Szele Tamás: Oltásügyek ma, holnap

Egy lyukon bebújunk, két lyukon kibújunk, mikor már azt hisszük, hogy kint vagyunk belőle, akkor vagyunk igazán benne, mi az? Hat éves kor felett illik tudni, hogy a nadrág, meg mostanság az oltás is. Egy lezárásba bebújtunk, két oltással kibújtunk, és most, mikor már kint lennénk belőle, akkor kerültünk igazán bele.

Egyszerűen képtelenség megmondani, milyen intézkedésekre készül a kormány a negyedik hullám és a harmadik oltás tekintetében. A hét elején még az volt a hivatalos álláspont, hogy szerdán döntenek az ügyben, aztán mégsem döntöttek, a mai kormányinfó mérlege az, hogy pénteken jelenti be a még meg sem lévő döntést Orbán Viktor a Kossuth rádióban (akkor megint nem lehet kihagyni a megszólalását), de, mint Gulyás Gergely több kijelentéséből kiderült, elég sokféle dolog jár az eszükben. Először is, az Index nyomán:

„Három lényeges területről egyeztettek a kormányülésen. Ezek a következők:

1. A harmadik oltás kérdése. Erről van egy tudományos álláspont és gyártói szempontok, illetve vannak politikai viták is.

2. A kötelező oltás kérdéséről is szó volt. Ezért megvizsgálják, hogy bizonyos helyeken és területeken a munkavégzés feltétele lehet a kötelező oltás, ilyen például az egészségügy.

3. A 4. hullám súlyossága attól függ, mennyien oltatják be magukat. A 60 és felettiek és a 12–16 év közöttiek körében kell növelni az oltottságot – állapították meg a kabinet ülésén.

Minderről Orbán Viktor kormányfő beszél majd részletesen a péntek reggeli rádióinterjújában.”

Gyártói szempontok és politikai viták? Igen, arról van szó, hogy a Sinopharm vakcinát kapó hatvan év fölöttieknek csak bizonyos része esetében mutattak ki a SOTE vizsgálatai megfelelő mennyiségű antitestet. Boldogkői Zsolt virológus szerint a hatvan év felettiek húsz-harminc százalékánál, míg a nyolcvan év felettiek ötven százalékánál nem alakult ki megfelelő védettség. A Sinopharm esetében és részéről itt valóban megjelennek „gyártói szempontok”, csakhogy épp tőlük eddig nem terveztük újabb vakcinák beszerzését (a teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy a kínai fél nem is javasolta ennek az oltóanyagnak a használatát hatvan éves életkor fölött). Azonban mit mondott Kásler Miklós kedden? Azt, hogy

„Hat hónap után a 60 év felettieknek célszerű beadni a harmadik dózist, utána következhetnek a 60 év alattiak is. Ehhez az eredetitől eltérő oltóanyagot kell használni (heterológ oltás), vagyis aki első körben két Sinopharmot kapott, az most kapjon Pfizert vagy Modernát. Aki pedig két Pfizert kapott, annak a harmadik ne legyen ugyanaz. Irodalmi adatok vannak, hogy a második ismétlő oltás heterológ vakcinával, tehát más típusú vakcinával lökésszerűen növeli a védettséget.”

Az izgalmas lesz, ugyanis mindenféle kombinációkra nyílik lehetőség, bár Sputnik és Moderna már csak korlátozott mennyiségben akad a sifonérban, de a többit még keverhetjük. Más kérdés, hogy körülbelül Kásler nyilatkozatával egy időben a WHO is kiadott egy kommünikét, ami azt tartalmazza, hogy a különböző vakcinák keverése veszélyes lehet. Eddig csak az AstraZeneca után adott Pfizerre van megfelelő mennyiségű és minőségű adat, ez már biztonságos választásnak számít, ha az AstraZeneca valamiért nem elérhető, vagy nem megfelelő. Az Oxfordi Egyetem további kutatásokat végez az AstraZeneca, a Pfizer, a Moderna és a Novovax vakcinák keverésével kapcsolatban. De a WHO hivatalos álláspontja még csak nem is az, hogy a vakcinakeverés veszélyes volna, hanem sokkal inkább úgy fogalmaznak: adatmentes zóna. Nincs elég információnk arról, milyen következményei lehetnek, mely vakcinák alkalmazhatóak biztonságosan egymással, melyek nem.

Ellenben ma Gulyás Gergely is megerősítette, hogy a kormány azt találná biztonságosnak, ha a harmadik vakcina eltérne az első kettőtől. Akkor ez lesz a hivatalos álláspont, bár ebben sem lehetünk biztosak, holnapig még sok minden történhet.

A kötelező oltás kérdése viszont legalább annyira „megosztó” lesz, mint a 18 év alattiaké. Ez utóbbi voltaképpen már nem is kérdés, már zajlik, csak nem sokan regisztráltak rá, az előbbi miatt viszont még fog fájni a fejünk.

Azt ugyanis épeszű ember nem vonja kétségbe, miszerint világjárvány idején nagyon fontos, hogy ne maguk az egészségügyi dolgozók fertőzzenek, márpedig ők kerülnek kapcsolatba a legtöbb beteggel, vírushordozóval, csak oltás útján lehet őket megvédeni. És velük együtt a pácienseiket is. Ez nem is kérdés, a kérdés az, hogy ha az számít, munka közben ki hány emberrel találkozik, mennyire van kitéve a fertőzés veszélyének, akkor mondjuk a buszsofőrök vagy a tanárok, pincérek miért lennének biztonságosabb helyzetben?

Már a rajtvonalnál toporognak azok az oltásellenes politikai szélhámosok – jelenleg a Mi Hazánkkal az élen – akiknek úgy jönne egy sokak számára kötelező oltás és egy negyedik hullám, mint egy falat kenyér, ugyanis a (meglehet, elhamarkodott) nyitás alaposan csökkentette a népszerűségüket. Ugye, ha nincs mi ellen tiltakozni, nem lehet tiltakozni. Az utóbbi időben – még az ismertetett témák felvetése előtt – az említett párt már olyan szlogennel kampányolt, mely szerint „háromszor halálosabb az oltás a gyermekekre, mint maga a koronavírus”, mely állításra egy obskurus Twitter-bejegyzés lett volna a bizonyíték. Nos, ha lesz harmadik oltás, és ha lesz kötelező oltás, átnyergelhetnek azok ellenzésére is, mindent a hatalomért, ugyebár.

Ami még muníciót adhat nekik az az, hogy, mint Gulyás Gergely mondta:

„A kormány készül a negyedik hullámra, és az ezzel járó esetlegesen bevezetett korlátozásokra is fel van készülve, de alapvetően fog különbözni ez a hullám a korábbiaktól, mégpedig azért, mert a polgárok jó része már védett lesz az oltással. És a magyarországi oltások mindegyike védettséget jelent a delta variánssal szemben is. Olyan korlátozó intézkedéseket generálisan tehát várhatóan nem kell majd hozni, mint korábban voltak, de akik nem oltattak, azokra lehet, hogy érvényesek lesznek korlátozások, akár a védettségi igazolvány használatával lesz korlátozás.”

Ami orvosi szempontból érthető, de politikai szempontból csak erősíti az „oltott-oltatlan” társadalmi szakadékot, amit azért eredetileg az oltásellenes-vírustagadó-álhírterjesztő körök alakítottak ki és tartanak fenn máig hihetetlen energiával és lelkesedéssel. Itt szögezném le, hogy „oltásellenesen” én nem azt értem, amit a kormány, nem az összes ellenzéki pártot, ugyanis azok a Mi Hazánk kivételével nem ellenzik az oltást, nem tagadják a járványt: sokkal inkább a Facebookon dezinformáló csoportokat hívom így, amelyek egyikéről nemrégiben írtam is. Ők a valóban veszélyesek, akik álhírekkel, rémtörténetekkel riogatják a naiv közönséget, a közönség meg sosem kér bizonyítékot az állításaikra. Mindenesetre ha az oltatlan állampolgárok hátrányt szenvednek majd az oltottakkal szemben, az egyrészt az ő malmukra hajtja majd a vizet, másrészt komoly társadalmi feszültségeket generál majd. Melyeknek aztán politikai következményei lehetnek, ne feledjük, kampányévben vagyunk.

Ezen csak egy módon lehetne segíteni, éspedig úgy, ha az oltás mindenki számára kötelező lenne, de az meg annyira népszerűtlen volna, annyian tagadnák meg ezért vagy azért, hogy a kormánynak több kárt okozna, mint amennyi hasznot hajtana.

Összegezzük.

Politikai szempontból bármit is tesz jelen helyzetben a kormány a járványügyben, az mind árt a népszerűségének. De ha nem tenne semmit, az is ártana. Esetleg az ártana a legjobban.

Orvosi szempontból pedig rejtély, mit akarnak tenni, ugyanis összevissza beszélnek, egymásnak ellentmondó dolgokat állítanak, állandóan változik a kommunikációjuk.

Valószínűleg kapkodnak, mint Bernát a ménkűhöz. Ők sem tudják, mit kéne tenni.

Ezek után én meg miképpen tudjam a közönséget pontosan és tárgyilagosan informálni?

Maradjunk annyiban: holnap vagy kiderül, mi lesz, vagy sem.

És még ez sem biztos.