Szele Tamás: Georgescu a bolhapiacon

Le kell szögeznünk: Călin Georgescunak mostanság nincs szerencséje. Erről nem a balsors tehet, hanem ő maga: sok mindenhez nem ért ő ezen a világon, de a szervezéshez konyít tán a legkevésbé. Bár a politikának sem géniusza. Hanem az, amit országjárás és a helyi termékek népszerűsítése címén bemutat, az eddig leginkább burleszkfilmbe illik. Pedig milyen büszke lehetett az ötletére, milyen csodás kampánykörútra számíthatott! Most meg ott tart, hogy a múlt heti kudarca után a holnapi fiaskó már biztosítva is van.

Ő maga biztosította.

A dolog azzal kezdődött, hogy emberünknek vándorkedve támadt. Éspedig amolyan kampányoló vándorkedve, ezt a politikában országjárásnak hívjuk. Az időjárás épp megfelel, ősz van már, de még szép az idő, a kánikula viszont elmúlt, ilyenkor a legkellemesebb a nép közé vegyülni. Írt is egy szívhez szóló kiáltványt, olyant, ami az ő populista programjába illeszkedett:

„Kedves barátaim!
Holnaptól kezdődik a Román Éléskamrák ősze. Közvetlenül a termelőtől a kamrába juttatjuk el az élelmet. Román termékeket vásárolunk, felvirágoztatjuk az országot!
Arra buzdítalak benneteket, hogy ezen az őszön töltsük meg családjaink kamráit a román föld termékeivel. Keressétek a hazai termelőket, az állattenyésztőket vagy a román tulajdonú cégeket. Rendeljetek együtt rokonaitokkal és szomszédaitokkal, és segítsetek abban, hogy minden román termény a családok asztalára kerüljön. A román parasztok és a hazai mesteremberek munkájából semmi se vesszen kárba. És a nyereség maradjon Romániában, táplálja a román családokat, és szolgálja hazánk gazdaságának fellendülését!
Szeptember 5-én, szombaton, 7:30-kor a vaslui megyei Codăești agrár-élelmiszeripari piacán leszek. Nem véletlenül választottam ezt a helyet: a történelmi Codăești újra Moldova ellátási központjává válhat.
Az igazi hazafiság az egyszerű gesztusokban is megnyilvánul: amikor román termékeket vásárolunk, megerősítjük a helyi közösségeket, és erőt adunk azoknak, akik az országot ellátják. Életben tartjuk azt, ami minket életben tart.
Isten és embertársaink iránti szeretettel, munkával, emberséggel és egymás iránti megbecsüléssel – együtt emeljük fel Romániát.”

Túl azon, hogy az autarkia (vagyis egy ország teljes gazdasági önellátása) a 21. században lehetetlen, sőt, lehetetlen volt a kőkorszakban is, már az ősemberek is kereskedtek egymással, akár kontinensen átívelő utakat megtéve, az őstermelők esetleg jónak találhatták volna az ötletet.

Csakhogy nem voltak tőle elragadtatva.

A Vaslui megyei út maga volt a kudarc. A Libertatea helyszíni tudósítása szerint Georgescunak az eredeti útvonal öt állomásából csak kettőt sikerült végigjárnia: a Codăești-i élelmiszer-piacot és a Băcăoani-i Ștefan cel Mare-szobrot.

Egyik helyen sem ünnepelték.

A codăești-i piacot sikerült teljesen felforgatnia, ugyanis hét autóbusznyi saját tapsoncot vitt magával Bukarestből, a politikus zsebrákokat nem számítva, azonban Codăești összlakossága nem több 1900 főnél és a piacot sem tömeggyűlésekre tervezték: fél óráig TikTok-videókat forgattak a pultok között, de a tülekedésben felrugdalták az árusok holmiját, amitől kissé paprikás lett a hangulat. Azok, akik árulni jöttek a codăești-i piacra, nem mozdultak el a standjaik mellől, amíg a vendég és kísérete ott tartózkodott. Néhány kereskedő még a kezét is az árujára tette, nehogy Georgescu testőrsége a tolongásban sportcipőket, fehérneműt, rövidnadrágokat, sapkákat vagy akár bolyhos pizsamákat „szólítson magához”.

„Vigyázat, itt állatok vannak! Vigyázat!”, kiabálták a kereskedők, amikor a Georgescu körül tolongó rajongók majdnem felborították a galambok és nyulak ketreceit. A lábuknál összekötözött tyúkok és kacsák, akiket közvetlenül a járdáról vagy nyitott csomagtartókból árultak, apatikusan hallgatták a hangszórókból bömbölő hazafias dalokat.

A codăești-i piac fél órára a közösségi médiába szánt produkciók forgatási helyszínévé változott. Megafonos férfiak jártak a tömegben, utasításokat osztogatva: „Kérjük szépen, kérjük szépen, csináljanak egy szabad folyosót! Egy folyosót, kérjük szépen!”. Más szervezők, akiket a ruhájukra erősített nemzeti színű szalagokról lehetett felismerni, beszédeket tartottak a piac különböző pontjain.

„Tönkretették a gyárakat! Háborúba akarnak minket sodorni! Megnyitották a határokat, hogy elhagyjuk az országot! Azt akarják, hogy emigráljunk!”

Lássunk csodát, ettől sem jöttek lázba a moldovaiak.

Néhány kötött sapkás „dák” viseletbe öltözött aktivista feladata az volt, hogy zászlókat lobogtassanak, és mindenki szeme láttára körbevigyék a kígyótestű farkast (a dákok harci jelvényét). Egyikük, aki talán a legbuzgóbb volt, egy keresztény szimbólumokkal ellátott plakátot is magával vitt. A szimpatizánsok transzparenseket tartottak a kezükben, rajtuk Călin Georgescu kinagyított fényképével, és dedikációkat kértek tőle az általa írt, „A Nagy Újjászületés” című könyvbe.

Egy kis cementtalapzaton fektették le a hangosító vezetékeket. Călin Georgescu pedig beszédet tartott, amelyet azok a kulcsszavak tarkítottak, amelyek híressé vagy inkább hírhedtté tették, mint például „áldozat, ország, szent, szeretet, nép”. Körülbelül öt perc múlva megszakadt a hang, ami például Olt megyében nem történhetett volna meg, és a vendég egy ideig beszélt, csak senki sem hallotta, mit. Amikor a mikrofon újra működni kezdett, a szónok a következő szavakkal zárta beszédét: „Mindannyiótokat szeretlek!”.

Valahogy ettől sem hatódott meg a nép. Meg attól sem, hogy nagylelkűen vásárolt egy csokor petrezselymet egy őstermelőtől. Aztán távoztak, köd előttük, por utánuk.

A vaslui-i Marcomovas bútorgyárba Georgescu már nem ment el, mert a tulajdonos, Ion Marcu a helyi sajtóban közölte, hogy a Facebookon értesült a látogatásról, és nem ért egyet vele. Sőt: a munkavállalók sem látták volna szívesen a politikust. A programból törölték a népművészeti vásárt is, amelyet a vaslui-i Copou Parkban rendeztek volna. Az eseményt szeptember 4. és 6. között a Megyei Tanács, a Városháza és a Vaslui Kulturális Központ szervezte.

A legkeserűbb pillanat Ștefan cel Mare lovasszobránál következett el, Băcăoaniban. Ezt egy régi, legendás csata emlékére emelték, Georgescu patetikus hazafiassága miatt kihagyhatatlan programpont volt. Hanem bizony a helyiek már várták és – ki is fütyülték. Egy ősz hajú, 76 éves nyugdíjas a fejéhez is vágta:

„Menj innét és vidd magaddal a cirkuszodat meg a majomparádédat is!” („Să plece cu circul și maimuțăreala!”)

Ezek után az már csak hab volt a tortán, hogy Lipovăț templomába már be se engedték: az egyházmegye közölte, miszerint:

„A Huși-i Egyházmegye nem kapott semmilyen kérelmet, nem hagyott jóvá és soha nem is fogja jóváhagyni semmilyen politikai jellegű rendezvény vagy találkozó szervezését, amely a politika szereplőihez vagy szervezeteihez kapcsolódik, sem a Lipovăț-i plébánia istentiszteleti helyein, sem pedig az egyházmegye bármely más templomában vagy kolostorában. A templom és az egész plébániai komplexum kizárólag liturgikus, kulturális-missziós és – tágabb értelemben – társadalmi-jótékonysági tevékenységeknek szentelt tér.”

Hát, ezt nem tette ki az ablakba a populista politikus. Valahogy hazaballagtak, más ember ilyenkor azt mondja magában: „Ez a módszer csődöt mondott, próbálkozzunk valami egyébbel” – de Georgescut más fából faragták. Ami nem megy Vaslui megyében, majd megy Biharban! Be is harangozta a második útját:

„Kedves barátaim, a Román Éléskamrák Ősze folytatódik. Emeljük fel együtt Romániát!
Keressetek őstermelőket, állattenyésztőket vagy román tulajdonú cégeket, és tőlük vásároljatok. 2026. szeptember 13-án, vasárnap reggel 8:30-kor az oradeai (vagyis nagyváradi) 100-as piacon (a korábbi Ócskapiac) leszek.
Ezt a helyet választottam, amely a bihari népi kereskedelem szimbóluma, mert ismerem és tisztelem identitását. Itt a régi tárgyak – generációk óta – új felhasználásra találnak, a környékbeli gazdák munkájának gyümölcse pedig vevőkre lel. Valóban, itt régi tárgyakat találsz, mindegyiknek megvan a maga története, de friss zöldségekkel és gyümölcsökkel teli asztalokat, baromfit és állatokat is lelünk.
Pontosan ezeket az embereket szeretnénk most a figyelem középpontjába állítani. Egy zöldséges ládika, egy gyümölcskosár vagy egy háztartás termékei mögött rengeteg munka, gondoskodás és remény rejlik.
Bihar egy kis darabja arra vár, hogy bekerüljön családjaink kamráiba. A gazdák és az őstermelők munkájából ne vesszen kárba semmi!”

Aki ismeri Nagyváradot, az most elkezdett kajánul vigyorogni. Váradon ugyanis nagyon szép és nagy piacok vannak, azok, amiket én ismerek, még budapesti mércével is inkább lennének vásárcsarnokok, mint egyszerű elárusítóhelyek. Az áru is meglehetősen bőséges, akár a rogériuszi csarnokot nézi az ember, akár valamelyik másikat: ugyan, mi üthetett Georgescuba vagy a stábjába, hogy pont a 100-as piacot nézték ki maguknak? Hiszen az ráadásul bolhapiac! Bár erre mintha utalna a politikus is a beharangozóban... Csakhogy a helyi eBihoreanul című lap szerint a nagyváradi közterület-gazdálkodási hivatal igazgatója pontosította a leírást. Liviu Andrica világosan közölte pénteken:

„Nincsenek őstermelőink. A 100-as piac elsősorban régiségpiacként és használtautó-kereskedésként ismert. Itt ruhákat, régi tárgyakat, kézműves termékeket és dísztárgyakat árulnak, míg a zöldség- és gyümölcsárusítás csak a terület egy kis részét foglalja el.”

A 100-as piacon mindazonáltal van egy mezőgazdasági termékeknek szánt részleg is, ahol a teljes 8,3 hektáros területből 108 négyzetméteren 32 stand található. A termékeket olyan kereskedők árulják, akik nem rendelkeznek őstermelői státusszal. Ráadásul ezek a kereskedők nincsenek állandóan jelen, így ez a fajta kereskedelem korlátozott és nem is jellemző a helyre.

Ezzel kapcsolatban a közterület-gazdálkodási hivatal vezetője azt mondja, hogy nem tudja, miért választotta Călin Georgescu ezt a helyet, de gyanítja, hogy a döntés összefüggésben áll a látogatók nagy számával

„Nem szeretnék véleményt mondani arról, hogy más mit gondolt. Valószínűleg valaki azt mondta neki, hogy vasárnap sokan járnak oda. A nyaralási időszakon kívül vasárnaponként körülbelül 10 000 ember fordul meg ott.”

– mondta Andrica. Az igazgató úgy véli, hogy az utazást szervező csapat nem tájékozódott kellőképpen a piac sajátosságairól, de humorral tekint a helyzetre. Szerinte ugyanis:

„Nekem kell köszönetet mondanom. Senki sem reklámozta még úgy és annyira a 100-as piacot, ahogyan Georgescu és csapata tette.”

Az illetékes hivatalt sem Călin Georgescu, sem csapata nem kereste meg az ügyben, az igazgató a látogatásról a közösségi médiából értesült.

Egy egyszerű piaclátogatáshoz természetesen nincs szükség a vezetés engedélyére. A szabályzat azonban nem engedélyezi politikai rendezvények szervezését. Azonban, mint az igazgató rámutatott:

„A 100-as Piac működési szabályzatának 61. cikke c) pontja szerint tiltottak a területen a politikai és vallási rendezvények, a tüntetések, a szórakoztató műsorok és egyéb hasonló programok.”

Vasárnap nagy tömeg várható a piacra, és az eseményt többek között az AUR párt is népszerűsíti, beleértve a Bihar megyén kívüli helyi szervezeteit is. A Máramarosi AUR-csoport Facebook-oldalán a következő címmel tette közzé a hirdetést: „Călin Georgescu és a »Román Éléskamrák Ősze« megérkezik Bolojan fellegvárába”.

Ott tartunk tehát, hogy holnap Georgescu kimegy a váradi bolhapiacra kampányolni az őstermelők közé, gondosan kiválasztva az egyetlen piacot a városban, ahol nincs egy fia őstermelő sem.

Tévedésből sincs.

Véletlenül sincs.

Feltehetően beszédet mond majd, aztán bevásárol a föld bőséges és áldott terményeiből, azoktól az őstermelőktől, akik nincsenek ott. Este pedig a felesége repesve várja:

• Mit hoztál, Călin, a híres váradi piacról, miféle finomságot?

• Ezt nézd meg, Cristela, ritka szép darab!

• Mi ez?

• Dacia 1300-as féltengely, még az 1986-os évjáratból!

• Sütve kéred vagy csorbába főzzem?

Ritka az a politikai gyűlés, aminek a teljes kudarcát egy nappal előre meg lehet mondani. Ez most olyan. Persze a TikTokon tomboló sikernek állítják majd be, ahogy a vaslui-i haknit is – a közösségi oldalon természetesen lehet belőle siker. Csak Váradon nem lesz az.

Szele Tamás