Szele Tamás: Légikatasztrófa és az Androméda-köd valósága

A mai második részbe összesen két hír fért bele: egy hosszú és nagyon szomorú, meg egy rövid és nagyon groteszk. Ami ezen felül említésre méltó lenne, az talán bele sem férne a terjedelmi keretbe, de ígérem, foglalkozom majd olyasmikkel is, mint a Wagner-csoport korai története vagy Kadirov gyermekeinek megérkezése Mariupolba.

De lássuk előbb a szomorú hírt.

Jejszkben egy katonai repülőgép lakott területen zuhant le, és egy lakóháznak csapódott. 15 ember meghalt, 19 megsérült.

Október 17-én este egy orosz Szu–34-es bombázó lezuhant egy kilencemeletes lakóház közelében a Krasznodari Területen fekvő Jejszk városában. A rendkívüli helyzetek minisztériuma szerint a repülőgép „becsapódott a házba”, és a balesetben megsemmisült. Üzemanyag folyt szét, és tüzet okozott a lakóépületben. Az egyik bejárat teljesen lángba borult. Két lépcsőházban összesen 72 lakás sérült meg. A tűzoltók csak hat órával később tudták megfékezni a lángokat.

A törmelék eltakarítása befejeződött. Tizennégy ember meghalt és 19 megsérült. Az áldozatok közül hárman szenvedtek halálos sérüléseket a magasból való lezuhanás következtében. Anna Minkova, a krasznodari régió kormányzóhelyettese elmondta, hogy a férfiak az épület felső emeleteiről ugrottak ki, nyilvánvalóan azért, hogy elmeneküljenek a tűz elől. A halottak között három gyermek van. A sérültek között öt gyermek és két terhes nő van. Négy áldozatot továbbra is az intenzív osztályon ápolnak.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a bombázó lezuhanásának oka az egyik hajtómű kigyulladása volt. A minisztérium szerint a gép akkor zuhant le, amikor a gyakorlórepüléshez szükséges magasságra emelkedett. A Szu–34-es lezuhanásának pillanatát videóra vették; a felvételen látszik, ahogy a gép veszít a magasságából, majd egy fényes villanás, néhány másodperccel később pedig egy tűz- és füstoszlop látható. A pilóták katapultáltak (ők jelentették az egyik hajtómű meghibásodását). Az egyik pilótáról készült videó, amelyet járókelők láttak, felkerült az internetre. Eszméleténél van, és tagadja azt a feltevést, hogy a gépet lelőtték.

A hatóságok állják a halottak temetését. Más kifizetéseket is ígértek. Az elhunytak hozzátartozói egy-egy millió rubelt kapnak. A sérültek könnyű kár esetén 200 ezer rubelt, átlagos és súlyos kár esetén 400 ezer rubelt kapnak. Az elveszett vagyontárgyakért kártérítést nyújtanak: részleges veszteség esetén 50 ezer rubelt minden egyes, a házban bejelentett családtag számára, teljes vagyonveszteség esetén 100 ezer rubelt. Végül az áldozatoknak fizetendő átalányösszeg minden egyes áldozatnak 10 ezer rubelt tesz ki. A Krasznodari Terület jejszki körzetében október 17-től 19-ig gyászt hirdettek.

A részben megsemmisült házban 675 lakos élt. Az incidens után 501 lakost rokonoknál helyeztek el, 23 embert pedig ideiglenes szállásokra evakuáltak. Hogy mi lesz a sérült épülettel, még nem tudni. A kárfelmérést követően vagy újjáépítik, vagy lebontják, és az érintett lakóknak új szálláshelyet ajánlanak fel. A közelben lévő más épületekben nem keletkezett kár.

A Szu–34-es lezuhanásának helyszínétől 300 méterre található egy iskola. Gyermekek nem sérültek meg. A baleset idején az iskolában körülbelül 600 diák tanult. A tanárok kimenekítették őket a tűz elől. Az iskola épülete nem sérült meg. A baleset másnapján azonban ott elmaradtak az órák – így a gyerekek „nem voltak a baleset helyszínének közelében”, mondta a TASZSZ-nak Roman Bublik, a jekiszi körzet vezetője.

Szemtanúk videóján a Szu–34-es lezuhanása után nem túl erős robbanások sorozata hallható. A hatóságok szerint azonban a repülőgép nem szállított robbanóanyagot. „Nem történt robbanás, mert a közeli épületek még az ablaküvegeket sem veszítették el. A tüzet a kifolyt üzemanyag okozta” – mondta Alekszandr Kurenkov, az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának vezetője.

Valerij Romanenko ukrán repülési szakértő elmondta, hogy egyetért ezzel a verzióval: „A lőszer vagy minimális mennyiségű volt, vagy valamilyen gyakorló lőszer, mert a hallható kis robbanások a fedélzeti ágyú töltényeinek robbanásai. Van a fedélzeten egy 30 mm-es ágyú, és kisebb robbanások sorozata hallatszik – az ágyú lövedékeinek gyutacsai kezdenek felrobbanni a tűzben. Nem voltak nagy detonációk.”

A repülési szabályok megsértése vagy azok előkészítése miatt büntetőeljárás indult (a büntető törvénykönyv 351. cikke hét évig terjedő szabadságvesztést ír elő). A vizsgálat során az indulási repülőtéren üzemanyagmintákat foglaltak le, valamint a szükséges dokumentációt. A pilótákat, akiknek sikerült katapultálniuk, és a repülőtér személyzetét egyaránt kihallgatják. A baleset helyszínén már megtalálták a repülőhép hangrögzítőit, és szakértői vizsgálatot rendeltek el.

Vlagyimir Popov volt katonai pilóta kivételesen ritka esetnek nevezte az incidenst. „Emlékezetem szerint csak egyszer fordult elő, hogy egy repülőgép pontosan lakóházba zuhant – Novoszibirszkben. Ez a polgári pilóta mentális zavarával függött össze. Szándékosan zuhant a házra, de az nem robbant fel, csak kigyulladt. Nem tudok ilyen esetről a katonai repülésben” – mondta Popov a Fontankának adott interjúban.

Hangsúlyozta azt is, hogy a pilótáknak megtanítják, hogy csak akkor katapultálhatnak, ha „a földi infrastruktúrát a legcsekélyebb veszély sem fenyegeti”. Ezért a nyomozás során a repülőgépből katapultáló pilótáknak kell majd válaszolniuk a nyomozás kérdéseire. „Sok kérdésre kell majd válaszoljon. Nem irigylem ezt a pilótát. Meg kell majd érteni: emberi tényező volt-e az, amit a pilótára hárítottak, vagy technikai hibák sorozata. Vagy mondjuk, már a pusztaság felé kormányozta a gépet, de a szél megváltozott, elfordította a gépet, és a kormányok megakadtak abban a helyzetben, amikor az elindult ezek felé a nyomorult házak felé” – mondta Popov.

A jejszki baleset volt legalább a tizedik nem harci veszteség az orosz katonai repülésben a háború kezdete óta. A Szu–34-es Oroszország egyik fő harcászati bombázója. 2014-ben állt szolgálatba, és a korábbi Szu–24-es típust váltotta fel. Szíriában és most Ukrajnában is használták bombázó bevetéseken. Az elmúlt hónapokban nyílt források nem számoltak be Jejszkből indított harci repülésekről. Ugyanakkor Jejszkben található egy haditengerészeti repülőkiképző központ, ahol más katonai pilótákat is képeznek.

Egyelőre ennyit tudunk a tragikus jejszki balesetről, most már lássuk a groteszk herszoni történetet.

Herszon városához egyre közelebb jár az ukrán hadsereg, és igen fenik a fogukat a területi kollaboráns közigazgatás második emberére, Kirill Sztremouszovra. Nem ok nélkül: az illető nem egyszerű hazaáruló, hanem cégéresnek mondanám, már háború előtt is orosz ügynök volt, de volt az minden: ál-újságíró, kötekedő krakéler, oltásellenes mozgalom vezére, sőt, a pályafutását egyenesen prófétaként kezdte, alakított egy kommuno-keresztény szektát, ami tagadta az ukrán állam létezését (az orosz államét kevésbé).

Sztremouszov valósággal díszpéldánya a politikai kalandoroknak, és most, hogy szorul körülötte a hurok, egyre radikálisabban hirdeti pánorosz elkötelezettségét, valószínűleg abban reménykedik, hogy gazdái az utolsó konvojjal magukkal viszik Moszkvába, mikor kiürítik a várost. Mondjuk nem tudom, mire lenne nekik jó otthon ez a figura, bolondjuk van elég, gazemberük is – de Sztremouszov egyre inkább buzog, mint mócsing. Ma reggel például videóra rögzített, vágott hátterű saját verssel lepte ,eg a világot, melynél bízvást mondhatom, kevés pocsékabbat ismerek, pedig olyan nyelveken is olasok, amikről még Sztremouszov sem hallott. Álljon itt hevenyészett fordításban:

„Látom Prágát és Varsót, Budapestet és Bukarestet.

Ez az orosz birodalom, benne mennyi hely kedvencem!

Látom a pagodákat Sri Lankán, Koreában és Kínában -

Bárhol is jutok el a tankkal, az a kedvenc földem!

Látom az Amazonas folyót, látom a krokodilokat...

Ez az orosz világ! Ez az én hazám!”

Oroszul rímel is. Bár elég sután.

Szóval nem csak Ukrajna kéne, hanem az egész világ. Hát, mi is ott leszünk azért, mikor jösztök. Sztremouszov nem érte be ennyivel még hozzátette:

„Hamarosan népszavazásokat tartanak az Oroszországgal való újraegyesítésről az egész Földön. És ez, testvéreim, nem fikció – ez az Androméda-köd valósága!”

Hát az Androméda-köd elcsatolása ellen is volna pár szavam, mert hogy képzelik, de azt hiszem, rájöttem, mit művel ez a fickó. Ez már most elkezdte játszani a bolondot, hogy mikor elkapják, ne lehessen elítélni.

Nem fog menni. Őrült ugyanis, de nem bolond. Ha ahhoz nem volt bolond, hogy beálljon Quislingnek, méltó a börtönre is a gumiszoba helyett.

Mára ennyi hír jutott, holnap folytatódik a krónika.

Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!

Tetszett a cikk?

Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal

Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR

Kérjük támogasd a független sajtót, támogasd a Zóna blogját! Köszönjük!

Gesta-ajánló:

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén

Caolan Robertsonról már írtunk: ő az a fiatal riporter, aki a herszoni dokumentumfilmjében bemutatta az orosz megszállók "humán szafari" nevű gyilkosságait – azt, ahogy a ruszkik drónokkal vadásznak a földjüket művelő ukrán parasztokra. Most egy másik, kevésbé véres, de talán ugyanolyan alattomos frontra ment: a velencei biennáléra, a művészvilág "olimpiájára", ahol a háború ötödik évében az…

ugar
Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt

Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt

Földes András egy rövid videós leckében járja körül, hogyan sétált bele a világ legerősebb katonai hatalma egy olyan iráni háborúba, amelyből 2026 nyarán se kihátrálni, se benne maradni nem tud – a mostani „tűzszünet" pedig inkább tűz, mint szünet. Földes tétele, hogy a Nyugat alapvetően félreérti a Közel-Keletet és különösen Iránt, és ezért gyalogol bele újra meg újra olyan konfliktusokba,…

ugar
A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták

A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták

Van egy szám, amely önmagában is riasztó: 2050-re az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-változások becslések szerint évi 430.000 többlethalálesetet okoznak majd világszerte, de ez a szám még mindig csak a felszín,a mélyben viszont ott lapul az egyenlőteln eloszlás és az ebből fakadó problémák súlyos erkölcsi és mindennapi problémák. A Chicagói Egyetemen működő Climate Impact Lab július 26-án…

ugar
Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén

Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén

Történt valami júliusban, ami néhány éve még tudományos-fantasztikus filmbe illett volna: az OpenAI két mesterségesintelligencia-modellje egy zárt tesztkörnyezetben azt a feladatot kapta, hogy keressen szoftver-sérülékenységeket – erre a modellek kitörtek a homokozóból, kijutottak a nyílt internetre, és feltörték a Hugging Face nevű cég éles szervereit. Nem azért, hogy világuralmat szerezzenek,…

ugar
A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában

A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában

Az európai hatóságok évtizedes küzdelme a Google üzleti gyakorlatával szemben új, költséges szakaszba lépett. Alig néhány nappal azután, hogy az Európai Bizottság 890 millió eurós bírságot szabott ki a keresőóriásra – ez az első valaha kiszabott szankció a Digitális Piacokról szóló törvény (DMA) alapján –, az összehasonlító árukeresők és a szakosodott keresőcégek szerte a kontinensen…

ugar