Szele Tamás: Metagyűlölködések

Azt hiszem, olvasóim között nincs senki, aki ne találkozott volna már az online agresszió valamilyen formájával. Ez terjedhet a viszonylag „szelíd” trollkodástól az életveszélyes fenyegetésekig, zaklatásig, sőt, akár a fizikai erőszakig is végül – ó, természetesen ezt tilos művelni, nagyon szép szabályok vannak ellene a Metán, lánykori nevén a Facebookon, melyeket azonban senki sem tart be.

Miért nem tartják be őket?

Mert senki sem foglalkozik ennek ellenőrzésével. A moderációt a minimumra korlátozták, és a Meta vezetése ezt szemét élénken forgatva a „szólásszabadság tiszteletének” nevezi. Hát, a szólásszabadság – és a gondolati vagy lelkiismereti szabadság – nem arról szól, hogy ne legyenek következményei annak, ki mit ír, mond, gondol, vagy hisz, hanem csak arról, hogy megtehesse mindezeket – de a következmények tudatában. Ha például Zuzmó Géza azt írja a Facebookon, hogy minden balkezes bélyeggyűjtőt, aki egyben fogorvos is, agyon kell verni, akkor bűncselekményt követ el, részint gyilkosságra való felbujtás, részint közösség elleni uszítás révén. Sőt, tavalyig a Facebook az ilyen kijelentéseket tiltotta is, tavaly változott a helyzet – azóta inkább csak a törvény tiltja ezeket a megnyilvánulásokat, de az nagyon.

A helyzet annyira kezd elvadulni, hogy az már tudományos módszerekkel is mérhető. A WIRED magazin megdöbbentő eredményekről számol be. Lássuk, mire jutottak, megjegyzéseimet szokás szerint csillag alatt, a bekezdések végén teszem meg.

Tavaly a Meta gyökeresen átalakította azokat a szabályokat, amelyek meghatározzák, milyen tartalmakat engedélyez a platformjain. A vállalat azt állította, hogy a véleménynyilvánítás szabályozására irányuló törekvései túl messzire mentek, és enyhíteni fogja a tiltott tartalmakra vonatkozó szabályokat. „Túl szigorúan alkalmaztuk a követelményeinket, korlátoztuk a legitim politikai vitákat, túl sok triviális tartalmat cenzúráztunk, és túl sok embert sújtottunk frusztráló szankciókkal” – írta akkoriban Joel Kaplan, a Meta globális ügyekért felelős vezetője egy blogbejegyzésben.*

*Igen és nem: ha azt vesszük, hogy a letiltáshoz elég volt egy női mellbimbó látványa, akár egy reneszánsz festményen is, akkor igazat beszél, bár ugyanez ma is elegendő a Facebook-pályafutás végéhez. Viszont korábban jobban elllenőrizték a kisebbségeket sértő pőosztokat, ma meg egyáltalán nem teszik. Mindegy, ennek csakis az lehet a magyarázata, hogy az úribb amerikai elővárosokban, melyek közönségéhez próbálják idomítani a platformot, általános lehet az ellenszenv minden kisebbség iránt, és a nőknek nincs mellbimbójuk. Ezek szerint a csecsemőket pedig kisebbségi szoptatós dajkák táplálhatják, vagy hogy is van ez... többségiek nem lehetnek a dajkák, mert akkor nekik sem lenne mellbimbójuk.

Több mint egy évvel később a Digitális Gyűlölet Elleni Központ (CCDH) legújabb kutatása elénk tárja ezeknek a változtatásoknak a közvetlen hatását.

A kutatók körülbelül 8 millió Facebook-hozzászólást elemeztek, és megállapították, hogy a republikánus és demokrata törvényhozókat célzó sértő és rasszista hozzászólások száma a szabályok bevezetését követő hat hónapban egyaránt megháromszorozódott. A kutatók által dokumentált sértő hozzászólások egyes kategóriáiban még ennél is élesebb emelkedés volt tapasztalható: az erőszakos fenyegetések és a rasszista sértések száma ugyanebben az időszakban megnégyszereződött.

A jelentés konkrét példákat hoz fel a texasi Jasmine Crockette és a floridai Byron Daniels képviselők ellen irányuló, nemi alapú és rasszista sértésekre. Ezeket a hozzászólásokat a Meta egyáltalán nem távolította el.

A CCDH kutatói azt is megállapították, hogy a Meta szabályainak átalakítását követő hat hónapban több mint kétszeresére nőtt a Trump elnök ellen irányuló fenyegetések száma. A kutatók szerint a hozzászólások közül sok – amelyek között közvetlen életveszélyes fenyegetések is voltak – bűncselekménynek minősülhetett volna.

A változások hatásának felméréséhez a CCDH kutatói kiválasztottak 100 képviselőt a Képviselőházból, köztük az 50 legtöbb követővel rendelkező republikánust és 50 legnépszerűbb demokratát. Ezután a kutatók közel 8 millió kommentet gyűjtöttek össze az említett törvényhozók Facebook-bejegyzéseihez fűzött hozzászólásokból a Meta szabályzatváltozását megelőző és követő hat hónapban.*

*Figyelem: amerikai felmérésről van szó, melynek idején nem zajlott az Egyesült Államokban semmiféle választási kampány. Ha ugyanezt Magyarországon végzik, kampány, DPK-k és Harcosok Klubja bevetése idején, és a népességhez arányítják az eredményeket, a kutatók valószínűleg még a szükségállapot és a katonai törvénykezés bevezetését is javasolták volna. Igaz, nálunk meg közben „rendkívüli” állapot volt, „háborús veszélyhelyzet” miatt, de nálunk Mohács óta minden állapot rendkívüli. Sőt, lehet, hogy a honfoglalás óta.

A kutatók egy olyan mesterséges intelligencia-rendszert használtak, amelyet arra képeztek, hogy azonosítsa az adatállományban azokat a hozzászólásokat, amelyek valószínűleg megsértik a Meta jelenlegi irányelveit három területen: erőszak és uszítás, gyűlöletkeltő magatartás, illetve zaklatás és megfélemlítés.

A Meta erőszakos fenyegetésekre vonatkozó szabályait megsértő hozzászólások száma megnégyszereződött: a változások előtti hat hónapban 1800 volt, a változások utáni hat hónapban pedig 7600. A gyűlöletkeltő hozzászólások száma szintén megnégyszereződött, 6900-ról 30 000-re. A Meta zaklatásra és megfélemlítésre vonatkozó szabályait megsértő hozzászólások száma pedig 15 700-ról 39 900-ra nőtt.

„Rendszeresen közzéteszünk nyilvános jelentéseket, amelyek nyomon követik a platformjainkon megjelenő szabályszegő tartalmakat, és a gyűlöletkeltő magatartás előfordulása 2025 folyamán nem nőtt” – nyilatkozta a WIRED-nek a Meta szóvivője, hozzátéve, hogy a vállalat nem tud közvetlenül reagálni a jelentés állításaira anélkül, hogy a kutatást teljes egészében látná. A WIRED megadta a jelentésben idézett sértő hozzászólások listáját, de a Meta nem kommentálta azokat. A jelentés közzététele előtt néhány órával viszont a példák közül sokat töröltek a Facebookról.*

*A Meta mindig így viselkedik: tagad és próbálja elsikálni a nyomokat. Ritkán sikerül.

„Amikor a vállalatok csökkentik a felügyeletet olyan területeken, mint az erőszak, a gyűlölet és a zaklatás, nem meglepő, ha ezek a káros hatások fokozódnak” – nyilatkozta John Curtis utahi republikánus szenátor a CCDH-nak, aki egyébként a Kereskedelmi, Tudományos és Közlekedési Bizottság tagja.

A CCDH kutatói által gyűjtött adatok visszaköszönnek a Meta saját, 2025-ös átláthatósági jelentéseiben is, amiből kiderül, hogy a vállalat a szabályzatváltozásokat követő hónapokban nagyjából felére csökkentette a proaktív tartalom-moderációt. „A visszaélések számának emelkedése és a szabályalkalmazás összeomlása szinte pontosan egymással párhuzamosan halad” – írják a jelentés szerzői.*

*Ami természetes is: ha egy szabályt vagy törvényt büntetés nélkül át lehet hágni, át is fogják.

Míg a Meta azt állította, hogy a visszaélésszerű tartalmakra vonatkozó szabályok enyhítésére vonatkozó döntését a szólásszabadság elsőbbsége motiválta, a szakértők szerint az olyan szélsőséges tartalmak, mint a jelentésben tárgyalt kommentek, pontosan azok a típusú hozzászólások, amelyekről bebizonyosodott, hogy a leginkább vonzzák a figyelmet a közösségi média platformjain.

„A fenyegetések és a visszaélések kiválóan teljesítenek, akárcsak a fenyegetésekre és visszaélésekre adott válaszok” – mondja Nina Jankowicz, az American Sunlight Project vezérigazgatója, aki rövid ideig vezette a Joe Biden elnök alatt működő Dezinformációellenes Testületet.

„Ezek tartják a felhasználókat a képernyő előtt, és ezek irányítják a figyelmüket a hirdetésekre. Azzal, hogy elhagyják a tartalomszűrést, a platformok felerősítik a sértő tartalmakat, megtakarítják a platform biztonságának fenntartásával járó „költségeket”, és politikai szempontból összhangba kerülnek egy olyan kormánnyal, amely szerint a tartalomszűrés: cenzúra.”*

*Bizony, az algoritmus felerősíti az érzelmi alapú és agresszív tartalmakat. Hogy miért, ha ugyanakkor állítólag nyugalmat szeretnének a felületeken? Azért, mert ez a jobb üzlet. És a Meta vagy az X nem állam, melynek fenntartása a közjót szolgálja, hanem kőkemény üzleti vállalkozás. Azzal együtt, hogy a Metának manapság van akkora hatalma és vagyona, mint a Brit Kelet-Indiai Társaságnak fénykorában volt: de az is elsősorban üzleti célokat szolgált és csak másodsorban, érdekei mentén gyarmatosított. Mi a különbség az állam és az üzlet között? Az állam a köz javáért létezik, az üzlet célja a bevétel megszerzése és növelése. Mondjuk, ha az átlagos Facebook-felhasználónak választania kéne egy focimeccs és egy múzeumlátogatás között, nyilván a nagy többség a meccset választaná. Ezért ha a múzeum a Metáé volna, eladná a műkincseit, és az árából a focit támogatná, mert az jövedelmezőbb – ezt az állam, ha van egy csepp esze, mág a többség kedvéért sem teszi meg. És ezért vannak a Metának szabályai, az államnak törvényei.

A törvényhozók ellen irányuló növekvő fenyegetéseknek valós következményei vannak. A Capitoliumi Rendőrség a politikusok ellen irányuló fokozott fenyegetésekre hivatkozott márciusban, amikor költségvetés-növelést kért. Marjorie Taylor Greene, Georgia volt amerikai kongresszusi képviselője, aki a jelentésben a legtöbb sértő megjegyzést kapta, az életét fenyegető veszélyekre hivatkozott, mint az egyik okra, amiért visszavonult a közéletből.

„Rémítő tendenciát látunk kialakulni a politikai erőszak terén, a legutóbbi, elnök elleni támadástól Charlie Kirk meggyilkolásán át Melissa Hortman és férje lemészárlásáig” – nyilatkozta a WIRED-nek Imran Ahmed, a Center for Countering Digital Hate vezérigazgatója.

„A törvényhozók lemondják a nyilvános fórumokat; inkább az online térbe helyezik át őket. A választási tisztviselők elhagyják az állásukat. A képviselők nyilvánosan kijelentik, hogy a célponttá válástól való félelem befolyásolja szavazatukat. Nem értem, hogyan lehet erkölcsös cselekedetnek beállítani azt, hogy a platformok közzéteszik, felerősítik és utána egyáltalán nem érvényesítik a saját szabályaikat az ilyen típusú zaklatás, fenyegetések és identitáson alapuló gyűlölet ellen. Szerintem hihetetlen mértékű kétszínűségre van szükség ahhoz, hogy ezt igazolni próbálják.”

Nos, kétszínűségért a Meta sosem kellett a szomszédba menjen: az azonban a helyzet, hogy a mostani állapotok már a társadalmi demokráciát veszélyeztetik. Valaki el kéne magyarázza Mark Zuckerbergnek és Elon Musknak, hogy ha nem lesz társadalom és törvény, akkor nekik sem lesz vagyonuk, mert az első haramiabanda elszedi tőlük és nem lesz, kihez panaszra menjenek.

De addig is tiltogassák csak a mellbimbókat és szítsák az erőszakot, ha a saját maguk ellenségei.

Szele Tamás