Szele Tamás: Harmadik oltás

Tegnap azt írtam, ma vagy kiderül, mi lesz, vagy sem, tehát beszámolok arról, ami kiderült és megemlítek még néhány apróságot mellesleg, de először is lássuk a harmadik oltás ügyét, mert mindenkit az izgat a legjobban. Lesz, kérem, de nem mindenkinek lesz kötelező.

Orbán Viktor megszokott, pénteki rádiós megszólalása (még mindig képtelen vagyok interjúnak nevezni) nem hozott nagy meglepetéseket, lényegében véve csak megerősítette azt, amit a tegnapi kormányinfó alapján már nagyjából sejthettünk: adnak harmadik oltást. De nem kötelező módon, jobban mondva, nem mindenkinek lesz az, csak az egészségügy dolgozóinak. Lássuk összeszedve, miket tudtunk meg. Forrásként egyszerre kell használnom a Telexet, az Origót, az MTI-t és a miniszterelnök hivatalos oldalát (ez utóbbi kettő kevésbé használható, mint az előbbiek).

„A kormány lehetővé teszi a koronavírus elleni harmadik oltás felvételét augusztus 1-től, ehhez bőséges mennyiségű vakcina áll rendelkezésre.”

Az jó, ha van, csak épp az a kérdés, miféle? Kíváncsiságból utána néztem, melyik vakcina mennyi ideig tárolható. Egyelőre még egyiknek sem futottunk ki a szavatossági idejéből, mert a Pfizer/BioNtech vakcinák fagyasztva hat hónapig eltarthatóak, azoknak a további szállítását május huszadikán mondtuk le, a Sinopharm pedig két teljes évig is eláll, Sputnikot meg nem rendelünk már, és ami van belőle, az el fog fogyni: ez azért érdekes, mert a harmadik oltás beadásának időpontjáról is szó esett.

„A harmadik oltás felvételére a másodikat követően négy hónap elteltével lesz lehetőség, de az orvosok ettől eltérhetnek. Azt is az orvosok döntik el, hogy melyik oltóanyagot adják be. Mindenki ott kaphatja meg a harmadik oltást, ahol az első kettőt. Oltási rend nem lesz, tehát korosztályi vagy egyéb preferenciák nem alakítják a sorrendet, pusztán időpontot kell majd hozzá kérni.”

Én májusban kaptam a másodikat, mint még annyian, tehát körülbelül szeptemberben kerülhet rám sor, de ezek szerint minél később kapott valaki második oltást, annál valószínűbb, hogy a harmadik Sinopharm lesz, hiszen november végén kifutunk a Pfizer/BioNtech termékek szavatossági idejéből. Akkor menjünk tovább: mit jelent az, hogy a kormány lehetővé teszi a harmadik oltást?

Azt, hogy nem teszi kötelezővé, csak éppen nagyon oda akar hatni, hogy mindenki kapja meg. Az világos, hogy az egészségügyi dolgozók számára kötelező lesz, de másokkal mi a helyzet?

„A 12–15 év közöttieknek a szeptember 1-jén, szerdán induló iskolaév előtti két napon, hétfőn és kedden, minden oktatási intézményben megszervezik az oltást, amennyiben azt a szülők igénylik. Jól állnak a 16–18 évesek, 45 százalékuk már megkapta az oltást. A 65 év felettiek 15 százaléka még nincs beoltva, ők most nagyobb veszélyben vannak, mint valaha, ezért a háziorvosok, esetleg a folyamatba bevonandó rezidensek személyesen is felkeresik őket, hogy meggyőzzék az oltás szükségességéről.”

Ez azért rejt magában veszélyeket: egyrészt, a szülők igényéhez kötötték az iskolakezdés előtti oltást (bár kissé későn kezdik, hiszen kell két hét, míg kialakul a védettség), de azt már mondta senki, milyen formában igényelhetik vagy utasíthatják el ezt a lehetőséget a szülők. Ugyanis ha a szülői munkaközösségekre bízzák, mint már fennálló szerveződésekre, azoknak meg kell szavazni, és elég mindegyikbe egy oltásellenes szülő (bár lesz több is), hogy megakadályozza bármiféle vakcina beadását. Más módszer meg nem nagyon kínálkozik.

A hatvanöt év fölötti oltatlanok agitációs jellegű látogatása is kicsit nehéz lesz. Ne feledjük: ezek közül az emberek közül sokan, amint a fiatalabb oltatlanok többsége is, kis településeken, szegregátumokban élnek, szóval nem úgy fog kinézni a dolog, ahogy azt Móricka elképzeli, miszerint megjön Malvin nénihez az aranyszívű háziorvos bácsi, és kávé meg teasütemény mellett meggyőzi, hogy tessék csak beoltatni magát – ilyen még Budapest belső kerületeiben is ritkán fordul majd elő, már csak azért is, mert ahol kávé, abrosz és csipketerítő van, ott többnyire oltott a házigazda. Inkább érzem ezt a módszert felelősséghárításnak: hiszen könnyű meggyőzni egy viszonylag tájékozott embert az oltás helyes voltáról (bár nem mindig), mint egy olyant, aki kevésbé informált, és a híreket leginkább pletykákból szerzi be. Szóval, se orvos, se rezidens nem lennék mostanság.

„Minden olyan vélemény, amely bizonytalanságot kelt egy válságban, baj; minden, ami a közös, egymást támogató cselekvést gyengíti, ártalmas. Ez különösen így van járvány idején, mert emberéletekről van szó. az igazi veszélyt nem az álorvosok jelentik, hanem az, ha politikusok járványügyi tanácsokat adnak tesztelésről, oltásról.”

Akkor talán járjon elöl a jó példával és hagyja abba a tanácsadást ő maga is... ja, azt nem lehet. Én sajnos másként látom a helyzetet: az igaz, hogy a köztudatban a tény és vélemény fogalma most már végleg összemosódott, és valóban hiba járvány idején szubjektív véleményeket tételként hangoztatni, ha azok gátolják a védekezést – de szerintem minden magyar politikusnál veszélyesebbek az álorvosok és a politikus-palánták. Hitelesnek tűnik az általuk terjesztett maszlag a doktori és egyéb címeik miatt, változik is a kollektív tudatban, mindenki rátesz egy lapáttal az eredeti hazugságra, mielőtt továbbadná, és így alakul ki az a helyzet, hogy valaki mond Pesten egy marhaságot a vakcinákról, ami két-három napon belül már úgy terjed az oltásellenes visszhangkamrákon belül, majd kívül, hogy olyan rémtörténetet Stephen King is nehezen találna ki. Nem egy ilyen folyamatot láthattunk.

Érveket hiába is szegez szembe bárki az álhírekkel, a szent magánvéleményt a mai magyar polgár ténynek tekinti, és élete árán is megvédi, ugyanis olyan nincs, hogy ő tévedjen. Épp most látok más tárgyban egy vitát a Facebookon, ami egy közkeletű tévedés körül zajlik (kell-e népszavazás az Európai Unióból való kilépéshez – nem kell és nem is lehet ilyent rendezni, tiltja az alaptörvény), amelyben a népszavazás szükségességét vélők már hülyézik a velük szemben álló nézetet vallókat, legyenek bár akár nemzetközi jogászok is. Mindez abból ered, hogy összetévesztik a vágyakat a tényekkel: azt hiszik, attól, hogy tény, miszerint egy kilépéshez nem kell népszavazás, azok, akik ezt mondják, már ellenségei is egy népszavazásnak. Dehogy ellenségei, ők is másként szeretnék, csak ez a mostani szabályozással nem lehetséges. Vagyis inkább: másként volna lehetséges, más tárgyban lehetne benyújtani a népszavazási kezdeményezést, és ezáltal megvonni a Parlamenttől, kormánytól a döntési jogot ebben a kérdésben.

Ugyanígy, ha megcáfolok egy álhírt, mely szerint mondjuk a vakcinától a beoltottaknak három fejük nő és nyolc lábuk, az nem azt jelenti, hogy én azt szeretném, miszerint bárki is így járjon, és ilyen fondorlatos módon védem a gonosz gyógyszercégeket. Az csak annyit jelent, hogy biztos tudomásom van afelől, hogy sem vakcinától, sem mástól nem nőtt még soha, sehol és senkinek három feje és nyolc lába. Ennek semmi köze az én véleményemhez és azokéhoz sincs, akik nem értenek velem egyet. Ennek a tényekhez van köze, a tényekhez, melyektől eltávolodtunk és melyeket oly szívesen hagyunk figyelmen kívül.

Ez nagy hiba, de nem idegen a kormányfőtől sem: a megszólalás hátralévő részében épp saját monomániáit fejtegette a pedofíliával, Brüsszellel, szexuális propagandával kapcsolatban, melyek – hogy is mondjam csak – épp úgy vélemények, sőt, megalapozatlan vélemények, mint akármelyik oltásellenes csoport maszlagjai.

Hát, egyelőre ez a helyzet.

Mondtam én tegnap, hogy ma vagy kiderül mi lesz, vagy sem.

Kiderült: ez lesz.

Tetszett a cikk?

Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal

Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR

Kérjük támogasd a független sajtót, támogasd a Zóna blogját! Köszönjük!

Gesta-ajánló:

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén

Caolan Robertsonról már írtunk: ő az a fiatal riporter, aki a herszoni dokumentumfilmjében bemutatta az orosz megszállók "humán szafari" nevű gyilkosságait – azt, ahogy a ruszkik drónokkal vadásznak a földjüket művelő ukrán parasztokra. Most egy másik, kevésbé véres, de talán ugyanolyan alattomos frontra ment: a velencei biennáléra, a művészvilág "olimpiájára", ahol a háború ötödik évében az…

ugar
Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt

Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt

Földes András egy rövid videós leckében járja körül, hogyan sétált bele a világ legerősebb katonai hatalma egy olyan iráni háborúba, amelyből 2026 nyarán se kihátrálni, se benne maradni nem tud – a mostani „tűzszünet" pedig inkább tűz, mint szünet. Földes tétele, hogy a Nyugat alapvetően félreérti a Közel-Keletet és különösen Iránt, és ezért gyalogol bele újra meg újra olyan konfliktusokba,…

ugar
A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták

A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták

Van egy szám, amely önmagában is riasztó: 2050-re az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-változások becslések szerint évi 430.000 többlethalálesetet okoznak majd világszerte, de ez a szám még mindig csak a felszín,a mélyben viszont ott lapul az egyenlőteln eloszlás és az ebből fakadó problémák súlyos erkölcsi és mindennapi problémák. A Chicagói Egyetemen működő Climate Impact Lab július 26-án…

ugar
Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén

Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén

Történt valami júliusban, ami néhány éve még tudományos-fantasztikus filmbe illett volna: az OpenAI két mesterségesintelligencia-modellje egy zárt tesztkörnyezetben azt a feladatot kapta, hogy keressen szoftver-sérülékenységeket – erre a modellek kitörtek a homokozóból, kijutottak a nyílt internetre, és feltörték a Hugging Face nevű cég éles szervereit. Nem azért, hogy világuralmat szerezzenek,…

ugar
A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában

A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában

Az európai hatóságok évtizedes küzdelme a Google üzleti gyakorlatával szemben új, költséges szakaszba lépett. Alig néhány nappal azután, hogy az Európai Bizottság 890 millió eurós bírságot szabott ki a keresőóriásra – ez az első valaha kiszabott szankció a Digitális Piacokról szóló törvény (DMA) alapján –, az összehasonlító árukeresők és a szakosodott keresőcégek szerte a kontinensen…

ugar