Szele Tamás: Robbantások és széplányok

Ma sűrű napunk lesz, egymást követték a fontos hírek, sőt, még érdekes is akadt közöttük, hackercsapdától robbantásos merényletig, eltűnt tantárgytól elmaradó népszavazásig terjed a spektrum – jobb, ha azonnal belevágunk a közepébe.

Az ukrán déli offenzíva eddigi legnagyobb nem harctéren elért sikere, hogy minden jel szerint elmarad a Herszoni Területen az az ál-népszavazás, amelyen a helyiek követelnék csatlakozásukat az Oroszországi Föderációhoz. Túl közel dörögnek már az ukrán ágyúk, a kollaboráns helyettes vezető, Kirill Sztremouszov is elmenekült, talán Voronyezsben nyilatkozhatott a Rosszija–1 tévécsatornának, de – nyilatkozott. Mint a Meduza jelenti:

„Az oroszok által megszállt ukrajnai Herszon régió kész népszavazást tartani az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásról, de egyelőre a biztonsági helyzet miatt szünetel. Kirill Sztremouszov, akit a megszállt régió „polgári-katonai közigazgatásának helyettes vezetőjeként” jellemeznek, a Rosszija–1 televíziós csatornának nyilatkozott.

„Felkészültünk a szavazásra, a közeljövőben akartunk népszavazást tartani, de a mostani események miatt úgy gondolom, hogy egyelőre szünetet tartunk. Érthetően praktikus lesz, mert nem szaladunk előre, és a fő feladatunk a lakosság élelmezése, biztonságban tartása” – idézte a TASZSZ.

Sztremouszov azt is elmondta, hogy Iryna Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes fenyegetései nem fogják megakadályozni a népszavazás megtartását. Korábban bejelentette, hogy a megszállt területek lakosai akár 12 év börtönbüntetést is kaphatnak, és elkobozhatják a vagyonukat, amiért részt vesznek a népszavazásokon.

„Szeretnék üzenni Iryna Verescsuknak, kihasználva ezt a lehetőséget. Iryna Verescsuk, önnek semmi köze a Herszon régióhoz. Ez felszabadított terület, és mindaz, amit maguk Kijevben művelnek, a fenyegetéseik mind csak értelmetlen kiabálás számunkra” – válaszolta Sztremouszov.”

Nos, hogy neki mi értelmetlen és mi nem az, a tények szempontjából mindegy: a referendum elhalasztásának a hírét a TASZSZ is megerősíti. Márpedig akkor elmarad, és bizony, nem kizárt, hogy Herszon igen rövid időn belül újból Ukrajna része lesz, Sztremouszov pedig jó esetben mehet, amerre a szeme lát, rosszabb esetben nem mehet, mert igen alaposan lecsukják hazaárulásért. Csak sikerüljön elfogni.

A nap másik, megkerülhetetlenül fontos híre, hogy robbantásos merényletet kíséreltek meg a kabuli orosz nagykövetség ellen. Erről a TASZSZ így számol be:

„Moszkva, szeptember 5. /TASZSZ/. A kabuli orosz nagykövetség két alkalmazottja hétfőn korábban terrorcselekményben vesztette életét – közölte az orosz külügyminisztérium közleményében.

„Kabuli idő szerint hétfőn 10 óra 50 perckor egy ismeretlen támadó robbanószerkezetet hozott működésbe közvetlenül a kabuli orosz nagykövetség konzuli részlegének bejárata előtt. A támadásban két követségi alkalmazott meghalt, több afgán állampolgár megsebesült” – közölte a minisztérium.

Az orosz nagykövetség szoros kapcsolatban áll az afganisztáni különleges szolgálatokkal, amelyek vizsgálatot indítottak az incidens ügyében - tette hozzá az orosz külügyminisztérium.

Az Al Arabiya tévécsatorna korábban azt közölte, hogy a támadást öngyilkos merénylő hajtotta végre. Mawlawi Sabir, annak a körzetnek a rendőrfőnöke szerint, ahol a támadás történt, a biztonsági erők azonosították és semlegesítették az öngyilkos merénylőt, mielőtt az elérte volna célját. A katari Al-Dzsazíra televízió egy afgán rendfenntartó tisztviselőre hivatkozva jelentette, hogy a támadásban legalább nyolc ember meghalt, további legalább 15 pedig megsebesült.”

Ehhez a kabuli Tolo News még hozzáteszi, hogy Khalid Zadran, a kabuli biztonsági osztály szóvivője nyilatkozatában elmondta: az öngyilkos merénylő az orosz nagykövetség előtt összegyűlt emberek között akarta felrobbantani magát, de a biztonságiak azonosították és célba vették, a robbanást már az ő lövésük okozhatta.

Végső soron elérte, amit akart, ha nem is egészen úgy, ahogy tervezte... Mindenesetre az al-Jazeera már huszonöt halottról beszél, a moszkvai külügyminisztérium a szervezők fejét követeli, a kabuli hatóságok meg döbbenten néznek maguk elé. Nem a robbantásos merénylet döbbenti meg őket, olyan múlt pénteken is volt a herati Guzargah mecsetben, mely számos hívő és a nevezetes hitszónok, Mawlawi Mujeeb Rahman Ansari életét oltotta ki, hanem azon gondolkodnak, hol kereshetik a felelősöket?

Az teljesen világos, hogy a Moszkvával egyre javuló kapcsolatokat ápoló tálib vezetésnek ilyesmi az esze ágába sem jutna, ellenkezőleg: a merénylet sokat árt terveiknek, melyek szerint az Oroszországi Föderációtól próbálnak meg pénzt, üzemanyagot és mindenféle földi jót beszerezni, ha lehet, semmiért. Ennek most valószínűleg befellegzett. Maszúd emberei nem követnek el merényleteket, ők inkább a harctéren vitézkednek, van ugyan civil ellenállás, de az sem terroristákból áll: egyedül az Iszlám Állam és a körülötte nyüzsgő kisebb terrorfrakciók jöhetnek számításba, amint a többi merényletnél is, esetünkben az ISIS-K (Horaszán Tartomány Iszlám Állama), de eddig orosz vagy kínai követséget ők sem támadtak meg soha és sehol. Mindenesetre nem irigylem a nyomozás vezetőjét, annyi szent.

A merénylet után beszéljünk valami vidámabbról: tudják, hogy kell megtudni egy orosz katonai bázis helyét? Úgy, hogy létrehozunk csinos nők nevében és fotóival néhány közösségi oldal-fiókot. A bázison úgyis fiatal férfiak szolgálnak, akik nem tudnak ellenállni a kísértésnek, aztán már nem is lesz idejük rájönni, hogy a fotón látható szende szűz egy ötvenes, pocakos ukrán hacker.

A Financial Times közölte Nikita Knysh, a Hackyourmom nevű ukrán hackercsoport alapítójának történetét, aki az Ukrajna elleni orosz inváziót követően az Oroszország elleni kiberháború egyik résztvevője lett.

A 30 éves Nikita Knysh egy volt hacker és az Ukrán Biztonsági Szolgálat egykori alkalmazottja. A háború előtt a HackControl nevű, harkivi székhelyű kiberbiztonsági vállalatot vezette. Az inváziót követő első órákban Knysh elment a harkivi SBU irodájába, és munkát kért. Visszautasították, ami után úgy döntött, hogy saját hackercsoportot hoz létre.

Knysh több példát is említett Hackyourmom munkájára. Azt állítja, hogy a hackerek a közösségi médiában vonzó lányok álprofiljainak felhasználásával tudták megállapítani a megszállt Melitopol közelében lévő orosz bázis helyét. Elmondása szerint a hackerek orosz katonákat vettek rá, hogy fotókat küldjenek magukról, amelyek meta-adataiból megtudták, hol található a bázis. A hackerek a megszerzett információkat továbbították az ukrán hadseregnek. Néhány nappal később – állítja Knysh – az ukrán tüzérség csapást mért a bázisra.

Bizony, komoly dolog az a vérkeringés, urak: ha az egyik szervbe több vér jut a szokásosnál, az agyba nem jut elég... Knysh egyébként igen sok online hőstettel büszkélkedik, talán kicsit túl sokkal is, azt állítja, feltört több ezer CCTV-kamerát Fehéroroszországban és Ukrajna oroszok által megszállt részein, létrehozott egy olyan szoftvert, amely elkülöníti a katonai mozgásokat a normál forgalomtól, és mindent átadott az ukrán hadseregnek, a megszállt területeken lévő otthoni routereket egy nagy bot-hálózatba tömörítették, hogy letiltsák az orosz weboldalakat, feltörte és ellopta az orosz katonai vállalkozók adatbázisát... itt érzek némi háryjánoskodást, de amit a női álprofilokról mondott, bizony igaz lehet, mert más forrás is említette.

A látszat az online térben majdnem mindig csal, a csaló viszont szinte soha nem látszik.

Ellenben ahhoz nem kellett semmiféle hackelés, hogy az új orosz tantárgyat, a hazafias agymosást, aminek a hivatalos neve „Beszélgetések fontos dolgokról” titkosítsák. Hogy miképpen lehet egy tantárgyat, mely természete szerint nyilvános, titkosítani, azt a hírt közreadó The Insider sem érti , de tudjuk: orosz földön semmi sem lehetetlen. Csodaország az a hely, ha nem is túl szelíd természetű. A tantárggyal a minap már egy teljes írásban foglalkoztam, most lássuk a fejleményeket.

„Az orosz iskolásoknak szóló, „Beszélgetések fontos dolgokról” című „hazafias” projekt tartalma mostantól „titkos”. A „Meg tudjuk magyarázni” Telegram-csatorna szerint a jövőbeni leckékhez szükséges összes anyagot eltávolították az oldalról.

Minden tematikus tervet töröltek, beleértve az ukrajnai „különleges műveletről” szóló leckéket is. Például az elkövetkező órákon az iskolásoknak azt fogják mondani, hogy a mai háború „az igazi hazafiság megnyilvánulása”, és azért van rá szükség, hogy „megvédjék a donbásszi népet, amelyet a kijevi rezsim terrorizál és zaklat”. A tanfolyam szerzői szerint a gyerekeknek azt is tudatosítaniuk kell, hogy „az orosz katonák hősök”.

A honlapon már csak az első óra témái és anyagai maradtak, amelyet ma, szeptember 5-én, a Tudás Napján tartanak. A terv szerint a tanároknak el kell magyarázniuk a gyerekeknek, hogy Oroszország „a lehetőségek földje”, és el kell kezdeniük az „aktív hazafiság, mint az anyaországgal szembeni axiomatikus hozzáállás” ápolását is.”

Márpedig volt ilyen tananyag, magam is láttam, sőt maradt belőle két képernyőmentésem is. Itt az egyik:

és itt a másik:

Hogyan fogják ezt most már tanítani? Mert nyomtatott tankönyve nem volt még, most meg ami online elérhető volt, az mind titkos. A tanárok sem ismerik, különben már kijuttatták volna a sajtónak az anyagot, ugyanis a legtöbben nagyon utálják ennek a tárgynak még az ötletét is. Egyszóval: az orosz tudomány újabb szédítő eredményét láthatjuk, a tananyag nélküli tantárgyat.

Lefogadom, vizsgázni viszont majd kell belőle.

Ennyi hír jutott mára, a szokásosnál kicsit mozgalmasabb volt a nap, holnap folytatom a krónikát.

Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!

Tetszett a cikk?

Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal

Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR

Kérjük támogasd a független sajtót, támogasd a Zóna blogját! Köszönjük!

Gesta-ajánló:

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén

Caolan Robertsonról már írtunk: ő az a fiatal riporter, aki a herszoni dokumentumfilmjében bemutatta az orosz megszállók "humán szafari" nevű gyilkosságait – azt, ahogy a ruszkik drónokkal vadásznak a földjüket művelő ukrán parasztokra. Most egy másik, kevésbé véres, de talán ugyanolyan alattomos frontra ment: a velencei biennáléra, a művészvilág "olimpiájára", ahol a háború ötödik évében az…

ugar
Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt

Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt

Földes András egy rövid videós leckében járja körül, hogyan sétált bele a világ legerősebb katonai hatalma egy olyan iráni háborúba, amelyből 2026 nyarán se kihátrálni, se benne maradni nem tud – a mostani „tűzszünet" pedig inkább tűz, mint szünet. Földes tétele, hogy a Nyugat alapvetően félreérti a Közel-Keletet és különösen Iránt, és ezért gyalogol bele újra meg újra olyan konfliktusokba,…

ugar
A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták

A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták

Van egy szám, amely önmagában is riasztó: 2050-re az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-változások becslések szerint évi 430.000 többlethalálesetet okoznak majd világszerte, de ez a szám még mindig csak a felszín,a mélyben viszont ott lapul az egyenlőteln eloszlás és az ebből fakadó problémák súlyos erkölcsi és mindennapi problémák. A Chicagói Egyetemen működő Climate Impact Lab július 26-án…

ugar
Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén

Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén

Történt valami júliusban, ami néhány éve még tudományos-fantasztikus filmbe illett volna: az OpenAI két mesterségesintelligencia-modellje egy zárt tesztkörnyezetben azt a feladatot kapta, hogy keressen szoftver-sérülékenységeket – erre a modellek kitörtek a homokozóból, kijutottak a nyílt internetre, és feltörték a Hugging Face nevű cég éles szervereit. Nem azért, hogy világuralmat szerezzenek,…

ugar
A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában

A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában

Az európai hatóságok évtizedes küzdelme a Google üzleti gyakorlatával szemben új, költséges szakaszba lépett. Alig néhány nappal azután, hogy az Európai Bizottság 890 millió eurós bírságot szabott ki a keresőóriásra – ez az első valaha kiszabott szankció a Digitális Piacokról szóló törvény (DMA) alapján –, az összehasonlító árukeresők és a szakosodott keresőcégek szerte a kontinensen…

ugar