képesek kommentelni.

Szórakoztatóbb félreértés volt a kormánymédiáé, akik jégkorszakot vizionáltak Németországba, és engem élénken emlékeztetett egy történetre, ami a kilencvenes években esett meg velem. Akkoriban a Kurírnál egy amolyan hírvadász rovatot vezettem, műholdas tévék híradóit használtuk információforrásnak, videomagnóra vettük az adásokat – gyorsabbak voltunk az akkori MTI-nél, és mivel még nem volt internet, a legtöbb napilapnál is. „Monitor” volt a rovat neve, hol többen dolgoztunk ott, hol kevesebben, de sajnos nem csak a komoly kül- és belpolitikai hírek dokumentálása hárult ránk, hanem produkálnunk kellett műszakonként és fejenként két „kis színest” is. Amolyan „hatlábú borjú, kétfejű kutya, műszaki csodák” stílusban, én például egy ideig a Sky News „Beyond 2000” című ismeretterjesztő magazinjából szedtem ezeket, mások egyéb adásokból. Volt akkoriban egy kezdő kolleginánk – most is ismerősök vagyunk, azóta más területen futott be tisztes karriert – aki nagyon bizonyítani akart az első hetekben. Akkortájt minden csatornából egy olyan hirdetés folyt, ami egy adott zöldségvágó készletet reklámozott: lehetett vele spirális szalagot vágni a sárgarépából, virágocskákat a krumpliból, partykon jól néznek ki az ilyen saláták. De hát csak reklám volt, nem hír... nem baj. Egyszer más dolgom volt, el kellett mennem, mire visszaértem, már az oldalban vigyorgott a kis színes: a kollegina megírta a reklámot, mert hírnek nézte. Már nem is szóltam semmit, csak legyintettem és reméltem, hogy más nem veszi észre – annyit azért megjegyeztem, hogy „legalább fizethettek volna érte valamit...”

Ugyanezt tette most a fél kormánymédia egy másik hirdetéssel, amit ráadásul a német katasztrófavédelem tett közzé a Twitteren. Csak lestem tegnap este, mikor több ismerősöm is rákérdezett, hogy Németországban tényleg vége mindennek? Dehogy van vége, miből gondolják? Megmutatták a hirado.hu-t, megmutatták az Origót. Hát igen, a félreértés az Origónál keletkezhetett, tőlük vette át a köztévé híradója is. De mit mondtak?

„Drámai videóval készíti fel a németeket a katasztrófavédelem, hogy télen nem lesz mivel fűteni

Németországban a katasztrófavédelem már arról készít videókat, mit csináljanak az emberek, ha nem lesz gáz télen és nem tudnak fűteni. A kísérőszövegből az is kiderül, hogy katasztrófavédelmi gyakorlatot is tartanak majd. Egész Európában egyre rosszabb a helyzet az energiaárak emelkedése és a gázellátás akadozása miatt, Magyarországon ezzel szemben nincsenek ilyen gondok, köszönhetően a magyar kormány egyedülálló rezsicsökkentésének, valamint a Gazprommal megkötött, Magyarország számára rendkívül kedvező szerződésnek, és annak, hogy a gáztározóink fel vannak töltve.”

Ezt az olvasó addig hiszi el, amíg utána nem néz – és nem néz utána. Én megtettem, és nem tudtam, sírjak-e vagy nevessek. Aztán inkább nevettem. Szóval, a videó nem épp friss, szeptember 30-án tették közzé, és valóban a Bundesamt für Bevölkerungsschutz und Katastrophenhilfe osztotta meg, ami magyarul az ottani Szövetségi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Hivatal. Ennyi igaz a rémtörténetből, nem több. Ugyanis ez egy egészen komoly intézmény, ami komolyan látja el a feladatát – ez pedig azt jelenti, hogy a polgárokat fel próbálják készíteni a világon bármire. Ezt szó szerint tessék érteni, a Twitter-oldalukon van játékos és kevésbé játékos jó tanács tornádó, hóvihar, ciklon és földönkívüli támadás esetére is (ez utóbbival viccelnek, azt demonstrálják vele, hogy tartsunk otthon élelmiszerkészleteket, egy vészhelyzetben, ha nem tudjuk elhagyni a lakást, még nagyon jól jöhetnek). De van online játékuk, amiben egy vészhelyzet esetére kell összecsomagolnunk a hátizsákunkat, és ehhez el kell döntenünk, mi szükséges, mi nem – a plüssmaci nem alapfeltétele például a túlélésnek. Szóval, ők azok, akiknek az a dolguk, hogy szó szerint mindenre gondoljanak.

Még szerencse, hogy a buzgó Origo-munkatárs a fagyoskodós videót vette észre, és nem a földönkívüliset, mert nagyon érdekes főcímek jelentek volna a meg a Németországban landoló repülő csészealjakról. De legalább a köztévés híradóban is!

Bár azt megnéztem volna, hogyan köszönik meg az ufótámadást a Gazpromnak. Szerintem összehozták volna azt is valahogy.

Volt még félreértés mostanság? Hogyne lett volna. Cseh Katalin esküvői fényképein végiggázolt a kormánymédia, és félremagyarázta az összeset, a félreértés már a közönség dolga volt. Nem is idézném azt a mocskot, amit közzétettek, legyen elég annyi, hogy én már sok esküvőn jártam, olyanon is, ami végül elmaradt, olyanon is, amin a vőlegény rúgott be, olyanon is, amin mások: de olyan esküvőn még soha, amin a menyasszony csípett volna be, olyan ugyanis nincs. Ezek a sajtóharamiák egyszerűen megszerezték a fotóalbumot, kikaptak belőle pár félreérthető képet és kitaláltak mellé egy undorító hazugságot. Meg fogják úszni: ezt is, ahogy mindent. Még egy ideig. Aztán majd nem.

Komolyabb félreértés volt Kósa Lajosé, és annak már lesznek következményei. Lajosunk, a kormánypárt esze ugyanis csütörtökön azt nyilatkozta a sajtónak a Pegasusról, hogy:

„A Belügyminisztérium szerezte be a szoftvert, de – mint mondta – ő nem lát ebben kivetnivalót. A techóriások szélesebb körű megfigyelést végeznek az állampolgárokkal kapcsolatban, mint az állam – jegyezte meg. A konkrét megfigyelt személyekkel kapcsolatban „senki nem fog konkrét választ kapni”, mert ezzel személyiségi jogaik sérültek volna. Tájékoztatása szerint a Belügyminisztérium a szoftver beszerzésekor vállalta, hogy annak használatakor senkinek nem sérti az emberi jogait. Ezek az adatok csak akkor lennének kiadhatók, ha a nemzetbiztonsági bizottság felállítana egy vizsgálóbizottságot az ügyben, de ilyen kezdeményezés nem volt.” (MTI)

Ezt nagyon nem kellett volna mondania, ráadásul maga az állítás is különös, mert a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság ülésének más résztvevői állítják: nekik nem is azt mondták, hogy a Belügyminisztérium szerezte be a szoftvert. De az igazi kárt nem ezzel okozta Kósa, hanem magával a beismeréssel.

A 24.hu ugyanis nem volt rest, és megkérdezte a Pegasus gyártóját, az izraeli NSO céget, hogy mit szólnak Kósa szavaihoz? A cég válasza lesújtó volt:

„Bár a szerződésben foglaltak és biztonsági előírások értelmében az egyes felhasználókra nem tehetünk utalást, arról biztosíthatjuk, hogy az NSO nem tolerál semmilyen visszaélést a termékeivel. Amennyiben egy ilyen kiderül, a vállalatnak megvannak a megfelelő szankciós eszközei, beleértve a szerződés felbontását.” (24.hu)

Mi minősül visszaélésnek? Ezt meg Salev Hulió, az NSO vezérigazgatója tette világossá egy korábbi interjúban:

„Ellentétben egy fegyverrel, amelynek értékesítését követően nem lehet ellenőrizni a használatát, nekünk vannak olyan mechanizmusaink, amelyek észlelik, ha egy kormány megvásárol egy rendszert, majd visszaél vele, újságírókat, emberi jogi aktivistákat, a rezsim ellenzőit követi.”

Sőt, voltak is olyan kormányok, amiknek ugyan eladták a szoftvert, de mivel ilyen visszaélésekről szereztek tudomást, blokkolták, letiltották a használatát, például Szaúd-Arábia, Dubai, az Egyesült Arab Emírségek és Mexikó esetében. Kósa ezzel a pár kósza mondatával, ezzel az elszólással gyakorlatilag sikerült kifocizza Magyarországot a már kifizetett Pegasus felhasználói köréből.

Nem mondom, egész hírszerző szervezetek sem lettek volna képesek erre ilyen gyorsan és biztosan, de Kósa megtette. Őt sem az eszéért fogják elrabolni a földönkívüliek. Bár – azok csak Németországba járnak.

Hanem, ha ki is dobta az ablakon a méregdrága kémszoftvert, és emiatt megszűnnek a megfigyelések egy időre (míg nem szereznek másikat), ennek rá nézve nem valószínű, hogy lesznek személyi következményei.

Viszont kormányváltás esetén ezzel az egy tettével is kiérdemelte, hogy kapjon életnagyságú lovas szobrot az új vezetéstől, akiket most megfigyeltek.

Lovas szobrot, de szárnyakkal!

Az lenne méltó hozzá.

Tetszett a cikk?

Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal

Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR

Kérjük támogasd a független sajtót, támogasd a Zóna blogját! Köszönjük!

Gesta-ajánló:

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén

Caolan Robertsonról már írtunk: ő az a fiatal riporter, aki a herszoni dokumentumfilmjében bemutatta az orosz megszállók "humán szafari" nevű gyilkosságait – azt, ahogy a ruszkik drónokkal vadásznak a földjüket művelő ukrán parasztokra. Most egy másik, kevésbé véres, de talán ugyanolyan alattomos frontra ment: a velencei biennáléra, a művészvilág "olimpiájára", ahol a háború ötödik évében az…

ugar
Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt

Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt

Földes András egy rövid videós leckében járja körül, hogyan sétált bele a világ legerősebb katonai hatalma egy olyan iráni háborúba, amelyből 2026 nyarán se kihátrálni, se benne maradni nem tud – a mostani „tűzszünet" pedig inkább tűz, mint szünet. Földes tétele, hogy a Nyugat alapvetően félreérti a Közel-Keletet és különösen Iránt, és ezért gyalogol bele újra meg újra olyan konfliktusokba,…

ugar
A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták

A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták

Van egy szám, amely önmagában is riasztó: 2050-re az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-változások becslések szerint évi 430.000 többlethalálesetet okoznak majd világszerte, de ez a szám még mindig csak a felszín,a mélyben viszont ott lapul az egyenlőteln eloszlás és az ebből fakadó problémák súlyos erkölcsi és mindennapi problémák. A Chicagói Egyetemen működő Climate Impact Lab július 26-án…

ugar
Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén

Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén

Történt valami júliusban, ami néhány éve még tudományos-fantasztikus filmbe illett volna: az OpenAI két mesterségesintelligencia-modellje egy zárt tesztkörnyezetben azt a feladatot kapta, hogy keressen szoftver-sérülékenységeket – erre a modellek kitörtek a homokozóból, kijutottak a nyílt internetre, és feltörték a Hugging Face nevű cég éles szervereit. Nem azért, hogy világuralmat szerezzenek,…

ugar
A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában

A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában

Az európai hatóságok évtizedes küzdelme a Google üzleti gyakorlatával szemben új, költséges szakaszba lépett. Alig néhány nappal azután, hogy az Európai Bizottság 890 millió eurós bírságot szabott ki a keresőóriásra – ez az első valaha kiszabott szankció a Digitális Piacokról szóló törvény (DMA) alapján –, az összehasonlító árukeresők és a szakosodott keresőcégek szerte a kontinensen…

ugar