Szele Tamás: Irán krízisei

Tegnap már jeleztem, hogy azért maradtak el az iráni hírek, mert nem volt említésre méltó esemény, zajlottak ugyan tüntetések és a Forradalmi Gárda is támadja a kurdokat Irakban, de olyan csekély intenzitása volt mindkét eseménysorozatnak, hogy nem érte volna meg külön írást szentelni nekik. Mára fordult a kocka, felélénkült a válság.

Válságnak nevezem, de helyesebb volna több, egymással párhuzamos krízist említeni: az egyiket az iráni társadalom elégedetlensége okozza tulajdon rendszerével, a másik mögött a Forradalmi Gárda kurdellenes beállítottsága áll, mindeközben Irán politikai tényezői Khamenei egészségi állapotát lesik, ugyanis mindenki készül a harcra a halála után, mindenki szeretné megragadni a hatalmat – más kérdés, hogy ha a társadalmi mozgalmak eredménnyel járnak vagy ha a Gárda puccsot hajt végre a nemzeti gyász alkalmából, nem ragadnak ők meg semmit. Mellesleg Khamenei is teljesen felépült a jelek szerint, viszont a lehető legrosszabb módon kezeli a tiltakozásokat: erőszakkal, sőt, esetleg háborús ürügyként kívánja felhasználni a tüntetéseket.

De hagyjuk a lehetőségek latolgatását, lássuk a konkrét híreket, melyeket ma is az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) állított össze az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával. 

Irán megtámadhat amerikai, izraeli és/vagy szaúdi célpontokat, megtorlásul azért a szerepért, amelyet iráni vezetők szerint ezek az országok játszottak a folyamatban lévő, rendszerellenes tüntetések szításában. Ez az értékelés az iráni katonai vezetők október 6-i nyilatkozatain alapul. Magas rangú iráni katonatisztek nyilatkozatot tettek közzé, amelyben megvádolták az Egyesült Államokat, Izraelt és Szaúd-Arábiát a tüntetések befolyásolásával és szításával, majd megtorlást ígértek. A nyilatkozat tartalma és jellege arra enged következtetni, hogy az egyes főbb katonai és biztonsági szervek vezetői jóváhagyták annak kiadását. A közlemény nem sorolta fel e tisztek nevét, de jelezte, hogy a következő katonai szervektől származnak:

A fegyveres erők vezérkara;

A Khatam ol Anbia központi parancsnokság (az a szerv, amely az összes iráni operatív katonai tevékenységet irányítja és koordinálja);

Az Artesh (Irán hagyományos hadserege);

az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC); és

a rendfenntartó parancsnokság.

A rezsim felhasználhatja az Irakban, Szíriában, Libanonban, Palesztinában és Jemenben működő proxy- és partnermilíciáit az amerikai erők és az Egyesült Államok regionális partnereinek megtámadására. A jemeni polgárháborús tűzszünet október 2-án lejárt, ami lehetővé tette a rendszer számára, hogy ismét a hutik segítségével támadja az Öböl menti államokat.

A biztonsági erők közleménye arra utalt, hogy Ali Khamenei legfelsőbb vezető valószínűleg valóban súlyos beteg volt az elmúlt hetekben, de már felépült. A tisztek megerősítették a fegyveres erők hűségét Khamenei iránt, valamint jó egészséget és hosszú életet kívántak neki. Nyugati jelentések szerint Khamenei egészségi állapota szeptember elején jelentősen megromlott. Október 3-án Khamenei egy katonatiszti diplomaosztó ünnepségen beszélt, és nem tűnt betegebbnek, mint amilyennek az elmúlt hónapokban mutatkozott.

A katonatisztek nyilatkozatában megismételték a tüntetésekkel szembeni kompromisszummentes álláspontjukat. A tüntetőket „lázadóknak” bélyegezték, és megesküdtek, hogy legyőzik őket. Ezek a megjegyzések illeszkednek ahhoz az agresszív retorikához, amelyet Khamenei és más magas rangú politikai és biztonsági tisztviselők használtak az elmúlt napokban. A rezsim a 2009-es Zöld Mozgalom és más nagyobb tiltakozási hullámok tüntetőit is „lázadóknak” nevezte.

Egyes egyetemi oktatók október 8-i dátummal további tiltakozásokra szólítottak fel. Az egyetemi hallgatók már korábban megmutatták, hogy tudnak széles körű tüntetéseket koordinálni ebben a tiltakozási hullámban, és az egyetemi oktatók is hasonlóan képesek lehetnek erre.

Ez a tiltakozó mozgalom nem hasonlít a korábbi iráni protesthullámokhoz, ezért nehéz megjósolni a lefolyását. A tiltakozók sérelmei elsősorban politikai jellegűek, de számos különböző iráni közösségben és társadalmi-gazdasági osztályban visszhangra találnak. A legutóbbi nagyobb politikai (nem gazdasági) tiltakozó megmozdulás Iránban a Zöld Mozgalom volt, amely 2009-ben zajlott le. Nem világos tehát, hogy ez a tiltakozó megmozdulás hetekig vagy hónapokig fog-e tartani.

A legfontosabb hírek röviden:

• • • Irán magas rangú katonai vezetése azzal vádolta az Egyesült Államokat, Izraelt és Szaúd-Arábiát, hogy szítják a jelenleg is zajló, rendszerellenes tüntetéseket, és megtorlást ígért.
    • A rendszerellenes tüntetések öt tartomány legalább nyolc városában zajlottak.
    • A tüntetések október 8-án még nagyobb méreteket ölthetnek.
    • Az IRGC már tizenegyedik egymást követő napon mért tüzérségi csapást az iraki Kurdisztánban lévő Szidekánra.

Rendszerellenes tüntetések

Október 6-án öt tartomány legalább kilenc városában zajlottak rendszerellenes tüntetések. A jelentések szerint országszerte kisebb tüntetéseket szerveztek a középiskolások és az egyetemi hallgatók. A rezsim folyamatos internet- és távközlési korlátozásai valószínűleg korlátozzák a rezsimellenes tüntetésekről rendelkezésre álló nyílt forrású információkat. A CTP mérsékelt-nagy valószínűséggel úgy véli, hogy a következő helyszíneken zajlottak tüntetések:

Iszfahán, Iszfahán tartomány (gazdaságilag motivált tüntetések).

Rasht, Gilan tartomány

Marivan, Kurdisztán tartomány

Arak, Markazi tartomány

Eslam Shahr, Teherán tartomány

Parand, Teherán tartomány

Teherán város, Teherán tartomány

Qods, Teherán tartomány

Boukan, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány

Az IranWire megerősítette a közösségi médiában megjelent jelentéseket a Tabrizi Egyetem hallgatói tüntetők elleni brutális fellépésről október 2-án, egy szemtanú beszámolójára hivatkozva. Az IranWire forrása szerint az iráni rendfenntartó parancsnokság rendbontás elleni egysége gumibotokat és sörétes puskákat használt a tüntetők ellen, és nagyjából 300 hallgatót tartóztatott le. A forrás hozzátette, hogy a hallgatók október 5-től nem tudnak hozzáférni az egyetem területén az internethez.

A prominens iráni szunnita lelkész, Molavi Abdolhamid cáfolta a rendszer állításait, miszerint szalafita dzsihádisták több tucat zahedáni, szisztáni és beludzsisztáni lakost és biztonsági tisztet öltek meg szeptember 30-án. Abdolhamid arra célzott, hogy az iráni hatóságok felelősek a biztonsági erők és a rendszerellenes tüntetők közötti erőszakos összecsapásokért, amelyek az IRGC magas rangú tartományi tisztviselőinek halálát okozták. Számos közösségi média-felhasználó „véres péntekként” emlegette a rezsim erőszakos fellépését a zahedáni tüntetőkkel szemben. Az Amnesty International jelentése szerint az iráni biztonsági erők legalább 82 tüntetőt és járókelőt – köztük néhány gyermeket – öltek meg az országos tüntetések szeptember 16-i kezdete óta.

A rendszerellenes tüntetések a következő napokban, különösen október 8-án, egyre nagyobb méreteket ölthetnek. A Teheráni Egyetem egyik oktatója bejelentette, hogy a Sharif Egyetem oktatói megemlékeznek az egyetem kampuszán október 2-án lezajlott, vérbe fojtott tüntetésekről. Egyes diákcsoportok arra is felszólítják az egyetemi oktatókat, hogy ítéljék el a rendszer brutális fellépését a diáktüntetőkkel szemben. Az iráni közösségi média felhasználói egyre gyakrabban emlékeznek meg a tizenéves Sarina Esmael Zadehről és Nika Shakaramiról, akiket a biztonsági erők brutálisan megöltek, miután részt vettek a rendszerellenes tüntetéseken. Ezek a személyek világi mártírok, akik köré a tüntetők gyülekezhetnek, és a következő napokban új lendületet adhatnak a tüntetéseknek.

Az ellenállás tengelye és a regionális fejlemények

Az IRGC tizenegyedik egymást követő napon támadta a rezsimellenes kurd fegyveresek állásait az iraki Kurdisztánban. Az IRGC bombázta az Erbíl tartomány Soran körzetében lévő Szidekan közelében lévő állásokat. Szidekan polgármestere, Ihsan Chalabi elmondta, hogy az iráni és török erők szeptember 24-e óta tartó támadásai hat falu elhagyására kényszerítették a civileket, és két iskolát bezártak. Egy név nélkül nyilatkozó magas rangú iraki kurd tisztviselő azt állította, hogy az IRGC megerősíti a határ menti állásait. A tisztviselő szerint az IRGC figyelmeztette a Kurdisztáni Regionális Kormányt, hogy hadműveleteket folytathat Irak keleti részén, ha a rendszerellenes kurd fegyveresek nem hagyják el a területet. Több mint 100 iraki parlamenti képviselő írta alá a Kurdisztáni Demokrata Párt által vezetett kérést, hogy tartsanak rendkívüli parlamenti ülést Irán iraki Kurdisztánba irányuló ismételt támadásaival kapcsolatban. Mohamed al-Halbousi iraki parlamenti elnök beleegyezett, hogy a kérdést a parlament közelgő október 8-i ülésén tárgyalják meg.

Október 6-án Izraelben szolidaritási tüntetések zajlottak az iráni rezsim ellen. Jeruzsálemben és Tel-Avivban több tucat nő tartott tüntetést az iráni rezsim elleni tiltakozások támogatására. A tel-avivi városházán a népszerű „nők, élet, szabadság” tiltakozó szlogen fordítása volt látható.

Eddig tartottak az iráni hírek, de maradjanak a Zónán, mert érkezni fog az orosz–ukrán helyzet összefoglalója és elemzése is, szokás szerint két részben.