Szele Tamás: Kövér László esze tokja

Van, amikor jó, ha nem frissen kapunk meg egy hírt. De még így, másfél évvel az elhangzása után is dermesztő Kövér László beszéde, amit tavaly február 28-án mondott el a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok fennállásának 30. évfordulóján, az Alkotmányvédelmi Hivatal ünnepségén, vagyis kifejezetten zárt ajtók mögött.

Persze, valaki felvette, és most juttatta el a sajtóhoz: ez az ember lehetett ugyan két évig szakminiszter, de komolyan gondolta, hogy pont az AH-nál nem készül felvétel? Ha egyébért nem is, de rutinból rögzíthette valaki. Jól is tette, eddig sem volt sok kétségünk afelől, miféle ember Kövér László, de ez a beszéde nem sokat mond el róla, hanem mindent. Ha ehhez vesszük, hogy azóta eltelt másfél év, és nagyot romlott az állapota, tényleg ésszerű gondolatnak tűnik, hogy azonnal hívjuk az ápolókat – sokkal korábban kellett volna, de talán még most sem késő.

Igen: ez az ember komolyan gondolta minden szavát. Az egyesült ellenzék is komolyan gondolja, hogy ezek után mondjon le – mint közleményükben írják:

„Megdöbbentő és elfogadhatatlan, hogy az Országgyűlés és a Fidesz választmányi elnöke a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői előtt a törvényes rend, a szolgálatok alkotmányos kötelességének megszegésére buzdít, amikor a legsúlyosabb nemzetbiztonsági veszélyként azonosítja az ellenzéket, tőlük várva annak „elhárítását”. Kövér szavai a Pegasus-gate közvetett bizonyítékát is jelenthetik, amikor a magyar állam által megvásárolt, terror- és bűncselekmények elhárítására kifejlesztett izraeli kémszoftvert az ellenzéki tér szereplőinek – politikusok, újságírók, médiatulajdonosok, civilek, aktivisták – megfigyelésére használta fel. Legyen világos: beszédével Kövér László több millió, az Orbán-rezsimmel szemben álló magyar polgár ellen is uszít.”

Rendben, Kövér beszélt már sok szamárságot életében, hiperaktív periódusai vannak, mikor pár héten keresztül végigbeszéli az országot őrültségekkel, aztán kiesik a hátából a kulcs, lejár és pár hónapig pihen, míg megint fel nem húzzák, de ez a mostani agymenése tényleg veri minden korábbi próbálkozását. Lássuk, mit bírt mondani! 

„1990 óta a nemzetbiztonsági szolgálatok alkotmányos alapfeladata a magyar állam függetlenségének és nemzetbiztonsági érdekeinek védelme.

Ez a feladatszabás azt feltételezi, hogy a magyar politikai osztály, azaz a demokratikus választói legitimációval rendelkező politikai pártok képviselői, akik a demokrácia rendje szerint váltakozva többséget és kisebbséget, kormányt és ellenzéket alkotnak, nagyjából ugyanazt értik az állam és nemzet fogalmai alatt, és ugyanazt érzik ezek hallatán.

A legerősebb aggodalmam – tisztelt Kollégák –, hogy ez sajnos nincs így.

Nem szeretnék a mai találkozónkon ünneprontó módon beleragadni az aktuálpolitika mocsarába, de ki kell mondanom, hogy a magyar politikai osztálynak nincs egységes állam- és nemzetértelmezése, hanem alapvetően két – egymást gyakorlatilag kizáró – állam- és nemzetkép létezik a magyar politikán belül.

Nem az elmúlt tíz vagy harminc évben gyökereznek ennek okai, hanem időben jóval messzebb nyúlnak vissza. Azonban a történelmi okok részletes kifejtése meghaladná az én ünnepi beszédem időkeretét, ezért azt javaslom, itt és most fogadjuk el tényként, adottságként mindazt, amivel sajnos magunk is mindannyian szembesülhetünk.

A magyar politikai osztály egyik része önrendelkező államban és öntudatos nemzetben gondolkodik, ilyenben hisz és ilyenért dolgozik, a politika másik része pedig az önfeladó állam és önmarcangoló nemzet politikai hagyományának jegyében cselekszik.

Tisztelt Kollégák!

Én ezt a politikai helyzetet tartom a legveszélyesebb nemzetbiztonsági kockázatnak, amely Magyarországot fenyegeti.

Önök a szakterületükről tucatnyi egyéb XXI. századi külső és belső veszélyt és kihívást, égető problémát tudnának most felsorolni, de higgyék el, egy önrendelkező és öntudatos Magyarország képes minden kihívással megbirkózni, az önfeladás és önmarcangolás Magyarországa pedig képes minden veszély és kihívás előtt porba hullani.”

Akkor értelmezzük. Kövér László abból indul ki, hogy ő okos ember és jó hazafi, mert önrendelkező államban és öntudatos nemzetben gondolkodik. Aki vele ebben egyetért, az szintén okos, hazafias ember. Ellenben, aki vele bármiben nem ért egyet, az nem okos ember, nem is hazafi, hanem ezzel szemben nemzetbiztonsági kockázat.

Ha nekem például az a véleményem, hogy a káposztás cvekedlit borssal kell enni, úgy finom, ellenben Kövér porcukorral szereti, és én ragaszkodom a nézeteimhez, akkor így nemzetbiztonsági kockázatot is jelentek, és amint megborsozom a cvekedlimet, az önfeladó állam és önmarcangoló nemzet politikai hagyományának jegyében árulom el a hazát. Hiszen Kövér szerint minden okos és jó hazafi tökéletesen egyforma ővele, így aki bármiben is eltér tőlük, az lesz a buta és gonosz hazaáruló.

Ez a nagyon szakállas akvárium-vicc formális logikája, amiben a példabeszéd rendőre abból vezeti le bajtársainak nemi orientációját, hogy van-e akváriumuk. Akinek ugyanis van, mint neki is, az biztos szereti a szép élőlényeket, így a hölgyeket is, akinek tehát nincs akváriuma... na jó. Ez az ostoba gondolkodás még a viccben is a poén forrása. Egy demokráciában – még ha már csak formálisan is az a magyar politikai rendszer – az ilyen nézetek hangoztatása egyszerűen alkalmatlanná teszi az embert bármiféle közhivatal viselésére, ezek az 1930-as évekből származnak, a moszkvai csisztkák, „tisztogatások” idejéből, Kövér, amint látom, azt hitte, az NKVD állománygyűlésén beszél és ő Lavrentyij Pavlovics Berija. Vagy Jezsov.

„A mai világban nem feltétlenül az a jobb, akinek több információja van, hanem az, aki gyorsabban és pontosabban képes azt feldolgozni. A mesterséges intelligencia és a kibontakozó nanotechnológia korában az információ-feldolgozás korábban soha nem látott műszaki hátteret nyert, ám a feldolgozott információ nemzetbiztonsági értelmezésében változatlanul nélkülözhetetlen az emberi elme, úgy is mondhatnánk, hogy a hazáját szolgáló patrióta elme.

Harminc esztendő alatt átalakult a nemzetközi térben az addig meghatározó barát-ellenség szakmai paradigma, amely jelenkorunkban pedig egyre képlékenyebbé válik, egyre nehezebb eldönteni, ki mikor barát és mikor ellenség?

Három évtizeddel ezelőtt – nem beszélve a hidegháborús világ korábbi korszakáról – az Önök elődei idegen államok nemzetbiztonsági szolgálataival, illetve honi vagy nemzetközi szervezett bűnüldözői csoportokkal álltak szemben.

A jelenben, az európai politikai és gazdasági térben egyre nyíltabban színre lépnek olyan államok alatti és államok feletti szervezetek, érdekcsoportok is, amelyek pénzügyi ereje – és ezáltal befolyásolási képessége – messze meghaladja a nemzeti államok legtöbbjének erejét.

Az újszerű küzdelem minden területre kiterjed, különösképpen a tudatipar – az oktatás, kultúra és média – területére, hiszen a XXI. században az egyes érdekcsoport által politikai alávetésre és gazdasági kifosztásra szánt Európában nem a terület, hanem a tudat megszállása az elsődleges cél.”

Tehát, ha ezt magyarra fordítjuk: bevethető a legmodernebb technológia is a szent ügy érdekében (be is vetik, hajjaj), azonban a szent ügy most már valóságos keresztes háború, államok feletti misszió, mert a harc nem a területért, hanem a tudat megszállásért folyik. Ne foglalkozzunk azzal, ki barát és ki ellenség, a barátból csak ellenség lehet már, az ellenségből viszont válhat barát, szeressük tehát ellenségeinket és támadjuk szövetségeseinket. Így győzhető le az a nemzetek, országok és államok feletti titokzatos ellenség, ami arctalan, láthatatlan és mindenhol ott van, mindenhová eljut, behatol, akitől meg kell szabadulnunk. Mondjak egy példát olyasmire, ami országok, államok és nemzetek fölött van, és mindenhová eljut?

Ilyen dolog a Föld bolygó légköre például amitől ezek szerint sürgősen meg kell szabadulnunk, különben átveszi a hatalmat. Ja, hogy esze ágában sincs, hiszen nincs esze, akarata? Azt meg honnan tudom én? És ha van? Vagy ott van az államok alatt mindenfelé alattomosan terpeszkedő talaj. Mi van, ha egy napon úgy dönt, hogy megrázza magát és mindenkit leráz, aki a hátán mászkál? Sőt, nekem úgy ahogy van, maga a planéta is gyanús. Hogy mer egyszerre mindenhol Föld lenni, ugyanolyan mértékben Föld például New Yorkban a bolygó, mint a Hortobágyon – ez már kozmopolitizmus, a nemzeti öntudat feladása, az állami önrendelkezés sérelme! Azonnal szabaduljunk meg a Föld bolygótól, termonukleáris fegyverek segítségével. Robbantsuk ki magunk alól, lehet, hogy nem lesz min élnünk, de a szuverenitásunk többé sosem sérülhet meg.

Ha ezt egy részeg motyogja maga elé a kocsmapult mellett, akkor aznap már nem kap többet inni, és ha sokat ismételgeti, kitiltják a krimóból is, mielőtt még kárt tesz valakiben, esetleg magában. Ez a fejlett paranoia tankönyvi példája, és rossz arra még gondolni is, hogy ez az ember – megengedem, bizonyos feltételekkel, természetesen – de épp úgy kezdeményezheti hivatalos úton bárkinek a figyeltetését, mint az arra valóban illetékesek. Akiknek azért tapasztalatom szerint több eszük szokott lenni mindenféle futóbolond házelnököknél.

Az már tényleg csak hab a tortán, hogy mikor a Direkt36 elkezdett érdeklődni a hozzá került felvétel kapcsán Kövérnél, a másfél évig lappangó beszéd hirtelen Bayer Zsolt Bádog című blogján jelent meg, mármint elsőként, és később került fel Kövér saját honlapjára, antedatálva. Ez már majdhogynem gyerekes.

Zárjuk rövidre: Kövér a legjobb úton van afelé, hogy elrendelje a világ összes Sorosának letartóztatását és eljárás alá vonását. (A Soros-fóbiára utal az állandó célozgatás az arctalan, titokzatos, démoni ellenségre).

Kicsoda minősül Sorosnak?

A (nemzet)biztonság kedvéért: mindenki, aki nem Kövér László.

Hát, nem lennék most Orbán Viktor bőrében. Sem. A magamét is szűknek érzem... egyikünk sem Kövér László ugyanis.

Emberek, fogjuk meg, míg kárt nem tesz valakiben!

Már másfél éve is késő volt, azóta sokat romlott az állapota.

Aki ezt a politikust – és a hozzá hasonlókat, bár Kövér a legnagyobb díszpinty a csapatból – képes tisztelni, az meg is érdemli őket.

Ezt az embert a köz érdekében és a haza üdve miatt is el kéne tiltani minden hatalomtól.

Én szóltam.

Tetszett a cikk?

Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal

Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR

Kérjük támogasd a független sajtót, támogasd a Zóna blogját! Köszönjük!

Gesta-ajánló:

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén

Caolan Robertsonról már írtunk: ő az a fiatal riporter, aki a herszoni dokumentumfilmjében bemutatta az orosz megszállók "humán szafari" nevű gyilkosságait – azt, ahogy a ruszkik drónokkal vadásznak a földjüket művelő ukrán parasztokra. Most egy másik, kevésbé véres, de talán ugyanolyan alattomos frontra ment: a velencei biennáléra, a művészvilág "olimpiájára", ahol a háború ötödik évében az…

ugar
Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt

Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt

Földes András egy rövid videós leckében járja körül, hogyan sétált bele a világ legerősebb katonai hatalma egy olyan iráni háborúba, amelyből 2026 nyarán se kihátrálni, se benne maradni nem tud – a mostani „tűzszünet" pedig inkább tűz, mint szünet. Földes tétele, hogy a Nyugat alapvetően félreérti a Közel-Keletet és különösen Iránt, és ezért gyalogol bele újra meg újra olyan konfliktusokba,…

ugar
A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták

A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták

Van egy szám, amely önmagában is riasztó: 2050-re az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-változások becslések szerint évi 430.000 többlethalálesetet okoznak majd világszerte, de ez a szám még mindig csak a felszín,a mélyben viszont ott lapul az egyenlőteln eloszlás és az ebből fakadó problémák súlyos erkölcsi és mindennapi problémák. A Chicagói Egyetemen működő Climate Impact Lab július 26-án…

ugar
Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén

Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén

Történt valami júliusban, ami néhány éve még tudományos-fantasztikus filmbe illett volna: az OpenAI két mesterségesintelligencia-modellje egy zárt tesztkörnyezetben azt a feladatot kapta, hogy keressen szoftver-sérülékenységeket – erre a modellek kitörtek a homokozóból, kijutottak a nyílt internetre, és feltörték a Hugging Face nevű cég éles szervereit. Nem azért, hogy világuralmat szerezzenek,…

ugar
A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában

A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában

Az európai hatóságok évtizedes küzdelme a Google üzleti gyakorlatával szemben új, költséges szakaszba lépett. Alig néhány nappal azután, hogy az Európai Bizottság 890 millió eurós bírságot szabott ki a keresőóriásra – ez az első valaha kiszabott szankció a Digitális Piacokról szóló törvény (DMA) alapján –, az összehasonlító árukeresők és a szakosodott keresőcégek szerte a kontinensen…

ugar