Szele Tamás: Rosszlányok vagy háremhölgyek?

Na, ezt hogyan írjam meg anélkül, hogy ne tiltsa le a hirdetési bevételeket az AdSense? Azért megpróbálom, de nem bizonyos, hogy szalonképesre sikerül.

Szóval, pillanatnyilag kis hazánk vezetősége a sajtójával együtt azt játssza, hogy ők a legsértődékenyebb rosszleánykák egész Európában.

Ne tessenek fintorogni, magam is óvakodnék a túlzásoktól, de most már ez a kifejezés is polgárjogot kapott a nemzetközi vitában, ami igazából azzal kezdődött, hogy lehet-e Mitt Romneynak véleménye Magyarországról, avagy ha van is, köteles azt eltitkolni, mert ha nyilvánosságra hozza, Szijjártó Péter hisztis lesz, kiabálni fog, széttépi a csipkés zsebkendőjét és esetleg toppant is hozzá a lábacskájával?

A helyes választ mindannyian tudjuk: Romneynak nem lehet véleménye Hunniáról, és ami esetleg mégis van, azt köteles eltitkolni, hétpecsétes borítékba zárni majd letétbe helyezni a magyar Külügyben, így talán elkerülhető, hogy vitéz hadaink felprédálják az Egyesült Államokat parttól partig.

Romney azonban fittyet hány ennek, és az amerikai alkotmány napján tartott ünnepi beszédében szóba hozta Magyarországot, sőt, nem átallotta megemlíteni Orbán Viktort is!

„Orbán cenzúrázza a médiát az országában, figyelmen kívül hagyja a népakaratot, saját magának és cimboráinak halmoz fel vagyont. Magyarországot a fejlett világ egyik legkevésbé szabad, legkevésbé demokratikus országaként rangsorolják.”

Ezt abból az alkalomból hozta szóba, hogy Tucker Carlson, a Fox News egyik vezető munkatársa nemrég Magyarországot követendő példaként állította az Egyesült Államok elé. Romney szerint erről szó sem lehet, a fentebb vázolt okok miatt.

No, de Szijjártó Péternek sem volt ám galambepéje. Tegnap alaposan visszavágott Romneynak, mármint a Facebook-oldalán, nem a diplomácia terepén. Azt írta:

„Mitt Romney durva támadást indított a sajtószabadság és a demokrácia ellen.

Azért bírált egy amerikai televíziós újságírót, mert elmondta a saját véleményét Magyarországról, amely történetesen nem esett egybe a liberális mainstream hazánkkal szembeni hazugsághadjáratával.

A kormányt pedig azzal vádolta, hogy a népakarattal szemben kormányzunk. Holott a népakarat a választáson fejeződik ki, márpedig mi egymás után háromszor kaptunk kétharmados felhatalmazást. Egy olyan választási rendszerben, ahol mindenkinek egyenlő súlyú szavazata van, függetlenül a lakóhelyétől.

Demokráciát és sajtószabadságot féltő NGO-k, ébresztő!”

Azért nem ártana, ha a magyar külügyminiszter tudomást szerezne pár lényegtelennek tűnő mellékkörülményről, Ezek közül az első, hogy Mitt Romney egyáltalán nem liberális, nem a Demokrata, hanem a Republikánus Párt prominens tagja. Legfeljebb Trumpot nem szerette, de őt nehéz is volt. Másik apróság, hogy nem ártana tudnia, miszerint a Fidesznek már csak a sajátos magyar választási rendszer matematikája miatt van egyharmaddal kétharmada. A harmadik pedig: Romney nem „indított támadást” Carlson ellen. Sőt, a sajtószabadság és a demokrácia ellen sem, pont az a demokrácia, ott van sajtószabadság, ahol nem dől össze a világ attól, ha Romney és Carlson urak eltérő véleménnyel vannak egy távoli ország belügyeiről. Romney csak mert nem egyetérteni. Ez ott egyelőre nem büntetendő, de az lehet még – abban az esetben, ha egy büntető expedícióval Magyarországhoz csatoljuk az Amerikai Egyesült Államokat, ideértve Alaszkát, Puerto Ricót és a cinkosan hallgató Kanadát is. Azonban míg erre nem kerül sor, mindenki azt mond és gondol arrafelé Magyarországról, amit épp akar. Még ha Mitt Romneynak is hívják. Szijjártó meg csak ne ébresztgesse a demokráciát és sajtószabadságot féltő NGO-kat, mert még felkelnek és olyankor nagyon morcosak tudnak lenni.

Jó, de hogy kerülnek ide a rosszlányok?

Úgy, hogy ennek a villongásnak a farvizén úszik egy másik vita is. Nick Cohen, a Guardian munkatársa Budapesten járt, a CEU által szervezett konferencián (melyet Orbán Viktor oly sajátosan lát, mint tegnap írtam is volt)  és ebből az alkalomból írt pár nem túl hízelgő sort a magyarországi helyzetről. Mit tehetünk, az tényleg nem a legrózsásabb. Az írásban akad egy bekezdés, mely így szól:

„Eközben – és elfogadom, hogy ez merész állítás egy brit újságírótól – a magyar média a legprostituáltabb Európában. Az állam közvetlenül ellenőrzi a műsorszolgáltatást. Egyébként az Orbán-támogató oligarchák hálózatára támaszkodik, akik egy állami alapítvány szerkesztői ellenőrzése alá helyeztek 500 médiumot. Az az egyszerű, de hatékony taktika, hogy a szolgalelkű újságírást az adófizetők által finanszírozott reklámbevételekkel jutalmazzák, a maradék nagy részét felemészti.”

Nos, ez így van, arról mi nem tehetünk, hogy Nick Cohen nem találkozott független sajtóval magyarországi útja során, akármennyire is „túlsúlyban” vagyunk a kormányfő szerint (élne meg ő ebből a „túlsúlyból”, de úgy, ahogy mi, kicsit sem jobban...), de amit a kormánymédiáról mond, az igaz, ha részben is. Hogy miért csak részben, azt kifejtem, de előbb lássuk, mit válaszolt erre a Magyar Nemzeti Médiaszövetség, mely választ egyébként önálló, saját írásnak álcázva a kormánymédia összes orbánuma szó szerint közölte, egy betű változtatás nélkül? Kivonatolva:

„A Magyar Nemzeti Médiaszövetség felháborodással fogadta és határozottan visszautasítja, hogy újabb hazug és alaptalan támadást intéztek ismét külföldről a magyar újságíró-társadalom ellen.

Ezúttal Nick Cohen, a baloldali The Guardian sajtómunkása látta elérkezettnek az időt, hogy megpróbáljon belerúgni a magyar konzervatív sajtó munkatársaiba. Cohen úr a magyar belpolitikáról írt dolgozatában a szokásos baloldali vádaskodás mellett nemes egyszerűséggel prostituáltnak nevezte a hazai sajtó neki nem tetsző részét. (…) Prostituáltnak nem azt nevezik, aki saját értékrendjét tisztességesen képviselve végzi a munkáját, hanem azt, aki ellenszolgáltatásért cserébe okoz örömet bárkinek – akár azoknak is, akik aljas indokokból, nemtelen eszközökkel akarnak beavatkozni egy másik ország szabad választásába.”

Itt vagyunk bajban. Ugyanis a definíció alapján – tehát, ha prostituált az, aki ellenszolgáltatásért cserébe örömöt okoz bárkinek – a magyar kormánymédia csak félkurva. Ellenszolgáltatásért okozza azt az örömet, már amennyire öröm, amit okoz, nem is kevésért, de nem bárkinek, csak a stricijének, aki azonban nem elszedi tőle a pénzt, hanem adja. A bárkiknek nem jut öröm, sőt: legalábbis én még nem láttam kéjsóvár embereket sorba állni kormánylapokért, hogy aztán az átlapozásuk után kielégült képpel osonjanak haza. Mi több, azt sem láttam, hogy a kormány bármely tagja tiltakozott volna az ellen, amit a médiájuk okoz neki.

Nem, a magyar kormánysajtó nem kupleráj prostikkal, inkább luxusbordély hostessekkel. De még sokkal jobb szó rá a hárem.

Igen, tényleg hárem, ahol ötszáz asszony lesi (főként) a szultán kegyét, más nem is érdekli őket, eunuchok vigyáznak rájuk, hogy ne találkozhassanak a külvilág kemény és kegyetlen valóságával – annyi a különbség a szultáni hárem és a kormánymédia között, hogy a háremhölgyek legnagyobb részükben nem önként vonultak be a falak közé, és nem fizetést kaptak, hanem teljes ellátást meg ajándékokat. Ajándékokat különben ezek is kapnak, ellátást is, egy gyakornok háromszor annyit keres náluk, mint én négy munkahellyel. Igaz viszont, hogy nekem nem kell a szultán kedvére tennem, és ez nagy dolog. Megéri, én mondom. Legalábbis nekem.

Szóval, a hostessek, háremhölgyek megsértődtek, hogy prostituáltnak nevezték őket, Szijjártó megsértődött, hogy Mitt Romney nem omlik térdre Tucker Carlson előtt, de fog ő még jobban is sértődni nemsokára.

A legutolsó Facebook-bejegyzése ugyanis így szól:

„Szeptember vége: ENSZ közgyűlés. Irány New York!”

Oda épp mehet. Törvény nem tiltja. De a közgyűlésre be nem engedik, az is biztos. Ugyanis mit ír a 24.hu?

„Az ENSZ közgyűlésen viszont csak azok vehetnek részt személyesen, akik vagy a WHO, vagy az amerikai hatóságok által elismert oltással rendelkeznek – ezt az amerikai külügyminisztérium is megerősítette. Bár ahhoz, hogy valaki beutazzon az Egyesült Államokba, elvileg elég egy három napnál nem régebbi negatív PCR-teszt, de a közgyűlésnek helyet adó New York városa és maga az ENSZ is saját hatáskörben szigorúbb szabályokat hozott.

Eszerint a közgyűlésen személyesen csak elismert, engedélyezett oltással rendelkezők vehetnek részt.” (24.hu)

Hogy ebből mekkora sértődés, mekkora hisztéria és mekkora toppantások lesznek a Küküm háza táján, azt már előre látni. Azt is, mennyire össze kell majd szedjék magukat a hölgyek a háremben, míg kicirógatják a magyar diplomácia vezetőjéből a sérelmet.

Hát ez az újság mifelénk, Rodostóban, édes néném. Hangosak a rosszlányok, háremhölgynek hívatják magukat, de a janicsár-aga sem különb náluk, a vezír sem, a szultán sem.

Mind megéri a pénzét.

De el is veszi ám mind, az utolsó piaszterig!

Tőlünk.