Szele Tamás: Közeledő vihar

Iránban továbbra is forrong minden: a hatalom már kezd rájönni, hogy nem szórványos elégedetlenséggel van dolga, hanem valami naggyal, valami egész estét betöltővel. A megmozdulásokat próbálják vérbe fojtani (miáltal növekszik a közfelháborodás) vagy külső „ellenségek” felé fordítani, mintegy becsatornázni egy lokális háborúba.

Ezek a törekvések nem járnak sok sikerrel, bár a tiltakozóknak nagy segítségére lehetnek: ugyanis a sok különböző sérelmet mintegy összeterelik, felkeltik a társadalmi szolidaritást és az ajatollahok szinte saját kezükkel hozzák létre az egységfrontot – saját maguk ellen. Minden bukott rendszer így kezdte, kérdés, hogy ha megbukik az Iszlám Köztársaság, mi jön utána?

Ezt majd meglátjuk, mikor eljön az ideje: egyelőre lássuk a friss információkat. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.

Meg nem erősített hírek szerint az iráni rezsim katonai és biztonsági erőket vonultat fel Kurdisztán tartományban, hogy erőszakkal elnyomja a tüntetéseket, és esetleg szárazföldi hadműveletet hajtson végre az iraki Kurdisztánban. A közösségi médiában október 10-én terjedő pletykák arról számoltak be, hogy az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) és a Rendészeti Parancsnokság (LEC) Hamedanból, Yazdból és máshonnan csapatokat telepített át Sanandajba, ahol a rezsim brutális leszámolást folytat. A rendszerellenes IranWire és a brit Sky News újságírója arról számolt be, hogy a rendszer erőket összpontosít Kurdisztán tartományban.

A CTP nem tudja ellenőrizni ezeket a jelentéseket, és óvatosságra int e jelentések értékelésénél, tekintettel a rendszer és az ellenfelei által folytatott számos, gyakran egymásnak ellentmondó (dez)információs műveletre.

Október 10-én és 11-én erőszakos összecsapásokra került sor a tüntetők és az állami biztonsági szolgálatok között Kurdisztán tartományban. A közösségi média felhasználói „háborús övezetként” jellemezték Sanandajt, ami egybecseng az összecsapásokról rendelkezésre álló képekkel és videókkal.

A rendszer a határvidéken összpontosított erőket arra használhatja, hogy szárazföldi inváziót hajtson végre Irak-Kurdisztánban a rendszerellenes kurd militáns csoportok ellen. Iráni politikai és biztonsági illetékesek többször megvádolták ezeket a csoportokat a rendszer elleni tüntetések összefogásával és szításával. Ahmad Vahidi belügyminiszter október 11-én megismételte ezt a vádat. Az IRGC szeptember 26-tól október 7-ig naponta tüzérségi, drón- és rakétatámadásokat hajtott végre a rendszerellenes kurd fegyveresek iraki kurdisztáni állásai ellen. Egy Irán iraki ügynökei által működtetett Telegram-csatorna október 11-én azt írta, hogy az IRGC szárazföldi inváziót hajt végre, de gyorsan törölte a bejegyzést.

Az arról szóló jelentés, hogy a rendszer szárazföldi behatolást hajt végre az iraki Kurdisztánban, iráni dezinformációs művelet lehet. Egy azonosítatlan forrás azt mondta a rendszerellenes Iran International nevű csatornának, hogy az IRGC ilyen félretájékoztató műveletet hajt végre, amelynek célja az iraki Kurdisztánban lévő, rezsimellenes kurd harcosok ellen irányul, valószínűleg azért, hogy elriassza őket a határtól és megzavarja a műveleteiket.

A biztonsági erők Kurdisztán tartományban való összpontosítása súlyosbíthatja az iráni biztonsági erők kapacitás-problémáit - ami a rezsim belső biztonsági apparátusának kulcsfontosságú sebezhető pontja. A rendszer az IRGC, a Baszidzs és a LEC kisszámú, válogatott, erősen ideológiai beállítottságú egységeire támaszkodik a zavargások leverésében, és így nem rendelkezik elegendő létszámmal ahhoz, hogy az egész országot lefedje. A rezsim a tiltakozások kitörésekor oda irányítja erőit, ahol a legnagyobb szükség van rájuk - jellemzően a nyugtalan határvidékekre.

Az egyidejű tüntetések a határvidéken és a nagyobb városokban megterhelik ezeket az erőket – ez egy olyan sebezhetőség, amelyet a tüntetők és más rendszerellenes csoportok megpróbálhatnak kihasználni. A perzsa nyelvű, rendszerellenes közösségi média fiókok szolidaritásra szólítottak fel a sanandaji és zahedáni tüntetőkkel. Szeptember 30-án halálos kimenetelű összecsapások törtek ki a tüntetők és a biztonsági erők között Zahedánban.

A biztonsági erők kapacitás-problémáira utaló, nem észlelt jelek közé tartoznak: a jelentések arról, hogy a biztonsági erők áthelyeződnek azokból a városokból, ahol tüntetések zajlanak, és a jelentések arról, hogy a hatalom az Artesht – a hagyományos hadsereget – és külföldi ügynököket használ nagy arányban a tüntetések elfojtására.

A rendszerellenes tüntetések október 11-én 11 tartomány legalább 16 városában folytatódtak, és az elkövetkező napokban tovább terjedhetnek. Az angol és perzsa nyelvű közösségi média fiókok október 12-re és 13-ra szólítottak fel tüntetésekre Irán-szerte. A tüntetők már bizonyították, hogy képesek nagyszabású demonstrációkat koordinálni, és ez az elkövetkező napokban ismét sikerülhet nekik.

Rendszerellenes tüntetések

Október 11-én 11 különböző tartomány legalább 16 városában zajlottak rendszerellenes tüntetések. Az iráni biztonsági erők továbbra is erőszakos és gyilkos eszközöket alkalmaztak a tüntetések elfojtására, különösen a Kurdisztán tartománybeli Sanandajban. A rendszerellenes csoportok október 12-re tüntetésekre szólítottak fel, és a tiltakozó akciók valószínűleg ezen a napon még nagyobb méreteket öltenek majd. A CTP értékelése szerint október 11-én a következő helyszíneken került sor tüntetésekre:

    • Borazjan, Bushehr tartomány
    • Tabriz, Kelet-Azerbajdzsán tartomány
    • Iszfahán város, Iszfahán tartomány
    • Najafabad, Esfahan tartomány (erőszakos cselekményekről érkezett jelentés)
    • Rasht, Gilan tartomány
    • Bandar Abbas, Hormozgan tartomány - Bandar Abbas, Hormozgan tartomány
    • Kermanshah, Kermanshah tartomány
    • Abadan, Khuzestan tartomány
    • Baneh, Kurdisztán tartomány (erőszakos cselekményekről érkezett jelentés)
    • Divandarreh, Kurdisztán tartomány
    • Saghez, Kurdisztán tartomány
    • Sanandaj, Kurdisztán tartomány (erőszakos cselekményekről érkezett jelentés)
    • Qom város, Qom tartomány
    • Marlik, Teherán tartomány
    • Teherán város, Teherán tartomány
    • Mahabad, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány

Az iráni hírszerzés és a biztonsági szolgálat emberei kórházakba hatoltak be és gyógyszertárakat figyeltek meg, hogy azonosíthassák és letartóztathassák a sérült tüntetőket. A CBS News arról számolt be, hogy a rendszerellenes tüntetéseken megsérült iráni tüntetők az iráni hatóságok általi letartóztatástól való félelmükben kerülik az egészségügyi intézményekben való kezelést, és a kórházi kezelés helyett inkább az otthoni ápolást választják. A jelentések szerint a biztonsági személyzet a Kurdisztán tartománybeli Sanandajban lévő gyógyszertárak előtt kezdett állomásozni, hogy azonosítsák az egészségügyi intézmények felkeresését kerülő sérült tüntetőket. Egyes közösségi médiafelhasználók arról számoltak be, hogy a gyógyszertárak korlátozottan rendelkeznek a sérült tüntetők számára szükséges orvosi készletekkel, beleértve az orvosi gézt, antibiotikumokat és lidokaint. Iráni egészségügyi tisztviselők több nyilatkozatot is kiadtak, amelyekben határozottan elítélték az iráni hatóságok kórházi ellenőrzéseit.

Ahmad Vahidi belügyminiszter találkozott a Kurdisztán tartományi vezető tisztviselőkkel, miközben a rezsim a Kurdisztán tartománybeli Sanandajban zajló zavargások megfékezéséért küzd. Az iráni biztonsági erők halálos erőszakot alkalmaztak a tüntetőkkel szemben Sanandajban, de nem tudták megfékezni a további tüntetéseket. A közösségi médiában keringő felvételek állítólag azt mutatják, hogy a biztonsági erők október 11-én menekülnek a tüntetők elől. A CTP nem tudja ellenőrizni ezt a felvételt.

Vahidi óva intette az iráni fiatalokat az Iszlám Köztársaság megdöntésétől – ami azt tükrözi, hogy a rendszer felismerte e tüntetések forradalmi jellegét és az általa jelentett fenyegetést.

Ebrahim Raisi elnök telefonbeszélgetést folytatott a teheráni tüntetéseken megölt egyik Baszidzs-tag családjával. Raisi a hívásban méltatta a Baszidzs-tagok áldozatkészségét és szolgálatát. Ez a telefonbeszélgetés különösen rosszul hangzik, tekintve, hogy Raisi eddig alig vagy egyáltalán nem fejezte ki együttérzését a tüntetőkkel. Raisi valószínűleg inkább a rendszer belső nyilvánosságának küldött üzenetet, mint a tüntetőknek. Valószínűleg meg akarja erősíteni elkötelezettségét a biztonsági intézményrendszer és annak vezetői iránt, akik kritikus szerepet játszanak majd a következő legfelsőbb vezető kiválasztásában. Emellett valószínűleg igyekezett jelezni, hogy támogatja az alacsony beosztású biztonsági személyzetet, akik a jelentések szerint kimerültek és alacsony a moráljuk.

Az ellenállás tengelye és a regionális fejlemények

Az iraki parlament azt tervezi, hogy a közelgő október 13-i ülésszakán elnököt választ, és az iraki nacionalista és korrupcióellenes tüntetők válaszul újabb Irán-ellenes tüntetéseket tarthatnak. Mohamed al Halbousi, az iraki parlament elnöke október 11-én a parlament ülésén bejelentette, hogy a képviselők október 13-án újra ülésezni fognak, hogy szavazzanak az új iraki elnök személyéről. Az iraki korrupcióellenes Tishreen mozgalom tüntetői és Mukhtada asz-Szadr iraki nacionalista siita hitszónok támogatói az Irán-ellenes érzelmeket - amelyeket az IRGC iraki Kurdisztán elleni támadásai és az iráni rezsimnek a tüntetésekkel szembeni szélsőségesen rossz bánásmódja fokozhat - felhasználhatják, hogy megakadályozzák a kormányalakítást.

Ennyi hírünk van egyelőre az iráni eseményekről, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi hírek összefoglalója, szokás szerint két részben.

Tetszett a cikk?

Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal

Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR

Kérjük támogasd a független sajtót, támogasd a Zóna blogját! Köszönjük!

Gesta-ajánló:

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén

Caolan Robertsonról már írtunk: ő az a fiatal riporter, aki a herszoni dokumentumfilmjében bemutatta az orosz megszállók "humán szafari" nevű gyilkosságait – azt, ahogy a ruszkik drónokkal vadásznak a földjüket művelő ukrán parasztokra. Most egy másik, kevésbé véres, de talán ugyanolyan alattomos frontra ment: a velencei biennáléra, a művészvilág "olimpiájára", ahol a háború ötödik évében az…

ugar
Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt

Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt

Földes András egy rövid videós leckében járja körül, hogyan sétált bele a világ legerősebb katonai hatalma egy olyan iráni háborúba, amelyből 2026 nyarán se kihátrálni, se benne maradni nem tud – a mostani „tűzszünet" pedig inkább tűz, mint szünet. Földes tétele, hogy a Nyugat alapvetően félreérti a Közel-Keletet és különösen Iránt, és ezért gyalogol bele újra meg újra olyan konfliktusokba,…

ugar
A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták

A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták

Van egy szám, amely önmagában is riasztó: 2050-re az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-változások becslések szerint évi 430.000 többlethalálesetet okoznak majd világszerte, de ez a szám még mindig csak a felszín,a mélyben viszont ott lapul az egyenlőteln eloszlás és az ebből fakadó problémák súlyos erkölcsi és mindennapi problémák. A Chicagói Egyetemen működő Climate Impact Lab július 26-án…

ugar
Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén

Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén

Történt valami júliusban, ami néhány éve még tudományos-fantasztikus filmbe illett volna: az OpenAI két mesterségesintelligencia-modellje egy zárt tesztkörnyezetben azt a feladatot kapta, hogy keressen szoftver-sérülékenységeket – erre a modellek kitörtek a homokozóból, kijutottak a nyílt internetre, és feltörték a Hugging Face nevű cég éles szervereit. Nem azért, hogy világuralmat szerezzenek,…

ugar
A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában

A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában

Az európai hatóságok évtizedes küzdelme a Google üzleti gyakorlatával szemben új, költséges szakaszba lépett. Alig néhány nappal azután, hogy az Európai Bizottság 890 millió eurós bírságot szabott ki a keresőóriásra – ez az első valaha kiszabott szankció a Digitális Piacokról szóló törvény (DMA) alapján –, az összehasonlító árukeresők és a szakosodott keresőcégek szerte a kontinensen…

ugar