Szele Tamás: Fröccsöntött béketerv

Ez a mai második rész arról fog szólni, hogy Szijjártó Péter és Orbán Viktor honnan veszi ezt a mostanság oly fennen hangoztatott pacifizusát, mert hogy nem abból a mélyen humánus lelkükből fakad, az is biztos. Persze, hogy nem: Pekingből érkezik, de ott is Moszkvának akar kedvezni – bár első sorban Kínának hasznos.

Akkor lássuk, miről beszélek. Mit is ír a Magyar Hírlap? Azt hogy Szijjártó szerint:

„A 25. órában vagyunk, ennek a háborúnak azonnal véget kell vetni. Hogyha nem következik be azonnal tűzszünet, és nem indulnak meg azonnal béketárgyalások, hatalmas nagy baj lehet.”

Ha nem mondja, itt halok meg hülyén, mert nem jövök rá, hogy milyen veszélyei vannak ennek a háborúnak, amivel – már bocsánat, de igaz – ebben az elmúlt évben én jóval többet foglalkoztam, mint a magyar külügyminiszter. Az ugyanis csak akkor törődött vele, mikor nem tudta sehogyan sem elkerülni, de bár inkább hozzá se nyúlt volna. És hogy nézne ki Szijjártó szerint a béke?

„Remek lenne, ha az amerikaiak és az oroszok végre beszélnének egymással, és megtennének mindent annak érdekében, hogy ezt a háborút minél gyorsabban le lehessen zárni.”

Ukránok nélkül? Az érdekes volna, ugyanis épp rájuk tartozik a leginkább. Azt írnám, nem tudom, hogyan jutnak ilyen ostobaságok egy külügyminiszter eszébe, de tudom, hogyan: úgy, hogy beléteszik, beléöntik tölcsérrel. A fülén keresztül, ha másként nem megy.

Ez az ötlet, mármint, hogy gazda nélkül csinálja a számadást Moszkva és Washington, már korábban is felmerült, ahogyan az is, hogy Kijev adjon „földet a békéért”. Régebben a szebb napokat is látott Henry Kissinger vetette fel, akiről többet gondoltam, mint a vietnami háborúnak véget vető és Mao Ce-tungot megszelídítő politikusról, de ne feledjük, hogy könnyű Maót táncba vinni, ha Mao is akarja. Mindenesetre azóta Kissinger már nem így gondolja a békét, ellenben, mint a Moscow Times írja, Oroszország viszont nagyon is így szeretné.

„Oroszország nemzetközi platformokon „földet a békéért” alkut erőltet Ukrajnára – jelentette ki Alekszej Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára az Ukrajinszka Pravda hasábjain.

Mint mondta, a Kreml a háború befejezéséért cserébe azt szeretné, ha Ukrajna lemondana a Krím, valamint a donyecki és luhanszki területekre vonatkozó követeléseiről.

„A Kreml terveiben a megfáradt ukránokra, a megfogyatkozott szövetségesekre és partnerekre, az amerikai és európai választásokra, a gazdasági válságra és az orosz erőforrások iránti igényre támaszkodik” – írja Danilov.

Kína közvetítő szerepet vállalt a tárgyalásokon. A kommunista párt legmagasabb rangú diplomatája, a volt külügyminiszter és a Kínai Népi Közösség Központi Bizottsága Külügyi Bizottságának jelenlegi vezetője, Wang Yi (magyarul Vang Jinek szokták írni, de ez a hivatalos, pinjin átirata a nevének – Sz. T.) február 18-án jelentette be az Oroszország és Ukrajna közötti „békeszerződés” tervezetét, amely tiszteletben tartja „minden ország szuverenitását”.

Néhány nappal később Wang Yi a müncheni biztonsági konferenciára utazott, ahol az USA figyelmeztette szövetségeseit, hogy Kína „halálos fegyverekkel” kezdheti ellátni Oroszországot.

E vádakat visszautasítva Vang Ji Moszkvába repült, ahol Vlagyimir Putyin elnökkel találkozott. A Kremlben folytatott megbeszélések előzményei voltak Hszi Csin-ping kínai elnök oroszországi látogatásának, aki április végén vagy május elején érkezhet, és a The Wall Street Journal forrásai szerint a nukleáris fegyverek használatának mellőzéséről kíván tárgyalni Putyinnal.

Putyin a saját feltételei szerint akar tárgyalni a békéről – az ukrán területek megtartásával, mondták a Bloombergnek január végén a Kremlhez közel álló források. A források szerint Putyin ezért követel offenzívát a hadseregtől, és újabb mozgósítási fordulót fontolgat: célja megmutatni, hogy Oroszország visszanyerheti a kezdeményezést a csatatéren, és még azelőtt eljuthat oda, hogy Ukrajna nyugati tankokat és páncélozott járműveket kap.”

Akkor kezd világos lenni, miért turnézta végig a fél világot Wang Yi. Egy ilyen béke kedvező volna Moszkvának, kedvezőtlen Kijevnek, azonban hasznot mindenképpen Pekingnek hajtana, hiszen Kína így aztán – beruházások segítségével – rátehetné a kezét az orosz és az ukrán gazdaságra egyaránt (és ne feledjük: Ukrajnában hatalmas termőterületeket bérelnek kínai cégek, amelyek a háború miatt elestek a terméstől). Az újjáépítés is komoly biznisz lenne, ez áll tehát Kína béketerve mögött.

De ne legyünk elhamarkodottak, nézzük meg mit ír a Kínai Kommunista Párt külügyekkel foglalkozó lapja, a Global Times.

„Kína mindent megtesz a bonyolult és egyre élesedő orosz-ukrán konfliktus közvetítése érdekében, mivel a látogató kínai csúcsdiplomata, Wang Yi találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és más magas rangú orosz tisztviselőkkel Moszkvában, hogy megvitassanak egy sor kérdést, beleértve Ukrajnát, még akkor is, amikor az USA és a nyugati országok inkább abban érdekeltek, hogy további fegyvereket küldjenek a folyamatban lévő harcok fenntartása érdekében.”

Azt tudjuk, hogy Kína mindent megtesz, azt meg a fentebb vázoltam, hogy miért teszi meg azt a mindent.

„Mivel Kijevet mélyen befolyásolja Washington, amely nem érdekelt az azonnali tűzszünetben, hanem inkább egy elhúzódó konfliktust szeretne, hogy folyamatosan aláássa Moszkvát és erőszakkal változtassa meg a status quo-t, valóban nehéz elképzelni egy olyan megvalósítható békeformulát, amelyet mindkét fél el tud fogadni. A béke csak azután jöhet el, hogy a harctéren bekövetkezett további áldozatok és károk miatt legalább az egyik fél meggondolja magát.”

Nos, ezt Kijevben is így látják, azzal a megkötéssel, hogy gondolja meg magát Moszkva, mert ők ugyan nem teszik.

„Kínai elemzők szerint ha a Nyugat nem hajlandó elismerni, hogy Oroszország egyes biztonsági aggályai jogosak és ésszerűek, akkor csak megismétlik azokat a hibákat, amelyeket a NATO elmúlt évtizedekben végrehajtott terjeszkedésével követtek el, ami végül a jelenlegi konfliktushoz vezetett. Moszkva soha nem fog elfogadni olyan javaslatot, amely tagadja a biztonsági érdekeit, és ezért a konfliktus nem fog megállni.”

Tehát a terv része, hogy Moszkva mindent megkap, amit kér, de nem ad érte semmit, maximum kicsit abbahagyja a verekedést. Abbahagyja ő akkor is, ha megverik. És az egyszerűbbnek tűnik jelenleg.

„Zhang Hong, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Orosz, Kelet-európai és Közép-ázsiai Tanulmányok Intézetének munkatársa a Global Timesnak szerdán azt mondta, hogy „Oroszország és Ukrajna holtpontra jutott a csatatéren. Nagyon nehéz bárkinek is segíteni nekik abban, hogy azonnal megoldják a problémáikat, de legalább arra rá lehet venni őket, hogy a harcról a tárgyalásokra helyezzék át a hangsúlyt”.

Nehéz olyan tökéletes tervet készíteni, amely minden hadviselő felet kielégítene. A tűzszünet és a béke előmozdítása olyan folyamat, amely hosszú távú és nagy erőfeszítéseket igényel, és ez az, amire Kína a kezdetektől fogva törekszik – mondta Zhang.”

Értem, tehát ebben a mostani diplomáciai helyzetben mindenki hülyének néz mindenkit, körbe-körbe, karikába. Kijev mondjon le a saját területeiről azért, hogy kicsit később valószínűleg megtámadják a maradék Ukrajnát is, újult erővel, Orbán, Szijjártó és Wang Yi úgy tesz, mintha ez a két ország csak vásottságból kapott volna össze és rájuk akarnak szólni, hogy hagyják abba, irgum-burgum, a történet végén pedig Putyin tartsa meg agressziója gyümölcsét, és érezze magát győztesnek, holott a valódi győztes Kína lesz. És Ukrajna kit néz hülyének? Mindenkit, aki hisz ennek az átlátszó gyermekmesének, amit valamiért tévedésből „béketervnek” neveztek el.

Látható tehát, miféle gyártmány a magyar kormány nagy, löttyös pacifizmusa, amiből lólábak lógnak ki a Szerjózsa minden irányába.

Made in China.

Ennyi fért a mai második részbe, holnap folytatódik a krónika.

Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!

De igazit, ne fröccsöntött bóvlit.