Szele Tamás: Rendszerszintű hazugságok
Vesztét érzi Khamenei ajatollah rendszere, kormánya: ahogy csitulnának a tiltakozások újból hazugságokkal ingerlik az amúgy is joggal elégedetlen lakosságot, de közben a kurdokkal iraki területen vívott harcokat sem adják fel. Nem lesz ennek jó vége, mert lehet ugyan, hogy tegnap csak két demonstráció volt az országban, de mára sokkal többet hirdettek.
Mindenesetre ha destabilizálódik a perzsa állam és válsággóccá alakul, amire már most is nagy az esély, az a Közel-Kelet hatalmi viszonyait alaposan át fogja alakítani, és ez tovább fokozza a világpolitikai helyzet jelenlegi instabilitását: hiszen már most is a világméretű fegyveres konfliktus kirobbanásának a szélén táncolunk. Ugyanakkor az iráni lakosság sérelmei is tűrhetetlenek: nem várhatjuk, hogy zokszó nélkül viseljék őket.
De lássuk inkább az iráni híreket, melyeket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) állított össze az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
A tüntetők halálával kapcsolatos dezinformáció a rendszer részéről tovább szíthatja a rendszerellenes hangulatot, és akár újjáélesztheti a tüntetéseket is. A rendszer október 8-án közzétett egy jelentést, amelyben azt állítja, hogy Mahsa Amini alapbetegségben hunyt el, cáfolva ezzel a bizonyítékokat, amelyek szerint rendőri brutalitás következtében halt meg. Az iráni hatóságok megpróbálják elterelni a felelősséget Amini haláláért. A rendszerhez kötődő sajtóorgánumok és tisztviselők hasonlóképpen azt állították, hogy Sarina Esmail Zadeh és Nika Shakarami - két tizenéves tüntető, akiket a biztonsági erők brutálisan megöltek - öngyilkosságot követett el. Az iráni közösségi média felhasználói egyre inkább megemlékeznek Esmail Zadehről és Shakaramiról, akik világi mártírokként szolgálnak, akik köré a tüntetők gyülekezhetnek.
Ez a nyílt dezinformáció növelheti az október 8-ra tervezett egyetemi tüntetések részvételi arányát. Iráni diákok és egyes oktatók tüntetéseket terveztek az egyetemi kampuszokon Irán-szerte. A közösségi média felhasználói felhívásokat terjesztettek az október 8-i megmozdulásokra, és a tiltakozások könnyen kiterjedhetnek más elégedetlen állampolgárokra is.
Rendszerellenes tüntetések
Október 7-én két tartomány legalább két városában zajlottak tüntetések. A rendszer folyamatos internet- és távközlési korlátozásai súlyosan korlátozzák a kormányellenes tüntetésekről rendelkezésre álló nyílt forrású információkat. A CTP értékelése szerint a következő helyszíneken voltak megmozdulások:
-
- Iszfahán város, Iszfahán tartomány
- Teherán városa, Teherán tartomány
A rendfenntartó erők parancsnoka, Hossein Ashtari dandártábornok Qomban találkozott Naser Makarem Shirazi ajatollah magas rangú iráni klerikussal, hogy megvitassák a tüntetésekkel kapcsolatos kérdéseket. Shirazi nagyrészt elítélte a tiltakozásokat, de megjegyezte, hogy egyes tüntetőknek jogos gazdasági sérelmeik vannak. Shirazi az iráni klerikális intézményrendszer egyik kiemelkedő vallási vezetője.
Ashtari valószínűleg a rezsim azon törekvésének keretében találkozott Shirazival, hogy támogatást szerezzen a klerikális intézményrendszer körében. Egy ismeretlen forrás azt mondta az Iran Internationalnak, hogy Ashtari közölte Shirazival: a perzsa naptár szerinti Aban hónap (2022. október 23. – november 21.) közepe táján újraindítják az erkölcsvédelmi járőrözést. A rendszer a tüntetések elfojtása és az erkölcsvédelmi járőrözés újraindítása kapcsán a klerikális vezetés támogatását igyekezhet megszerezni. A CTP korábban arról számolt be, hogy néhány magas rangú klerikus az elmúlt hetekben nyíltabban kritizálta a rendszert, és a nagyobb szemináriumok hallgatói és tanárai körében is elégedetlenségekről szólnak a hírek.
Ebrahim Raisi elnök utasította Ahmad Vahidi belügyminisztert, az IRGC dandártábornokát, hogy vizsgálja ki a tüntetők és a biztonsági erők között szeptember 30-án Zahedanban történt halálos összecsapásokat. Vahidi jelentést fog készíteni az összecsapásokról. Az, hogy Raisi Vahidit bízta meg ezzel a feladattal, rávilágít arra, hogy az IRGC tisztjei milyen mértékben fogják továbbra is ellenőrizni a rezsim tüntetésekkel kapcsolatos kommunikációját. Vahidi volt az IRGC Quds Force első parancsnoka, 1988 és 1998 között szolgált.
Az USA október 6-án hét iráni politikai és biztonsági tisztviselőt szankcionált, akik felelősek a rezsim leveréséért és az internetes cenzúráért:
-
- Ahmad Vahidi belügyminisztert;
- Isah Zareh Pour információs és kommunikációs technológiai minisztert;
- az IRGC politikai ügyekért felelős helyettesét, Jadollah Dzsavanit;
- Hossein Nejat, az IRGC Sarallah műveleti parancsnokságának parancsnokhelyettesét;
- Hossein Sajedi Niat, a LEC parancsnokhelyettesét;
- Vahid Mohammad Naser Majidot, a LEC kiberrendőrségének vezetőjét; és
- Hossein Rahimit, az LEC Teherán tartományi rendőrfőnökét.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök és Chrystia Freeland miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy tervezik az IRGC elleni szankciók kiterjesztését[11], és kijelentették, hogy kitiltják az IRGC vezetőit Kanadából. Freeland az IRGC-t "terrorista szervezetnek" minősítette.
Az ellenállás tengelye és a regionális fejlemények
A külföldön dolgozó iráni ügynökök megismételték az iráni rendszer által terjesztett narratívákat, amelyek tagadták, hogy Mahsa Amini a biztonsági erők által okozott sérülések miatt halt meg. Az IRGC, a libanoni Hezbollah (LH) és az iraki proxy Asaib Ahl al-Haq médiacsatornák megismételték az iráni rezsim azon állítását, hogy Mahsa Amini egy korábbi betegség szövődményei miatt halt meg. Az LH médiacsatornák hangsúlyozták az iráni rezsim azon állításait is, hogy az USA és más nyugati országok zavargásokat akarnak szítani az Amini haláláról szóló hamis beszámolókkal és további szankciókkal iráni tisztviselők ellen.
Az IRGC tizenkettedik egymást követő napon támadta a rendszerellenes kurd fegyveresek állásait az iraki Kurdisztánban. Az IRGC a Sakran-hegy közelében, az Erbil tartomány Choman körzetében lévő állásokat lőtte. Az IRGC Telegram-csatornáin azt is állították, hogy az IRGC rakétákkal támadta a rendszerellenes kurd fegyvereseket Nyugat-Azerbajdzsán tartomány határvidékén. Az iráni állami média nem erősítette meg az állítást.
Több tucat iraki tüntető gyűlt össze Irán bagdadi nagykövetsége előtt, hogy tiltakozzanak az Irán által az iraki Kurdisztánban végrehajtott támadások ellen. A tüntetés megelőzte az iraki parlament október 8-i ülését, amelyen a kérdést megvitatják.
Irán a hutik sérelmeit felhasználva arra ösztönözheti a hutikat, hogy megtorlásként Szaúd-Arábia ellen támadjanak Jemenből, amiért iráni tisztviselők szerint Szaúd-Arábia szerepet játszott a tiltakozások szításában. A jemeni polgárháborús tűzszünet október 2-án lejárt, bár az ENSZ még mindig próbálja meghosszabbítani a tűzszünetet, és a hutik még nem kezdték újra a drón- és rakétatámadásokat Szaúd-Arábia ellen. A hutik az elmúlt napokban szaúdi és emírségekbeli olajlétesítmények megtámadásával fenyegetőztek, ha Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek nem teljesítik a hutiknak a tűzszünet meghosszabbítására vonatkozó követelését. Irán korábban a regionális dinamikára, például az Izraellel való együttműködésre válaszul bátorította a hutik támadásait az Öböl menti államok ellen.
Ez volt az iráni hírösszefoglaló, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és orosz hírek összefoglalója is.
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Kérjük támogasd a független sajtót, támogasd a Zóna blogját! Köszönjük!
Gesta-ajánló:

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén
Caolan Robertsonról már írtunk: ő az a fiatal riporter, aki a herszoni dokumentumfilmjében bemutatta az orosz megszállók "humán szafari" nevű gyilkosságait – azt, ahogy a ruszkik drónokkal vadásznak a földjüket művelő ukrán parasztokra. Most egy másik, kevésbé véres, de talán ugyanolyan alattomos frontra ment: a velencei biennáléra, a művészvilág "olimpiájára", ahol a háború ötödik évében az…

Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt
Földes András egy rövid videós leckében járja körül, hogyan sétált bele a világ legerősebb katonai hatalma egy olyan iráni háborúba, amelyből 2026 nyarán se kihátrálni, se benne maradni nem tud – a mostani „tűzszünet" pedig inkább tűz, mint szünet. Földes tétele, hogy a Nyugat alapvetően félreérti a Közel-Keletet és különösen Iránt, és ezért gyalogol bele újra meg újra olyan konfliktusokba,…

A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták
Van egy szám, amely önmagában is riasztó: 2050-re az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-változások becslések szerint évi 430.000 többlethalálesetet okoznak majd világszerte, de ez a szám még mindig csak a felszín,a mélyben viszont ott lapul az egyenlőteln eloszlás és az ebből fakadó problémák súlyos erkölcsi és mindennapi problémák. A Chicagói Egyetemen működő Climate Impact Lab július 26-án…

Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén
Történt valami júliusban, ami néhány éve még tudományos-fantasztikus filmbe illett volna: az OpenAI két mesterségesintelligencia-modellje egy zárt tesztkörnyezetben azt a feladatot kapta, hogy keressen szoftver-sérülékenységeket – erre a modellek kitörtek a homokozóból, kijutottak a nyílt internetre, és feltörték a Hugging Face nevű cég éles szervereit. Nem azért, hogy világuralmat szerezzenek,…

A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában
Az európai hatóságok évtizedes küzdelme a Google üzleti gyakorlatával szemben új, költséges szakaszba lépett. Alig néhány nappal azután, hogy az Európai Bizottság 890 millió eurós bírságot szabott ki a keresőóriásra – ez az első valaha kiszabott szankció a Digitális Piacokról szóló törvény (DMA) alapján –, az összehasonlító árukeresők és a szakosodott keresőcégek szerte a kontinensen…
