Szele Tamás: Gyilkosok, kémek, marhák

A háborúnak sokféle háttere lehet, van, ami bűnös, van, ami aljas, van, ami egy kémregényre hasonlít és van, ami tragikomikus – ebben az írásban ezeket az aspektusokat gyűjtöm össze a mai hírek közül, melyek ugyan nem állnak közvetlen kapcsolatban a hadmozdulatokkal, de mégis ismernünk kell őket a helyzet értelmezéséhez.

Kezdjük ott, ahol tegnap abbahagytuk, ugyanis szót ejtettem volt arról, hogyan toboroz Jevgenyij Prigozsin és az ő Wagner-csoportja az orosz börtönökben bűnözőket az ukrajnai harcterekre. Nos, mára újabb részletekre derült fény a The Insidernek köszönhetően.

„A Wagner PMC toborzói folytatják a foglyok tömeges toborzását az orosz kolóniákon. A toborzók az ország 10 régiójában legalább 17 települést kerestek fel, és több mint ezer embert sikerült összegyűjteniük, akik beleegyeztek, hogy Ukrajnába mennek háborúzni. Mint Olga Romanova, a Russia Sitting vezetője a The Insidernek elmondta, a foglyokat az első frontvonalon lévő előőrsökhöz küldik – valójában aknaszedőnek és ágyútölteléknek.

A „Versztka” szerint az IK–2 bázisán, Rosztov-on-Donban egy speciális kiképző létesítményt hoztak létre, ahol azokat, akik vállalták, hogy a frontra mennek, napi 20 órán át képzik, 4 órát pedig alvásra szánnak. Az első, a telepen kiképzett csoport július 20-án indult a frontra.

A toborzók már jártak a Tulai területen (IK–1, IK–4, IK–5), Jaroszlavlban (IK–2, IK–3, IK–12), Leningrádban (IK–3), Rjazanyban (IK–3, IK–5), Novgorodban (IK–7), Arhangelszkben, Pszkovban (IK–6), valamint a Komi Köztársaságban (IK–19, IK–25), Karéliában (IK–7) és Szentpéterváron (IK–6, IK–7). Az információt a kolóniák lakói megerősítették az újságíróknak.

Jelentések szerint toborzók látogattak Nyizsnyij Novgorod, Vlagyimir, Szmolenszk, Vologda és Murmanszk régiókba, a Tuvai Köztársaságba, Adygeába és Mordvinföldre, valamint a Permi régióba is. A kiadvány azonban még nem tudta megerősíteni az információt.

A legtöbb fogoly, aki beleegyezett a bevonulásba, a Jaroszlavli régióban tette (kb. 680 fő). További 400 embert toboroztak a „wagneristák” a Rjazanyi terület kolóniáin. Még 270 ember vállalta, hogy a frontra megy a Tulai területen lévő 5. számú büntetőtelepen, mintegy 250 ember az Arhangelszki területen, 130 ember a Komi büntetőtelepen, legalább 72 ember a Pszkovi területen és legalább 40 ember a Szentpétervári 7. számú büntetőtelepen.

A toborzók leggyakrabban (17-ből 14 esetben) a szigorúan őrzött kolóniákat keresték fel.”

Ezek szerint a „több, mint ezer” kifejezés majdnem kétezer főt jelent, de akkor is: ennyi rablógyilkosból nagyon sok, katonából vagy akár csak újoncból is kevés ahhoz képest, hogy májusban pont a Wagner csoport becsülte úgy, hogy a győzelemhez legalább négyszázezer, de a biztonság kedvéért inkább hatszázezer újoncra lenne szüksége az orosz hadaknak.

Most van kétezer, azok sem a legdicsőbbek. Lehet, hogy folyik az „önkéntes zászlóaljak” toborzása, de ha az is ennyire sikeres, bajban lesz az orosz hadvezetés.

Az orosz politikai alvilág is bajban van. Most nem a hivatalos diplomáciát értem ezalatt, bár az is eléggé blatnoj („blatnoj” – orosz szervezett bűnöző) figurákból áll, hanem a hozzá kapcsolódó, annak dolgozó manipulátorokat, ügynököket. Ma reggel igen csúnya és hosszú, ám pontos szakkfejezés szaladt ki a számon, mikor megláttam a Pravda.ru írását a balkáni helyzetről. Ugyanis roppant veszélyes eszméket emel be a köztudatba. Már a címe is kemény mint a vídia:

„A szerbek támogatása érdekébe Oroszországnak Kárpátalján kell befejeznie a különleges katonai műveletet”

A szerző azon mereng, hogy nincs mese, a koszovói-szerb válság miatt Moszkva mindenképpen fegyverekkel kell támogassa Szerbiát, csak hát hogyan, ha nem lehet? Ugyanis, mint írja:

„2019-ben Románia megtagadta, hogy orosz fegyvereket engedjen át a Dunán. Harmadik országokon keresztül szállították őket. A 2020-ban vásárolt Pancireket bolgár légtéren keresztül, repülővel szállították Szerbiába.

A koszovói válság eszkalálódása esetén a szerbek most ne számítsanak Szófia engedékenységére.

2019 szeptemberében azonban a magyar kormány megerősítette, hogy az uniós szankciók ellenére az ország engedélyezte a páncélozott járművek szállítását Oroszországból Szerbiába, mivel azokat polgári repülőgépekkel szállították, amihez nem volt szükség engedélyre – jelentette a magyar média.”

Akkor tehát mi a megoldás? A lap bizonyos Alekszej Dzermant fehérorosz politikai elemző véleményét idézi, mely szerint:

„Ha Oroszország valóban segíteni akar a szerbeknek, akkor az ukrajnai különleges műveletben Oroszországnak Kárpátaljára kell eljutnia hadseregével, ott Magyarország révén szorosabbra lehet fűzni a kapcsolatokat Szerbiával.”

Jószagú Úristen, de hiszen nem 2019-ben vagyunk! És akár eljutnak Kárpátaljára az orosz taktikai zászlóaljcsoportok, hadtestek, akár nem, mi kerülnénk bajba: ha engedélyezzük a fegyverszállításokat, a világ támad nekünk, ha nem engedélyezzük, Oroszország, de mindkét esetben végünk. Eggyel több érv amellett, hogy belássuk: ha a mostani háborúban Oroszország győz, nekünk harangoztak.

Aki azt hiszi, hogy ezzel vége a balkáni kalandnak, téved, most jön a kémregény. Kicsit döbbenten néztem, mikor megláttam a The Insiderben:

„Kémkedés vádjával őrizetbe vették a Komszomolszkaja Pravda újságíróját Koszovóban

A koszovói belügyminisztérium vezetője, Dzhelyal Shvetsla bejelentette, hogy a Komszomolszkaja Pravda tudósítóját, Darja Aszlamovát kémkedés vádjával őrizetbe vették a határon. Szerinte az újságírónő állítólag az orosz katonai hírszerzés számára gyűjtött adatokat, és tettei „destabilizálásra irányultak”.

A lap közölte, hogy Aszlamova a szerkesztőség megbízásából Koszovóban tartózkodik, és jelenleg nem tart vele kapcsolatot. A KP szerint jelentést készített a szerb-koszovói konfliktus súlyosbodásáról.

Frissítve: A koszovói hatóságok szabadon engedték Aszlamovát. Felvette a kapcsolatot a szerkesztőséggel, és azt mondta, hogy a szerb-koszovói határon fekvő Raška városában van – írja a KP. Miután kiengedték, egyedül ment busszal a határra. Elmondása szerint nem toloncolták ki.”

Olyan van, hogy tudósítani megy aaz ember és kémnek nézik, nem mondom, de olyant is láttam már, hogy tudósítani ment valaki, aztán mégis kémkedés lett belőle... főleg orosz sajtómunkásokkal esnek meg ilyen balesetek, ennyiből nem lehet megmondani, igaz-a a vád vagy sem. Nézzük meg, mit ír maga az érintett orgánum, a Komszomolszkaja Pravda?

„Darja Aszlamova, a Komszomolszkaja Pravda újságírója felvette a kapcsolatot szerkesztőségünkkel, és tájékoztatott bennünket, hogy jelenleg a szerb-koszovói határon lévő Raškában tartózkodik. Augusztus 7-én este a koszovói hatóságok őrizetbe vétele után szabadon engedték, és egyedül ment busszal a határra.

– Reggel négyre értem a határra. A szerb határőrök engem is kikérdeztek. Megpróbálták kideríteni, miért nem toloncoltak ki – mondta Aszlamova.

Darja elmondta, hogy miután Koszovóban őrizetbe vették, azt mondták neki, hogy kicserélhetik amerikaiakra vagy kiadhatják Ukrajnának. A Komszomolszkaja Pravda újságírója most felveszi a kapcsolatot a szerbiai orosz nagykövetséggel.”

Ez eddig még akármi lehet bár a kitoloncolás elmaradása inkább azt jelzi, hogy nagy vétséget nem követhetett el. De kibújt a szög a zsákból, mikor a lap indokolni próbálta, mit keresett Koszovóban a munkatársuk:

„Darja a férjével azért ment Koszovóba, hogy riportot készítsen a koszovói ortodox kolostorokról. A határon az orosz útlevelét „veszélyesként” kezelték.”

Pont most kellett neki elindulnia, pont Moszkvából, pont Koszovóba, mert Oroszországban nincs egyetlen ortodox kolostor sem, amiről riportot készíthetett volna. Minden esetleges szakmai érvet figyelembe véve – azt is, hogy netán a kolostorok pusztulásától tart egy eljövendő fegyveres konfliktusban – azt kell mondanom: ilyen a sajtószakmában nincs, ilyenkor a szerkesztő vagy a főszerkesztő tisztességes lapoknál letiltja az utat, mivel hölgyről van szó, nem pofozza fel a munkatársat (urak esetében járna a tasli, bármilyen idősek is), de elmagyarázza, hogy a kedves kollégára élve van szükség, nem holtan. Szóval, ha a hölgyet ilyen alapon engedték elindulni, az nem szerkesztőségi út volt, hanem szolgálati.

Végezetül tényleg illenék valami vidámabb hírt előkeríteni. Valami igazi marhaságot. Szerencsére akad.

Tudjuk, hogy a Coca-Cola távozott Oroszországból, és egyelőre nem adja jelét annak, hogy vissza kívánna térni. Ettől a Kreml nem fordul ki sarkaiból, de pótolni akarják, éspedig a legújabban arról van szó, hogy egy fehérorosz termék, a „Bela-Cola” veszi át a helyét. Már tesztelik is egy sklovi tehénfarmon, és az eredmények legalábbis biztatóak:

„A helyi médiában még április végén jelentek meg beszámolók arról, hogy beteg borjaknak 100 gramm importált kólát adtak, de amikor az orosz propagandisták megérkeztek, az italt a fehérorosz megfelelővel helyettesítették. Vitalij Zakordonszkij, a kolhoz igazgatója az orosz állami médiának elmondta, hogy a fehérorosz szóda „hatékonyabb a borjak kezelésében, mint a külföldi Coca-Cola”. Elmondása szerint a két ital összetétele azonos, de a fehérorosz kólában koffein van, amely „élénkebbé” teszi a borjakat.

Korábban a gazdaság nem beszélt a külföldi kóla alacsony hatékonyságáról. Ezzel szemben a helyi állatorvos azt állította, hogy a beteg állatok „a szemük láttára éledtek újjá” az idegen üdítő után.”

Valóságos termelési riport: az orosz kólakedvelők meg vannak mentve, olyan pótlékot kapnak, ami jobb az eredetinél.

Legalábbis minden marhának ízlik.

Mára ennyi hír jutott, holnap folytatom.

Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!