Szele Tamás: Simion szerződései

Tegnapi írásomban megemlítettem a pillanatnyilag esélyesnek tűnő román elnökjelölt, George Simion frissen felrúgott tervét, mely eredetileg arról szólt, hogy olcsó lakásokhoz juttatta volna a román állam – nem a leginkább rászorulókat, inkább azokat, akik legalább némi előleget le tudtak pengetni, és természetesen csak abban az esetben, ha Simiont megválasztják Románia elnökének.

Az üzenet világos volt: „Ha megválasztasz, lakást adok neked olcsón, ha nem, laksz, ahol tudsz”. És a megcélzott réteg, a nem túl jól kereső, de mégis rendszeres jövedelemmel rendelkező állampolgárok özönlöttek szerződést kötni az AUR-ral. A politika nem érdekelte őket, a lakás annál inkább (különben így válik elképzelhetővé Simion bizonyos arányú népszerűsége egyes székelyföldi településeken is). A HotNews.ro kissé körüljárta az ügyet.

Kiderült, hogy az AUR vezetője, George Simion, egymillió eurót költött közpénzből arra, hogy kampányígéretét, a szavazói között szétosztandó 35 000 eurós lakásokat népszerűsítse, amelyekről később azt mondta, hogy csupán „egyfajta marketingstratégia részei” voltak.

2024-ben az AUR párt országos kampányt indított, amelynek során a Romániában élőket arra szólították fel, hogy írjanak alá szerződéseket új lakásokra, melyet tőlük kapnak majd a választások után, és amelyek 35 000 euróba fognak kerülni, 1000 euró előleggel és nulla kamattal.* A szerződések megkötésének feltétele George Simion elnökválasztási győzelme volt. „Jelen szerződés George-Nicolae Simion úrnak a 2024-es választásokon Románia elnökévé történő megválasztásának feltételével jött létre” – állt a dokumentumban.

*Ezt az ezer eurós előleget jegyezzük meg, mert ott is szabad szemmel látható összegnek számít, és a későbbiekben nem kerül elő.

A kampányt hatalmas, állami szubvencióból finanszírozott óriásplakátok népszerűsítették. Csak a promóciós költségvetés elérte az egymillió eurót. George Simion elkötelezte magát, hogy 10 éven át fenntartja és végrehajtja ezt a lakásokra vonatkozó „SIMION-TERVET” a választások után megalakuló kormány segítségével.

A forrás szerint az új kormány hivatalba lépésétől számított hat hónapon belül nyilvánosságra kell hoznia a megvalósítás menetrendjét.

George Simion: „Ez volt a mi marketingünk”

Miután a 2025-ös elnökválasztás első fordulójában közel 41%-ot kapott, George Simion a Digi24-nek adott interjújában elmagyarázta, hogy soha nem létezett valódi ajánlat arra, hogy ilyen áron adnának házakat: az egész Simion-program egy kommunikációs stratégia részét képezte: „Soha nem tettem a választóknak olyan ajánlatot, hogy házat adnék nekik. Amit mondtam A megfizethető lakhatásról szólt, a szociális lakhatásról, amely egy kormányprogram része lett volna. És ez volt a mi marketingünk, promóciónk, a politikai akció népszerűsítésének egy formája” – mondta az AUR vezetője május 6-án.*

*Blöff volt tehát, üres áltatás, hazugság, amit most próbál kimagyarázni. Nem lesz könnyű.

Hozzátette, hogy a kommunikációnak ez a módja döntő szerepet játszott az eredményben: „Ha nem lettek volna ezek a promóciós módszereink az elmúlt évek során, amelyekkel áttörtük az információs blokádot, akkor nem tartanánk ott, ahol ma állunk, a szavazatok 42%-ával”.

A románok sorban álltak, hogy aláírják a „Simion-tervet”

2024 nyarán több száz embert fotóztak le, amint az AUR egyik bukaresti irodája előtt sorban álltak, hogy aláírják az ígért lakásokra vonatkozó szerződéseket. A kampányt többek között Marius Lulea, az AUR legfőbb alelnöke is támogatta, aki szerint a lakásokat az állam, egy állami vállalat és magán-ingatlanfejlesztők által biztosított telkeken építenék fel, azzal a feltétellel, hogy a kész ingatlanok értéke a megadott eladási árat nem lépheti túl. Több ingatlanszakértő azonban bírálta a tervet, „irreálisnak”, sőt „utópisztikusnak” nevezve azt.

Párton belüli kritika

Claudiu Târziu, az AUR társalapítója nyilvánosan azt mondta, hogy az elképzelés politikai marketingstratégia: „Sértőnek találtam a párt és a választók számára egyaránt, hogy belevágjunk egy ingatlanügyletbe, és előre kiírjuk az árakat is ahelyett, hogy a saját, nagy célokat szolgáló országos projektünket valósítanánk meg.

Politikai marketingszakértő: „Az elnök – nem miniszterelnök”

Radu Delicote politikai marketing- és kommunikációs szakértő a HotNewsnak kifejtette, hogy az ilyen ígéretek mélyen emocionális választási kontextusban szoktak hatni. „Az elnökválasztás erősen szubjektív. Az emberek nem egy listára vagy egy pártra szavaznak, hanem egy adott személyre” – mondta.

Delicote hangsúlyozta, hogy az elmúlt 15-20 évben minden román elnökválasztási kampány arra az elképzelésre épült, hogy az elnök miniszterelnöki jogkörrel is rendelkezhet: „Az emberek az elnökre szavaznak, ugyanakkor olyan elvárásokat támasztanak vele szemben, mintha miniszterelnök lenne. Most az az elképzelés uralkodott el az AUR ügyes propagandájának köszönhetően, hogy az elnök házakat adományozhat vagy csökkentheti az árakat, ami teljesen fantasztikus illúzió. De tisztán érzelmi kontextus alapján – működhet. És láttuk, hogy működik is.”

A szakértő az olcsó lakások tervét a politikai kommunikáció tankönyvi esetének tartja: „Ez egy PR-akció volt a jobb láthatóság érdekében, semmi több. Jó lenne, ha a jövőben ezt az esetet tanulmányoznák az egyetemeken, a választási kampányok etikájáról szóló viták során”.

Delicote megjegyezte, hogy ha szigorúan a hatékonyság szempontjából elemezzük Simion kampányát, akkor elérte a célját: „Ha mellőzzük az etikai elemet, szigorúan a politikai marketing elve alapján sikeres volt. Mert volt egy célja, és azt el is érte”.

Georgescu öröksége és a választói bázis bővülése

Delicote azt is elmagyarázta, hogy Simion részben átvette a korábbi jelölt, Călin Georgescu narratíváit, és az általa előzőleg szerzett szavazatok nagy része át is került az AUR vezetőjéhez. „Simion első fordulóban elért végső eredményének több mint 20%-a Călin Georgescu szavazóitól érkezett” – állította.

Ugyanakkor a szakértő hangsúlyozza, hogy a második fordulóban mind Simionnak, mind Nicușor Dannak bővítenie kell választói bázisát: „Bár első ránézésre gyükeresen különböznek, mindkét tábor ugyanazt a célt tűzte ki: minél több új szavazót szeretnének vonzani a második fordulóban.”

„Rendkívül feszült, érzelmekkel teli és nagyon dinamikus időszakot élünk. A kampányban minden jelölt megpróbálja az összes lehetséges eszközt – mármint a legális és látható eszközöket – felhasználni, hogy meggyőzze a választóit. Ha sikerül őket kimozdítani otthonról, szavazásra bírni, az már győzelem. A szavazás igazából nem a fülkében történik, hanem az odáig vezető úton. Ha valakit meggyőztek, hogy felálljon és elinduljon, akkor már tudja, kire fog szavazni” – zárta szavait Radu Delicote.

Eddig tart a HotNews írása, de gondolkodjunk kicsit a magunk fejével is. Az a napnál világosabb, hogy Simion hazudott, nem akart ő még kutyaólat sem adni senkinek, nemhogy lakást. A megkötött szerződéseket még nem láttam, de le merném fogadni, hogy vannak bennük olyan adatok – mint minden üzleti szerződésben – amiket a választópolgár nem szokott megadni egy politikai pártnak. Lakcímtől és személyi számtól kezdve bármire kiterjedően. Ezek egy választási kampányban aranyat érnek, és lássunk csodát, volt is egy kisebb botrány akörül, hogy Simion az első forduló előtt két hullámban személyre szóló leveleket küldött a választóknak. Más kérdés, hogy ezek nem kizárólag a szerződésekből származhattak, a feketepiacon is vásárolhatott címlistákat, mert olyan barátaim, ismerőseim is kaptak ilyen leveleket, akik Simionnak egy pohár víz nem sok, annyit sem adnának, személyes adatot meg semmiképpen sem kaphatott tőlük. De akkor is: az AUR-nak most van egy listája a leghiszékenyebb romániai állampolgárokról. Amit egészen biztos, hogy nem csak most, de a jövőben is fel fog használni, hogy mire, az kérdéses.

De vajon mekkora lehet ez a lista? Ugyanis ha a szerződők lepengették a fejenként ezer eurós előleget (nem világos, hogy ez megtörtént-e, de valószínű), akkor nagyon nem mindegy, hányan lehetnek. Romániának 2022-ben 19 053 815 fő volt az összlakossága. Nem valószínű, hogy csak páran mentek volna lépre, ha olcsó lakást ígérnek nekik, az emberi természet ismeretében elképzelhető, hogy a szerződők száma valahol a pár százezer és az egymillió között mozoghat. A felső értékkel számolva ez a kis „marketingcsel” Simionnak és pártjának minden befektetés nélkül egymilliárd euró hasznot hozott.

Így kell egy elnökválasztást még annak eredménye előtt is sikeresen monetizálni, mondanám, de eszembe jut az amerikai helyzet, ahol a trumpcoinnal dollármilliárdokat szedtek ki a sokkal nagyobb állam választóinak zsebéből, és be kell ismernem: még mindig Trump a nagyobb csaló és Simion a kisebb. Igaz viszont, hogy nagyon tanulékony. Mindenesetre mindkét politikus pénzre váltotta a belé vetett bizalmat, éspedig még megválasztásuk előtt.

Ha nem szedték be az előlegeket, akkor sincs semmi garancia, hogy nem próbálkoznak meg a dologgal a szerződéseket lengetve, vagy nem tér vissza a „Simion-terv” hazug, kecsegtető ígérete valamilyen formában – persze csak akkor, ha Simion lesz Románia elnöke.

Éppen ezért aki tud, tegyen róla, hogy ne lehessen Simionból elnök. Tessék ellene szavazni. Az a legegyszerűbb és leghatásosabb.

Szele Tamás