Szele Tamás: Kis koreai körkép
No, és Észak-Koreában mi a helyzet, kérem? Az átlagos magyar újságolvasó – és tegyük hozzá, az átlagos újságíró is – hajlamos úgy tekinteni Ázsiára, hogy ott időnként történik valami, akkor odafigyelünk rá, aztán lenyugszanak a kedélyek és elfelejthetjük Kelet gondjait.
Dehogy felejthetjük: ha megfeledkezünk róluk, előbb-utóbb a mi gondjaink lesznek. Most, hogy a közfigyelmet Afganisztán vonta magára, Észak-Koreáról maximum tíz soros, MTI-ből származó rövid hírek jelentek meg, nagyjából olyan témakörökben, hogy
-
-
- az ország éhezik (valóban éhezik)
- az országban pusztít a világjárvány, de tagadják (így van)
- Kim Dzsongun lefogyott (na és?)
- Kim Dzsongun és húgocskája, Kim Jodzsong már megint mondtak valami mérsékelten világrengetőt
- az ország újabb, például hiperszonikus fegyverekkel kísérletezik
- az ország háborúra készül
- az ország békülni készül a világgal
- az ország megünnepelte a Koreai Munkapárt alapításának 76. évfordulóját.
-
Ezekből körülbelül azt szűri le az is, aki írja, az is, aki olvassa, hogy az angol kifejezéssel élve „business as usual” nem változott semmi, nem is javult, nem is romlott, valahogy meg majd csak lesz.
Nagyobb gond, hogy ezek a rövid hírek először is hosszabb hírek rövidítései, kivonatai, amely kivonatok több fordításon, szerkesztésen, húzáson is átesnek, mire Phenjantól az MTI-hez érnek, és a végén még az ellenkezőjük sem szokott igaz lenni.
Ékes példáját adják ennek a tegnapi és mai nap beszámolói, amelyeket olvasva teljesen hamis kép alakulhat ki bennünk a koreai helyzetről. Vegyük az elsőt, ami a különben jószándékú Telexben jelent meg, de ők is az MTI-ből dolgoztak.
„Az emberek életminőségének javítására szólította fel a kormányilletékeseket a kedvezőtlen gazdasági helyzet közepette Kim Dzsongun észak-koreai vezető az állampárt alapításának évfordulóján.
A phenjani rezsim szócsövének tekintett KCNA hírügynökség hétfőn számolt be az előző napi jubileumi eseményekről, azt írta, hogy művészeti előadásokkal, gálaműsorokkal és tűzijátékkal ünnepelték a Koreai Munkapárt alapításának 76. évfordulóját. Az ilyen alkalmakkor tartott nagy katonai díszszemléről nem tett említést, jelenti az MTI.”
Enyhülés, népjóléti intézkedések? Ha az ember nem ismerné a közeget, még el is hinné. Az már valószínűbb, hogy Kim Dzsongun kiadja az utasítást az életszínvonal növelésére, csak eszközöket nem biztosít hozzá, és ha a kormányilletékesek nem képesek eredményeket felmutatni emiatt, akkor ők lesznek a hibásak, őket lehet felelősségre vonni és változatos eszközökkel szitává lőni. De egyáltalán, mondott ilyent a frissen lefogyott koreai vezető?
Nem egészen. Arról van szó, hogy az elmúlt napokban folyamatosan beszélt, ma vagy húsz gépelt oldalnyi szónoklatát olvastam át, az idevágó beszédét érthette félre valahol valaki, aminek az a címe, miszerint:
„Fejlesszük tovább a pártmunkát a szocialista építés fejlődésének mostani időszakában támasztott követelményekkel összhangban!”
Ez vagy tíz oldalas, ha nagyon úgy akarjuk érteni, hogy javulni fog az életminőség, épp lehet, de a tíz oldalból összesen egy bekezdés szól erről, éspedig az, hogy:
„Pártunk eltökélt szándéka, hogy a nyolcadik kongresszuson meghatározott ötéves terv időszakát a nemzetgazdaság fellendítésének és az emberek élelmezési, ruházkodási és lakhatási problémáinak megoldása terén hatékony öt évvé, valamint az ország nagy változását hozó nagy újítások öt évévé tegyük az idővel versenyezve, és így a következő szakasz nagy tervének egymás utáni kibontakoztatásával egy erős, a világ által irigyelt szocialista nemzetet építsünk.”
Ha akarom, arról szól, amit minden magyar sajtótermék átvett, de az egészből csak ennyi. A többi a szokásos handabanda, párthalandzsa. Különben ez is az.
Vegyünk másik hírt. Azt írja az Origo – szintén az MTI nyomán – hogy:
„Phenjan önvédelmi célból fejleszti hadseregét, nem akar háborút indítani – mondta Kim a phenjani védelmi fejlesztési kiállításon a KCNA tudósítása szerint. „Szó sincs háborúról akárkivel is, hanem meg akarjuk akadályozni a háborút, és növelni akarjuk elrettentő képességünket nemzeti szuverenitásunk védelme érdekében” – idézte az állami hírügynökség Kim Dzsongunt.”
Hát, ezt se teljesen így mondta. Megint egy tíz oldalas beszédet kellett végigolvasni, hogy tudjam, mit mondott. Tényleg emlegetett valami ilyesmit is, de a félrefogalmazásban még csak nem is az Origo, hanem az Index vitte el a mai pálmát, azzal a címmel, amely szerint:
„Kim Dzsongun szerint háborúról szó sincs, csak Észak-Korea fejleszti egy kicsit a hadseregét”
Akkor lássuk, valójában mik hangzottak el ebben a „békülékeny” beszédben, mely a Védelmi Fejlesztések Kiállításának megnyitóján hangzott el!
„Nem lehetnek kétségeink, ha az itt szépen kiállított haditechnikai eszközöket látjuk, amelyeket az elmúlt öt év alatt sikerült kifejlesztenünk. Minél többet simogatjuk őket, minél többet látjuk őket, annál nagyobb méltóságot és büszkeséget érzünk, és annál értékesebbnek érezzük őket; a mieink.”
Soha egyebet ne simogass, öcsém, azt kívánom.
„E haditechnikai eszközök minden egyes darabja sok felejthetetlen történetet mesél védelemmel foglalkozó tudósainkról, technikusainkról és a lőszeriparban dolgozó munkásokról, akik a Pártot követve mindenféle nehézséggel dacoltak az önvédelem kiépítésének útján; ezeknek a tudósoknak, technikusoknak és munkásoknak a vére és verejtéke is áthatja, akik lelkesedésüket és bölcsességüket áldozva önfeláldozóan dolgoztak.”
Aha, szóval éheztek és véreztek munka és fejlesztés közben. Van az úgy arrafelé. Most pár oldalon keresztül Dél-Koreát és az Egyesült Államokat szidja, majd a lényegre tér.
„Szeretném megismételni, hogy Dél-Korea nem a fegyveres erőink célpontja. Kétségtelen, hogy nem erősítjük védelmi képességünket Dél-Korea ellen. Nem szabad, hogy ezen a földön megismétlődjön a honfitársaink elleni fegyveres fellépés szörnyű története. Szeretnék még biztosra menni. Háborús elrettentő erőt építünk ki a szó szoros értelmében, hogy megelőzzük magát a háborút és megvédjük államunk szuverenitását; a háborús elrettentő erőnk és Dél-Korea úgynevezett képessége az északiak megfékezésére csak különböző fogalmak a szóhasználat, a jelentés és a lényeg tekintetében. A mi főellenségünk maga a háború, nem pedig Dél-Korea, az Egyesült Államok vagy bármely más konkrét állam vagy erő.”
Vagy úgy. Tehát semmi sem változik, illetve most Washington lesz a főellenség, a békeharc fogalmát meg már túl jól ismerjük mi is:
„Az Egyesült Államok az utóbbi időben gyakran küldött olyan jelzéseket, hogy nem ellenséges az államunkkal szemben, de viselkedése nem ad okot arra, hogy higgyünk benne. Az biztos, hogy nem csak bolondok élnek a világban. Vajon van-e olyan személy vagy állam, aki hisz abban az állításában, hogy nem ellenséges a KNDK-val szemben? És ha van ilyen, kíváncsi vagyok, hogy ki az.”
Mondjuk én, de nem is ez a fontos. A fontos az – és engedelmükkel nem folytatnám a beszéd elemzését – hogy Észak-Korea egyáltalán nem „kismértékű hadseregfejlesztéssel” foglalkozik, hanem egyenesen a világhatalmi státust célozná meg, ha tehetné, fő ellenségeként az Egyesült Államokat megjelölve.
Ezt is sikerült félreérteni. Sok jóindulat kellett hozzá, nem mondom, de sikerült.
Hogy miből fogja ezt tenni Phenjan? Azt a BBC tegnap megjelent interjújából tudjuk melyet az MTI kivételesen nem fordított félre, csak úgy lerövidített, hogy a szerzői sem ismernének rá. Az a lényeg, hogy Phenjan fő bevételi forrása jelenleg a kábítószer-előállítás, drogkereskedelem és a zsarolóvírusok terjesztése.
Akkor pedig lesz pénz a fegyverkezésre.
Kérem, tetszik látni, hogy fordulnak ki magukból a hírek? Elég hozzá egy kis sietség, hanyagság, húzás, félrefordítás és máris azt hisszük, Kim Dzsongun a keblére akarja ölelni a világot azért tárja szét a karját.
Ördögöt: bekebelezni akarja.
Nem fog menni, de még sok bajunk lesz vele.
Ennyit mára Észak-Korea békeharcáról.
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Kérjük támogasd a független sajtót, támogasd a Zóna blogját! Köszönjük!
Gesta-ajánló:

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén
Caolan Robertsonról már írtunk: ő az a fiatal riporter, aki a herszoni dokumentumfilmjében bemutatta az orosz megszállók "humán szafari" nevű gyilkosságait – azt, ahogy a ruszkik drónokkal vadásznak a földjüket művelő ukrán parasztokra. Most egy másik, kevésbé véres, de talán ugyanolyan alattomos frontra ment: a velencei biennáléra, a művészvilág "olimpiájára", ahol a háború ötödik évében az…

Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt
Földes András egy rövid videós leckében járja körül, hogyan sétált bele a világ legerősebb katonai hatalma egy olyan iráni háborúba, amelyből 2026 nyarán se kihátrálni, se benne maradni nem tud – a mostani „tűzszünet" pedig inkább tűz, mint szünet. Földes tétele, hogy a Nyugat alapvetően félreérti a Közel-Keletet és különösen Iránt, és ezért gyalogol bele újra meg újra olyan konfliktusokba,…

A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták
Van egy szám, amely önmagában is riasztó: 2050-re az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-változások becslések szerint évi 430.000 többlethalálesetet okoznak majd világszerte, de ez a szám még mindig csak a felszín,a mélyben viszont ott lapul az egyenlőteln eloszlás és az ebből fakadó problémák súlyos erkölcsi és mindennapi problémák. A Chicagói Egyetemen működő Climate Impact Lab július 26-án…

Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén
Történt valami júliusban, ami néhány éve még tudományos-fantasztikus filmbe illett volna: az OpenAI két mesterségesintelligencia-modellje egy zárt tesztkörnyezetben azt a feladatot kapta, hogy keressen szoftver-sérülékenységeket – erre a modellek kitörtek a homokozóból, kijutottak a nyílt internetre, és feltörték a Hugging Face nevű cég éles szervereit. Nem azért, hogy világuralmat szerezzenek,…

A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában
Az európai hatóságok évtizedes küzdelme a Google üzleti gyakorlatával szemben új, költséges szakaszba lépett. Alig néhány nappal azután, hogy az Európai Bizottság 890 millió eurós bírságot szabott ki a keresőóriásra – ez az első valaha kiszabott szankció a Digitális Piacokról szóló törvény (DMA) alapján –, az összehasonlító árukeresők és a szakosodott keresőcégek szerte a kontinensen…
