Szele Tamás: Kurta napijelentés

Ma megint meglepett minket az ISW: míg tegnap az volt a baj, hogy nem volt a legfrissebb a napi jelentés, ma már rövidített is, tekintettel valószínűleg a Mikulásra, vagy nem tudom, mire, de tény, hogy a tegnapi eseményeket összefoglalták igen kurtán, és ennél többet ma nem kapunk.

Nagyobb baj, hogy ebben sok újdonság nincs, épp a tömörsége miatt, az embernek tényleg az az érzése, hogy a tapasztalt veteránok a kutatóintézetben inkább a csizmájukat, bakancsukat suvickolták, de azért híradás ez, is, közöljük ezt is, csak kicsit rossz szájízzel, mert komolyabb munkához vagyok szokva, és emiatt sajnos az olvasók is – elnézést, de csak abból dolgozhatok, amim van.

Akkor lássuk ezt a mai „rövidített” ISW-jelentést!

Az ISW ma, december 5-én rövidített kampányfrissítést tesz közzé. Az ISW december 6-án folytatja a rendszeres frissítéseket. Ez a jelentés az ukrán kritikus infrastruktúra elleni orosz csapáshullámot és az orosz stratégiai légi bázisok ellen december 5-i ukrán UAV csapásokat tárgyalja.

Az orosz hadsereg december 5-én újabb rakétacsapásokat hajtott végre Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen. Orosz és ukrán források december 5-én arról számoltak be, hogy az orosz erők rakétacsapásokat mértek ukrán polgári és energetikai infrastruktúrára Kijev, Odessza, Vinnyica és Zaporizzsja területeken. Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy az ukrán légvédelem a több mint 70 kilőtt rakétából 60-at lelőtt. Az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője, Kirill Timosenko kijelentette, hogy az orosz csapások megrongáltak egy áramellátó vezetéket Szumi területén. Az ISW korábban december 2-án úgy értékelte, hogy bár az ukrán és a nyugatiak által biztosított légvédelem tovább csökkenti Oroszország egyre fogyatkozó precíziós lőszerkészletét, az ukrán légvédelmen átjutó orosz csapások kis százaléka mégis jelentős hatással van az ukrán kritikus infrastruktúrára.

Az ukrán haderő december 5-én valószínűleg csapásokat mért két orosz stratégiai légitámaszpontra, amelyek könnyű károkat okoztak, ugyanakkor demonstrálták Ukrajna képességét arra, hogy csapást mérjen az orosz hátországra, és esetleg megzavarja Oroszország ukrán infrastruktúra elleni csapássorozatát. Az orosz védelmi minisztérium és több katonai blogger arról számolt be, hogy az ukrán erők UAV-kat használtak, hogy csapást mérjenek a Szaratovi Területen lévő Engels–2 légibázisra (körülbelül 507 kilométerre ukrán területtől) és a Rjazanyi Területen lévő Gyagilevo légibázisra (körülbelül 459 kilométerre ukrán területtől). Mindkét légibázison az orosz stratégiai bombázóflotta egységei találhatók, amelyeket Oroszország a háború során Ukrajna elleni csapásokra használt. Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó azt tweetelte, hogy a Kremlnek tudnia kellett volna, hogy „ha valamit más országok légterébe indítanak, akkor előbb-utóbb az ismeretlen repülő tárgyak visszatérnek az indulási pontra”. Ennek ellenére az ukrán hatóságok a cikk megjelenéséig hivatalosan nem vállalták a felelősséget a csapásokért. Orosz források azt állították, hogy egy ukrán drón csapást mért repülőgépekre az oroszországi Szaratov területen lévő Engels–2 légibázison, megrongálva stratégiai bombázókat és rakétahordozókat. Orosz források azt is állították, hogy egy ukrán drón megsemmisített egy orosz üzemanyagkocsit az oroszországi Rjazanyi területen lévő Gyagilevo légibázison. Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy a csapás szándékosan orosz nagy hatótávolságú repülőgépeket célzott. Az ukránok valószínűleg arra törekedtek, hogy megzavarják az ukrán kritikus infrastruktúra elleni orosz csapásokat, és demonstrálják Ukrajna képességét az orosz stratégiai eszközök célba vételére.

Az orosz bloggerközösségen belül az orosz hadsereg azon képtelensége miatti düh, hogy nem tudta megakadályozni az ukrán csapásokat az ukrán állásoktól több mint 451 kilométerre lévő orosz stratégiai légibázisok ellen, felülmúlta az Ukrajna elleni legújabb csapások dicséretét. Az orosz bloggerek bírálták az orosz tisztviselőket, amiért nem tudták előre jelezni és megakadályozni a december 5-i Engels–2 és Gyagilevo légibázisokra mért dróncsapásokat. Egyes bloggerek megjegyezték, hogy az orosz katonai tisztségviselők nem védték megfelelően a légibázisokat, annak ellenére, hogy tudták, hogy azok az ukrán csapások egyértelmű célpontjai. Több prominens orosz blogger azt állította, hogy ukrán szabotázs- és felderítőcsoportoknak kellett indítaniuk az Engels–2 légibázis elleni csapást orosz területről, azt állítva, hogy vagy ukrán szabotázs- és felderítőcsoportok tevékenykednek Oroszországon belül, vagy – ha az UAV-kat ukrán területről indították – Moszkvát ukrán területről fenyegetik.

Az orosz bloggerek arra is felszólították az orosz katonai illetékeseket, hogy engedélyezzenek jelentős megtorló csapásokat Ukrajna ellen, és fokozzák az orosz területen belüli terrorellenes intézkedéseket. A bloggerek közössége arra panaszkodott, hogy az orosz katonai illetékesek nem veszik figyelembe javaslataikat, és figyelmen kívül hagyják a nyílt forrású hírszerzési információkat (OSINT), és hogy ha az orosz illetékesek figyelembe vették volna a bloggerek figyelmeztetéseit, akkor valószínűleg megelőzhették volna az orosz katonai bázisok elleni két csapást. Válogatott bloggerek felvetették, hogy az Engels–2 és a Gyagilevo légibázisokra mért csapások veszélyeztetik Oroszország legitimitását nukleáris hatalomként, mivel a csapások több nukleáris fegyver hordozására alkalmas repülőgépeket rongáltak meg.

A december 5-én folyamatban lévő katonai műveletek legfontosabb hírei röviden:

      • Az orosz hadsereg továbbra is védte állásait a Szvatove-Kreminna vonal mentén az ukrán támadásokkal szemben.
      • Az orosz csapatok folytatták a fokozatos előnyszerzést Bakhmut körül, de még nem vették körül a várost, és támadó műveleteket hajtottak végre Avdiivka-Donyeck város térségében. Ukrán források azt állították, hogy kisebb, 15-20 fős orosz támadócsoportok próbálnak behatolni az ukrán vonalakon.
      • Az orosz megszálló tisztviselők folytatták az ukrán gyermekek erőszakos átszállítását a megszállt területekről Donyeck és Luhanszk megyékből Oroszországba azzal az ürüggyel, hogy a gyermekek különleges orvosi ellátást igényelnek.
      • Az orosz erők több mint 20 települést lőttek a Dnyeper folyó jobb (nyugati) partján, és folytatták a csapásokat Herszon városa ellen.
      • Andrej Klicsasz, a kormányzó Egységes Oroszország párt orosz szenátora azt javasolta a Kremlnek, hogy korlátozza az országból a mozgósítás elől elmenekült oroszok lehetőségeit, hogy Oroszországba visszatérve munkát szerezhessenek.
      • Az ukrán hírszerzési főigazgatóság (GUR) arról számolt be, hogy az orosz hadsereg az orosz belügyminisztériummal egyetértésben lépéseket tesz egy olyan elektronikus adatbázis 2023 februárjáig történő elindítására, amely minden katona személyes adatait dokumentálja, és korlátozza mozgásukat, még akkor is, ha nincsenek szolgálatban.

Eddig tartottak a tegnapi harctéri hírek, maiak meg nincsenek, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az összefoglaló második része.

Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!

Tetszett a cikk?

Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal

Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR

Kérjük támogasd a független sajtót, támogasd a Zóna blogját! Köszönjük!

Gesta-ajánló:

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén

Caolan Robertsonról már írtunk: ő az a fiatal riporter, aki a herszoni dokumentumfilmjében bemutatta az orosz megszállók "humán szafari" nevű gyilkosságait – azt, ahogy a ruszkik drónokkal vadásznak a földjüket művelő ukrán parasztokra. Most egy másik, kevésbé véres, de talán ugyanolyan alattomos frontra ment: a velencei biennáléra, a művészvilág "olimpiájára", ahol a háború ötödik évében az…

ugar
Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt

Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt

Földes András egy rövid videós leckében járja körül, hogyan sétált bele a világ legerősebb katonai hatalma egy olyan iráni háborúba, amelyből 2026 nyarán se kihátrálni, se benne maradni nem tud – a mostani „tűzszünet" pedig inkább tűz, mint szünet. Földes tétele, hogy a Nyugat alapvetően félreérti a Közel-Keletet és különösen Iránt, és ezért gyalogol bele újra meg újra olyan konfliktusokba,…

ugar
A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták

A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták

Van egy szám, amely önmagában is riasztó: 2050-re az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-változások becslések szerint évi 430.000 többlethalálesetet okoznak majd világszerte, de ez a szám még mindig csak a felszín,a mélyben viszont ott lapul az egyenlőteln eloszlás és az ebből fakadó problémák súlyos erkölcsi és mindennapi problémák. A Chicagói Egyetemen működő Climate Impact Lab július 26-án…

ugar
Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén

Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén

Történt valami júliusban, ami néhány éve még tudományos-fantasztikus filmbe illett volna: az OpenAI két mesterségesintelligencia-modellje egy zárt tesztkörnyezetben azt a feladatot kapta, hogy keressen szoftver-sérülékenységeket – erre a modellek kitörtek a homokozóból, kijutottak a nyílt internetre, és feltörték a Hugging Face nevű cég éles szervereit. Nem azért, hogy világuralmat szerezzenek,…

ugar
A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában

A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában

Az európai hatóságok évtizedes küzdelme a Google üzleti gyakorlatával szemben új, költséges szakaszba lépett. Alig néhány nappal azután, hogy az Európai Bizottság 890 millió eurós bírságot szabott ki a keresőóriásra – ez az első valaha kiszabott szankció a Digitális Piacokról szóló törvény (DMA) alapján –, az összehasonlító árukeresők és a szakosodott keresőcégek szerte a kontinensen…

ugar