Szele Tamás: Gyújtogatások és atombombák

Ma nincsenek olyan perverz és erőszakos hírek, mint tegnap, ami rendjén is van, mert ránk fér egy kis pihenő, bár szerintem legkésőbb holnapután megint történik valami vérlázító, ma ráérünk azon gondolkodni, merről merre tartanak a dolgok.

Itt van például a sorozóirodák gyújtogatásainak esete. A háború kezdete óta Oroszországban 50 gyújtogatásos támadást követtek el katonai sorozási irodák és adminisztratív épületek ellen, Bizony, épp ma történt meg az ötvenedik eset. Hát lássuk, ennyiből már statisztikát is lehet készíteni: kiket és hogyan vontak felelősségre a támadások miatt?

Az orosz katonai nyilvántartási és sorozási irodákat közvetlenül az ukrajnai háború kezdete után kezdték felgyújtani. Hét hónap alatt több mint ötven támadást hajtottak végre katonai toborzóirodák és adminisztratív épületek ellen. Nyárra az ilyen támadások száma csökkenni kezdett – augusztusban például csak egy esetet jelentettek, szemben a májusi 14-gyel. A gyújtogatások száma azonban jelentősen megnőtt a mozgósítás bejelentése után.

Az első ismert gyújtogatásra a katonai sorozási irodában néhány nappal a „különleges művelet” megkezdése után került sor. A 21 éves Kirill Butilin Molotov-koktélokat dobott a Moszkva melletti Luhovicsban lévő katonai nyilvántartó és sorozási irodára. Március 8-án a VataHunters távirati csatorna közzétett egy videót az incidensről, és a bejegyzéshez csatolta Butilin kiáltványát, amelyben azt állította, hogy azért gyújtotta fel a katonai toborzóirodát, hogy megsemmisítse a sorkatonák személyes aktáit tartalmazó archívumot, és megakadályozza a mozgósítást. „Remélem, nem fogom látni az osztálytársaimat fogságban vagy a halállistákon” – állt a bejegyzésben.

Butilint a bejegyzés megjelenésének napján vették őrizetbe. Egyes orosz médiumok arról számoltak be, hogy már korábban sikerült elérnie a litván-fehérorosz határt, ahonnan Oroszországba küldték, és egy luhovicsi rendőrőrsre vitték. A belügyminisztérium szerint március 13-án Butilin „önként elhagyta a rendőrség épületét”, de még aznap este ismét őrizetbe vették.

Butilin ellen eredetileg vandalizmus miatt emeltek vádat, de ezt hamarosan „gyújtogatásra” változtatták, később pedig „terrorcselekmény elkövetése” is bekerült az ügybe. Júniusban Butilin felkerült a terroristák és szélsőségesek nyilvántartásába. Akár 20 év börtönbüntetés is várhat rá.

A háború kezdete óta több mint 50 támadás érte a katonai toborzóirodákat és más kormányzati épületeket csaknem 40 orosz régióban. A támadások többsége nem okozott jelentős károkat. A támadások nagyrészt szimbolikusak voltak – „volt ahol csak ablakok, ajtók, vagy egy épület burkolata égett le, valahol egyáltalán nem sérült meg semmilyen vagyontárgy” – írja a Mediazona. Néhány esetben azonban a károk nagymértékűek voltak. Ilja Farber volt falusi tanító két nap különbséggel felgyújtott egy katonai nyilvántartási és sorozási irodát az udmurt Igra városában. Az első esetben az az épület égett le, ahol a Nagy Honvédő Háború veteránjainak hivatalos dokumentumait és aktáit tárolták, míg a második esetben egy szoba, ahol az alkalmazottak személyes tárgyai voltak. Két másik nagyobb tűzeset történt a Moszkva melletti Scselkovóban (a helyi katonai nyilvántartó és sorozási hivatal két irodája és egy irattár károsodott), valamint a mordvinföldi Zubova Poljanában, ahol a tűz két emeletre terjedt át, köztük olyan irodákra, ahol a sorkötelesek adatait tárolták. A katonai nyilvántartó és sorozó irodák mellett a helyi közigazgatás, a rendőrség, az FSZB és a Roszgvargyija épületeit is célba vették. Az FSZB épületei ellen Krasznodarban és Nyizsnyij Novgorodban történtek támadások, Moszkvában, Dagesztánban és Vlagyivosztokban meg a rendőrkapitányságok ellen. Komszomolszk-on-Amurban egy 50 éves férfi megpróbált felgyújtani egy Rosgvardia-irodát.

Május közepén Bogdan Ziza festőművész két nagy vödör sárga és kék festéket fröcskölt a jevpatoriai közigazgatási hivatal homlokzatára, majd a nyomozók szerint megpróbált egy gyújtókeveréket tartalmazó palackot a helyiségekbe dobni, amely nem robbant fel. A művészt őrizetbe vették, és jelenleg előzetes letartóztatásban van. Büntetőeljárás indult ellene terrortámadás előkészítése miatt. Agyújtogatási ügyeket eleinte viszonylag enyhe cikkelyek – „huliganizmus” vagy „szándékos vagyonrongálás” – alapján kezelték. A nyárhoz közeledve azonban a bűnüldöző szervek elkezdték őket súlyosabbnak minősíteni. Július elején például terrorcselekmény elkövetésével vádolták meg Dmitrij Ljamint, akit tavasszal tartóztattak le, mert megpróbált felgyújtani egy katonai sorozási irodát az ivanovói régióban. A 21 éves vlagyivosztoki Andrej Alekszejevet, aki június elején égő rongyot dobott a katonai nyilvántartási és sorozási iroda mellé, és a 46 éves Igor Paskart, aki június közepén felgyújtott egy szőnyeget a krasznodari FSZB iroda közelében, terrorizmussal vádolták. Egy 21 éves uglicsi lakost terrortámadás kísérletével vádoltak – a katonai nyilvántartási és sorozási iroda közelében vették őrizetbe Molotov-koktélokkal a táskájában.

És a gyújtogatások egyre gyakoribbak. Négy embert vettek őrizetbe 18 gyújtogatás miatt, amelyek szeptember 21-e után (amikor Oroszországban meghirdették a mozgósítást) történtek: a 19 éves Artem Lebegyevet Nyizsnyij Novgorodban, a 37 éves Pavel Magaljaszt Kamysinban, a 30 éves Szergej Csurszin Csernyahovszkban és a 35 éves Mihail Filatovot Urjupinszkban. Egyelőre nem ismert, hogy milyen cikkelyek alapján emelnek vádat ellenük. A katonai nyilvántartó és sorozó irodákban elkövetett gyújtogatásokkal kapcsolatos büntetőügyek közül a háború hat hónapja alatt egyetlen egy sem került bíróság elé.

Ami viszont azt jelenti, hogy nincs még kialakult bírói gyakorlat sem. Viszont a „hadsereg rossz hírének költése” esetében láthattuk az első büntetések kiszabása után, hogy a mostani légkörben az orosz bírói kar igyekszik ha nem is a maximumot, de mindenképpen hosszú szabadságvesztésre szóló ítáleteket hozni.

De vajon mit kap a vlagyivosztoki japán konzul?

Miért, hát mit művelt?

Az FSZB jelentette Japán vlagyivosztoki főkonzulátusának konzuljának őrizetbe vételét – írja a RIA Novosztyi.

A jelentés szerint a konzult őrizetbe vették, „miközben pénzért titkos információkat kapott Oroszországnak az egyik ázsiai-csendes-óceáni országgal való együttműködésének jelentős aspektusairól és a nyugati szankciós politika Primorszki terület gazdasági helyzetére gyakorolt hatásáról”.

Oroszország diplomáciai csatornákon keresztül tiltakozott a japán félnél, és a konzult persona non gratának nyilvánították. Akkor viszont csak kiutasítják, nem kerül orosz börtönbe.

Az FSZB azt állítja, hogy a diplomata bűnösnek vallotta magát, és közzétesz egy videót, feltehetően arról a találkozóról, amelyen őrizetbe vették. A videón egy férfi (nyilvánvalóan a konzul) és egy nő vacsorázik egy étteremben; a férfi háttal ül a kamerának, a nő arca pedig elmosódott. A videót nem kíséri hang vagy bármilyen kommentár. A videó második részében a konzul egy asztalnál ül, nyilvánvalóan a nyomozó irodájában, és japánul válaszol egy tolmács kérdéseire. A videónak van egy feliratos fordítása, amely szerint beismeri bűnösségét.

Még jó, hogy nem találták meg nála valamelyik kisebb Kuril-szigetet a felső zsebében, mert az már hadüzenettel is járhatna.

Roppant érdekes – és nem kicsit megnyugtató – írást közöl a The Insider. Jelenleg az emberiség jelentős része retteg attól, hogy „Putyin megnyomja a gombot és jön a világ vége”. Nos, szakértők állítják, hogy azt a gombot nyomogathatja, amíg csak akarja, nem olyan egyszerű elpusztítani a bolygót, és nem azonnal következik be az Apokalipszis: bőven lesz idő megelőzni. Egy atomfizikus a The Insidernek névtelensége megőrzése mellett elmondta, hogy a nukleáris fegyvereket nem könnyű bevetni, előbb össze kell szerelni őket, amit nem lehet diszkréten, titokban elvégezni. Ahhoz, hogy a fegyver működjön, foglalkozni kell az elektronika ellenőrzésével, a trícium feltöltésével, amelynek frissnek kell lennie, a polónium iniciátorral, amelynek felezési ideje 100 nap.

A 60-as években, a hadgyakorlatok során világossá vált, hogy a Szovjetunióból nem lehet taktikai atomfegyvereket szállítani az európai országokba a tönkrement utakon és hidakon keresztül. Aztán volt egy „Javor” nevű program, amely a Varsói Szerződés területén tároló bázisok létrehozására irányult, és egy különleges időszakban ezekről a tároló bázisokról nukleáris fegyvereket adtak ki Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország hadseregei számára. Az 1980-as évek elején, a hidegháború csúcspontján minden taktikai nukleáris fegyvert eltávolítottak a csapatoktól, mert túl veszélyesnek ítélték a helyzetet. A peresztrojka idején a lőszereket központi raktárbázisokon szerelték le. Lehetetlen azonnal összeszerelni őket, és élesíteni őket. Ezeket mozgatni kell – és nem teleportálással vagy bőröndben, hanem speciális járművekkel, köztük vagonokkal.

Hát, speciel ezt mi annak idején másképp tudtuk, biztosak voltunk benne, hogy ezek az országok atommentes övezetek, de ezek szerint tévedtünk...

A nyugati hírszerzés ismeri a fő raktárbázisokat, jegyzi meg a The Insider beszélgetőpartnere, és ezek a több sor kerítéssel, bunkerekkel és kiképzőközpontokkal őrzött területek tökéletesen láthatóak az űrből. A nukleáris fegyverek alkatrészeinek a csapatokhoz való eljuttatását nagyon nehéz kihagyni. Az ezekhez a katonai létesítményekhez vezető utakat biztonsági okokból mindig szabadon tartják. „Amikor Moszkvában mindent benőtt a parlagfű, az úttesteket, ahol ilyen nukleáris fegyvereket szállító konvojok közlekedhettek, rendben tartották, mert ha az úttestet lenyírják, oda nem lehet elrejteni egy aknát. A mozgás biztosítása nagyon átgondolt dolog. A különleges tételek kezelésére vannak olyan szállítási technológiai rendszerek, amelyeket vészhelyzet esetére nagyon gondosan kidolgoznak” – mondta a szakértő.

Szóval tessenek megnyugodni: abban a pillanatban, ahogy Putyin csak elkezdi törni a fejét egy atomtámadáson, azt egyszere fogják tudni Langleyben és az MI6-nél, akkora sürgéssel-forgással járna. És tennének is az atomfegyver bevetése ellen, még mielőtt összerakják.

Mára ennyi hír jutott, holnap folytatom a krónikát.

Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!