Szele Tamás: Iránról, röviden

Ma bizony elég kevés hír érkezett Iránból, ami mégis, az sem túl biztató: a demonstrációk ritkulnak, a résztvevők száma csökken, ellenben a rendszer sem erősödik: kérdés, hogy ha esetleg elcsitul a népmozgalom, miféle bel- és külpolitikai célok elérésére fogja majd felhasználni Khamenei, Khamenei és rendszere az eddigi eseményeket?

Nem tartozik ugyan az általam használt jelentéshez, de fontos hír, hogy a Fehér Ház közölte: a Forradalmi Gárda kiképző tisztjeinek harctéri részvételét az ukrajnai harcokban harmadik állam közvetlen beavatkozásának tekintik.  John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője azt mondta, hogy Irán „viszonylag kevés” embert küldött ugyan a Krím félszigetre, de ők tényleg a fronton segítik az oroszokat. A szóvivő hozzátette azt is: az amerikai kormányzat emiatt megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy tudnak-e újabb szankciókat kivetni Iránra, vagy meg tudják-e nehezíteni valahogy azt, hogy drónokat küldjenek az oroszoknak.

Mindenesetre valószínűleg ennek köszönhető, hogy megjelent az Ománi-öbölben a West Virginia Ohio-osztályú amerikai atomtengeralattjáró, jól láthatóan megmutatta magát, majd újból lemerült – mintegy jelezve Teheránnak, hogy a közelben van, nem megy messzire, ne kísérletezzenek semmiféle csibészséggel.

De lássuk, mi történt tegnap! Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.

A rendszerellenes tüntetések október 20-án tovább ritkultak, de október 22-én és 26-án fokozódhatnak. A CTP október 20-án öt tartomány öt városában észlelte a tiltakozási aktivitást – ez feltűnően alacsony szintű tiltakozási tevékenység, figyelembe véve az október 20-i tüntetésekre vonatkozó felhívásokat és a tiltakozók korábbi sikereit az országos tüntetések koordinálásában. A tiltakozó szervezetek kifejezetten Ardabil, Kelet-Azerbajdzsán és Zanjan tartományokban hívtak fel demonstrációkra. A tiltakozó szervezetek október 22-re és 26-ra is tiltakozásokra szólítottak fel egész Iránban – ez utóbbi lesz a negyvenedik nap Mahsa Amini halála óta.

A rendszer a korábban hadgyakorlatra mozgósított erőit használhatta fel az észak-iráni tüntetések elrettentésére és/vagy elfojtására. Az Iszlám Forradalmi Gárdák Hadtestének (IRGC) szárazföldi erői október 17. és 20. között gyakorlatot tartottak az iráni-azerbajdzsáni határ környékén, részben Azerbajdzsán fenyegetése céljából, és valószínűleg azért is, hogy felkészüljenek a közeli tüntetések elfojtására. Az iráni közösségi média felhasználói október 20-án Tabrizban súlyos internet-zavarokról számoltak be. A Tabriz közelében tartott IRGC katonai gyakorlatok megkönnyíthették a rezsim számára, hogy korlátozza a tüntetések szervezőinek internet- és távközlési hozzáférését, és biztonsági jelenlétet alakítson ki a városban. Az IRGC fő harci egységei a térségben a 2. Imam Zaman gépesített dandár és a 31. Ashoura gépesített hadosztály, amelyek valószínűleg részt vettek a gyakorlaton.

A legfontosabb hírek röviden:

    • A rendszerellenes tüntetések kiterjedése és mértéke tovább csökkent, és október 20-án öt tartomány legalább öt városában zajlottak.
    • A tiltakozások október 22-én és 26-án fokozódhatnak.
    • A Jaish al Adl szalafista dzsihádista militáns csoport közzétett egy videót, amelyben a rezsim megdöntésével fenyegetőzött, és támogatását fejezte ki az iráni tüntetőknek.

Rendszerellenes tüntetések:

Október 20-án öt tartomány legalább öt városában rendszerellenes tüntetések zajlottak. A közelmúltbeli tüntetéseken sok esetben 20-nál kevesebb tüntető vett részt, ezért nem érik el a CTP jelentési küszöbértékét. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy ítéli meg, hogy a következő helyszíneken történtek tüntetések:

    • Tabriz, Kelet-Azerbajdzsán tartomány (több tucat tüntető, a jelentések szerint internetes zavarok és erőszak).
    • Iszfahán város, Iszfahán tartomány (több mint 50 tüntető az utcán).
    • Ahvaz, Khuzestan tartomány ( a Shahid Chamran Egyetem meghatározatlan számú hallgatója).
    • Teherán város, Teherán tartomány (több mint 50 tüntető rendszerellenes jelszavakat skandált az utcán Ekbatan városában, Nyugat-Teheránban).

A Jaish al Adl szalafista dzsihádista militáns csoport közzétett egy videót, amelyben támogatását fejezte ki a rendszerellenes tüntetőknek, és támadásokkal fenyegetőzött az iráni hazában. A Jaish al Adl bírálta az iráni biztonsági erőket, amiért szeptember 30-án a Szisztán és Beludzsisztán tartománybeli Zahedánban több tucat tüntetőt megöltek, és bejelentette, hogy meg fogja dönteni a rendszert. A videón nagyjából 200-300 fegyveres harcos látható, akik alakzatban állnak egy ismeretlen helyen. Az egyik, körülbelül 50 harcosból álló alakzat teljesen fehér egyenruhát visel, amely az afgán tálibok öngyilkos merénylőinek egyenruhájára hasonlít. Az amerikai külügyminisztérium 2019 júliusában a Jaish al Adl-t terrorista szervezetként jelölte meg.

Egy magát iráni tiltakozóként feltüntető közösségi média-felhasználó olyan felvételeket terjesztett, amelyeken azzal fenyegetőzött, hogy lángszórót fog használni a biztonsági erők ellen. A CTP nem tudja hitelesíteni ezt a felvételt.

Az ellenállás tengelye

A libanoni Hezbollah tulajdonában lévő Al Ahed News a rezsim beszédtémáit népszerűsítette, amelyek lebeszéltek az egyetemeken történő tiltakozásokról. Az Al Ahed News közzétett egy részletet Ali Khamenei legfelsőbb vezető október 20-i beszédéből, amelyben arra figyelmeztetett, hogy az egyetemek bezárása a tüntetések miatt „az ellenség céljait szolgálja”.

Ennyi hírünk van jelenleg Iránból és ez édeskevés – de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és orosz hírek összefoglalója, szokás szerint két részben.

Tetszett a cikk?

Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal

Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR

Kérjük támogasd a független sajtót, támogasd a Zóna blogját! Köszönjük!

Gesta-ajánló:

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén

Caolan Robertsonról már írtunk: ő az a fiatal riporter, aki a herszoni dokumentumfilmjében bemutatta az orosz megszállók "humán szafari" nevű gyilkosságait – azt, ahogy a ruszkik drónokkal vadásznak a földjüket művelő ukrán parasztokra. Most egy másik, kevésbé véres, de talán ugyanolyan alattomos frontra ment: a velencei biennáléra, a művészvilág "olimpiájára", ahol a háború ötödik évében az…

ugar
Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt

Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt

Földes András egy rövid videós leckében járja körül, hogyan sétált bele a világ legerősebb katonai hatalma egy olyan iráni háborúba, amelyből 2026 nyarán se kihátrálni, se benne maradni nem tud – a mostani „tűzszünet" pedig inkább tűz, mint szünet. Földes tétele, hogy a Nyugat alapvetően félreérti a Közel-Keletet és különösen Iránt, és ezért gyalogol bele újra meg újra olyan konfliktusokba,…

ugar
A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták

A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták

Van egy szám, amely önmagában is riasztó: 2050-re az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-változások becslések szerint évi 430.000 többlethalálesetet okoznak majd világszerte, de ez a szám még mindig csak a felszín,a mélyben viszont ott lapul az egyenlőteln eloszlás és az ebből fakadó problémák súlyos erkölcsi és mindennapi problémák. A Chicagói Egyetemen működő Climate Impact Lab július 26-án…

ugar
Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén

Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén

Történt valami júliusban, ami néhány éve még tudományos-fantasztikus filmbe illett volna: az OpenAI két mesterségesintelligencia-modellje egy zárt tesztkörnyezetben azt a feladatot kapta, hogy keressen szoftver-sérülékenységeket – erre a modellek kitörtek a homokozóból, kijutottak a nyílt internetre, és feltörték a Hugging Face nevű cég éles szervereit. Nem azért, hogy világuralmat szerezzenek,…

ugar
A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában

A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában

Az európai hatóságok évtizedes küzdelme a Google üzleti gyakorlatával szemben új, költséges szakaszba lépett. Alig néhány nappal azután, hogy az Európai Bizottság 890 millió eurós bírságot szabott ki a keresőóriásra – ez az első valaha kiszabott szankció a Digitális Piacokról szóló törvény (DMA) alapján –, az összehasonlító árukeresők és a szakosodott keresőcégek szerte a kontinensen…

ugar