Szele Tamás: Iránról – adatok nélkül
Előre elnézést kérek az olvasóktól, hogy a mai nap tudósításai nem lesznek olyanok, mint azt megszokták, de majdnem leküzdhetetlen akadály tornyosul a munka elé: a Hálaadás Napja. Ez persze nálunk nem ünnep, de Amerikában nagyon is az, és ebből az alkalomból az ISW, mely egy amerikai intézet, munkaszüneti napot tart.
Ami azért baj, mert a világsajtónak azon része, amelyik egyáltalán még megpróbál pontos és tárgyilagos maradni, tőlük szerzi be – igaz, némi késéssel, de ez a hiteles tájékoztatás ára – a harcterek és válságövezetek híreit. Már akkor prüszköltünk, mikor hétfőnként ukrajnai jelentés helyett elkezdtek elméleti írások érkezni tőlük, de mondjuk azt még ki lehetett bírni, mellesleg ránk is fér némi taktikai-stratégiai oktatás, logikus gondolkodás, és végső soron a tárgytól, tehát Oroszország Ukrajna elleni inváziójától sosem tértek el. De ma se ukrajnai, se iráni hírek nincsenek, csak munkaszünet és Hálaadás Napja.
Ukrajna esetében azért valamivel könnyebb a dolga a sajtómunkásnak, mert az orosz sajtó igen sokszínű, a kormánypropagandának természetesen nem adunk hitelt, de akad bőven szavahihető ellenzéki és független kiadvány. Hanem Iránnal más a helyzet: nekik csak egy, nemzetközi szinten is elismert és nem Teherán által ellenőrzött orgánumuk van, az Iran International, annak alapján próbáltam meg összeállítani a mai híreket. Felemás eredménnyel, ugyanis hír van benne éppen, de pontos adat – egy szál sem. Viszont mivel az olvasók jogosan várják el a minden napos iráni híreket, mégis közlöm, amit össze tudtam szedni. Akkor lássuk, mit ír az Iran International.
Folytatódnak a tüntetések Iránban, miután az ENSZ elítélte a leszámolást
Csütörtökön újabb eseménydús nap volt Iránban: országszerte tüntetők vonultak ki szolidaritásból a kurd városokért, és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának az iszlám köztársasághoz való közeledése miatt.
Miután csütörtökön országos tüntetésekre szólítottak fel a kurd többségű területek lakóinak támogatására, az emberek este számos városban tartottak tüntetéseket, hogy kifejezzék szolidaritásukat.
A főváros, Teherán és több más város, például Iszfahán, Karaj, Oroumiyeh, Kermanshah és Hamedan több negyedében gyűléseket tartottak az emberek, és az Iszlám Köztársaság elleni jelszavakat skandáltak.
A kurd többségű városok legalább a múlt hét óta a rendszer brutális fellépésének helyszínei. Csütörtökön temetési szertartások és gyászszertartások is voltak az elmúlt napokban meggyilkolt több tucat emberért.
Az internet-hozzáférés korlátozása miatt a videók csak lassan jelennek meg a közösségi médiában, de a közösségi média tele van a biztonsági erők által az emberek ellen használt éles lövedékek hüvelyekről készült képekkel.
Irán több tucatnyi városában a kereskedők és a boltosok csütörtökön szintén bezárták kapuikat, egyes gyárakban pedig a munkások szüneteltették a munkát. A jelentések szerint Mashhad, Semirom, Naqadeh és több tíz kurd város üzlettulajdonosai csatlakoztak csütörtökön az országos sztrájkokhoz.
A tiltakozásokra akkor került sor, amikor az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa határozatot fogadott el az iszlám köztársaság ellen, míg Kína megpróbálta, de nem sikerült megakadályoznia egy, a tanács előtt lévő indítvány elfogadását. Az utolsó pillanatban benyújtott, az iráni jogsérelmek megállítását célzó kínai módosító indítványt 25 ellenszavazattal, hat igen szavazattal és 15 tartózkodással elutasították.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa megszavazta, hogy független vizsgálatot indítsanak az iráni tüntetések halálos elfojtása miatt, amelynek során mintegy 400 civil vesztette életét.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter üdvözölte a határozatot, és kijelentette: „A ma létrehozott tényfeltáró misszió segíteni fog annak biztosításában, hogy az iráni emberek folyamatos erőszakos elnyomásában részt vevőket azonosítják és tetteiket dokumentálják”.
Szintén csütörtökön az iráni Forradalmi Gárda főparancsnoka, Hoszein Szalami figyelmeztette az iszlám köztársaság „ellenségeit”, hogy erői nagyon veszélyesek, és az ellenfeleknek óvatosnak kell lenniük.
Az iszlám köztársaság külügyminisztériuma szintén határozottan elítélte az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának „történelmi hibáját”, hogy tényfeltáró missziót hozott létre a vizsgálatra, mondván, hogy nem fogja elismerni a missziót, amely „sérti Irán szuverenitását”.
Miközben a világ egyre hangosabban tiltakozik a kormánynak a másként gondolkodók elleni fellépése ellen, a rezsim számos bennfentese is elkezdte kifejezni aggodalmát a békés tüntetők megölése miatt.
Még egy említésre méltó hírt találtam a lapban, sajnos ez is fájdalmasan adatszegény, de mégis informávió: az iraki Kurdisztán határán állomásozó alakulatokkal kapcsolatos.
Irán páncélos egységekkel erősíti meg haderejét a kurd autonóm régióval szomszédos iraki határon – jelentette be pénteken az IRGC szárazföldi erőinek parancsnoka.
Mohammad Pakpour hangsúlyozta, hogy a határ menti csapatok megerősítésének célja, hogy megakadályozzák „az iraki Kurdisztánban állomásozó kurd csapatok beszivárgását”.
Irán katonai tűzerőt vetett be az iráni kurd polgári tüntetők ellen Nyugat-Iránban, és november 16. óta legalább 12 ember meghalt. Emellett többször lőtte iraki kurd lázadó csoportok iraki bázisait, a népi tiltakozásokat szeparatista mozgalomnak állítva be.
Az Iran International korábban arról számolt be, hogy Irán csapatokat küld a kurd többségű régióiba. Nem világos, hogy ezeket az erősítéseket a civil tüntetők ellen használják-e, vagy kizárólag az iraki kurd csoportok megfélemlítésére szolgálnak, amelyek eddig kimaradtak az iráni népi tüntetésekből, és nem voltak jelei szeparatista agitációnak.
Az iraki kormány, amely tiltakozott a területét ért iráni rakétatámadások ellen, csütörtökön úgy döntött, hogy kidolgozza a saját határ menti csapatai megerősítésének tervét. Az iraki parlament egyik, névtelenségét megőrizni kívánó tagja az Iran Internationalnak elmondta, hogy a kurd törvényhozók nyomást gyakoroltak a központi kormányra, hogy cselekedjen.
Pakpour elmondta, hogy páncélosokat és a szárazföldi erők „különleges egységeit” küldik az iraki határra.
Mohammad Esmail Kowsari, az IRGC volt parancsnoka, jelenleg az Iszlám Köztársaság parlamenti képviselője szintén megerősítette, hogy katonai egységeket küldenek az iraki kurd felkelőkkel szembeni fellépésre.
Ennyit tudtam ma összeszedni Iránnal kapcsolatban, ez is sajnálatosan adatszegény – hogy mi történt ma, azt majd megtudjuk holnap az ISW-től. Már amennyiben holnapig nem minősítik át a Hálaadást több napos, sátoros ünneppé, mert ez esetben magam sem tudom, mihez kezdek.
Maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi hírek hasonlóan kissé adatszegény, de mégis reális összefoglalója.
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Kérjük támogasd a független sajtót, támogasd a Zóna blogját! Köszönjük!
Gesta-ajánló:

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén
Caolan Robertsonról már írtunk: ő az a fiatal riporter, aki a herszoni dokumentumfilmjében bemutatta az orosz megszállók "humán szafari" nevű gyilkosságait – azt, ahogy a ruszkik drónokkal vadásznak a földjüket művelő ukrán parasztokra. Most egy másik, kevésbé véres, de talán ugyanolyan alattomos frontra ment: a velencei biennáléra, a művészvilág "olimpiájára", ahol a háború ötödik évében az…

Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt
Földes András egy rövid videós leckében járja körül, hogyan sétált bele a világ legerősebb katonai hatalma egy olyan iráni háborúba, amelyből 2026 nyarán se kihátrálni, se benne maradni nem tud – a mostani „tűzszünet" pedig inkább tűz, mint szünet. Földes tétele, hogy a Nyugat alapvetően félreérti a Közel-Keletet és különösen Iránt, és ezért gyalogol bele újra meg újra olyan konfliktusokba,…

A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták
Van egy szám, amely önmagában is riasztó: 2050-re az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-változások becslések szerint évi 430.000 többlethalálesetet okoznak majd világszerte, de ez a szám még mindig csak a felszín,a mélyben viszont ott lapul az egyenlőteln eloszlás és az ebből fakadó problémák súlyos erkölcsi és mindennapi problémák. A Chicagói Egyetemen működő Climate Impact Lab július 26-án…

Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén
Történt valami júliusban, ami néhány éve még tudományos-fantasztikus filmbe illett volna: az OpenAI két mesterségesintelligencia-modellje egy zárt tesztkörnyezetben azt a feladatot kapta, hogy keressen szoftver-sérülékenységeket – erre a modellek kitörtek a homokozóból, kijutottak a nyílt internetre, és feltörték a Hugging Face nevű cég éles szervereit. Nem azért, hogy világuralmat szerezzenek,…

A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában
Az európai hatóságok évtizedes küzdelme a Google üzleti gyakorlatával szemben új, költséges szakaszba lépett. Alig néhány nappal azután, hogy az Európai Bizottság 890 millió eurós bírságot szabott ki a keresőóriásra – ez az első valaha kiszabott szankció a Digitális Piacokról szóló törvény (DMA) alapján –, az összehasonlító árukeresők és a szakosodott keresőcégek szerte a kontinensen…
