Szele Tamás: Párkopejkás befolyás

Akárhogyan is nézzük, Putyin birodalmi Moszkvája és Akhundzada tálib Kabulja egyre jobban közeledik egymáshoz. Nem számít, hogy a két ország rendszere elvileg antagonisztikus ellentétben áll egymással, egyek ők a zsarnokoskodásban, erőszakban, jogtiprásban – zsák megtalálta a foltját. De végső soron mi az üzlet ebben a gazdaságilag egyre inkább gyengélkedő Kreml számára? Ennek járt utána a The Insider elemzése.

Ez év május 27-én Oroszország és Afganisztán aláírt egy katonai-műszaki együttműködési megállapodást, amely az afgán fegyverraktárban maradt szovjet gyártmányú fegyverek javítását és karbantartását írja elő. Ez a legújabb lépés Moszkva és a tálibok mozgalma közötti közeledésben, amely az amerikai csapatok kivonulása után vette át a hatalmat Afganisztánban. Oroszország továbbra is az egyetlen ország, amely hivatalosan elismerte a tálib kormányt. A csoporttal való partnerség önmagában nem hoz jelentős hasznot Moszkvának, azonban Afganisztánon keresztül Oroszország arra számít, hogy kiterjeszti befolyását Közép-Ázsiában, a regionális biztonság garantálójaként fellépve. Az olyan megállapodások, mint a májusi, lehetővé teszik ezt, méghozzá minimális költségek árán.

Az Oroszország és Afganisztán által aláírt katonai-műszaki együttműködési megállapodás előírja az afgán fegyverraktárban maradt szovjet gyártmányú fegyverek javítását. A megállapodás részleteiről egyelőre kevés információ áll rendelkezésre, de minden jel szerint nem jár jelentős fegyverszállításokkal vagy komoly beruházásokkal. A szerződés újabb lépés volt Moszkva és a tálibok közötti közeledésben, amely csoportot 2025 áprilisában törölték a terrorista szervezetek orosz listájáról. Két hónappal később Oroszország lett az első és egyelőre egyetlen ország, amely elismerte a csoport hatalmát Afganisztánban.