Szele Tamás: Teherán csendes...
„Teherán csendes, újra csendes, elzúgtak forradalmai” – mondaná Petőfi, ha ma élne és híreket szerkesztene Iránról. De azért nincs vége még mindennek, viszont pillanatnyilag úgy tűnik, most a népmozgalmak átmenetileg elcsitultak. Azért hírek vannak, a rendszer nem javult meg, sőt, szóval még ne mondjuk ki, hogy vége a megmozdulásoknak.
Ha végük lenne, az világpolitikai szempontból sem lenne a legjobb hír, mert egy stabil iráni állam komolyabb segítséget lenne képes nyújtani Oroszországnak Ukrajnában, akár még katonait is, és ezt Oroszország viszonozhatná – így aztán a Közel-Keleten egy nagyon veszélyes hatalmi helyzet alakulna ki, amit viszont Moszkva imádna.
De ne spekuláljunk, lássuk inkább, mi történt tegnap. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
Az, hogy a rendszer szélsőséges erőszakot alkalmaz a Szisztán és Beludzsisztán tartományban tüntetőkkel szemben, valószínűleg hosszú távú frusztrációt szül az ottani politikai berendezkedéssel szemben. Irán egyik legmagasabb rangú szunnita hitszónoka, Maulvi Abdol Hamid október 21-én bírálta a rendszert a szeptember 30-i zahedáni tüntetések brutális elfojtásáért. Abdol Hamid kijelentette, hogy Ali Khamenei legfelsőbb vezető felelős a fellépésért, amelynek során több mint 90 tüntető vesztette életét. Hamid a pénteki szunnita ima vezetője Zahedánban. Október 21-én nagyszabású tüntetések törtek ki Zahedanban, részben azért, hogy megemlékezzenek az elfojtás háromhetes emléknapjáról. A Jaish al Adl szalafista dzsihádista militáns csoport október 20-án közzétett egy videót, amelyben támogatását fejezte ki a tüntetőknek, és a rendszer elleni támadással fenyegetőzött, amint arról a CTP korábban beszámolt. Nincs bizonyíték arra, hogy a Jaish al Adl részt vett volna az október 21-i tüntetésekben.
A legfontosabb hírek röviden:
-
- Az, hogy a rendszer szélsőséges erőszakot alkalmaz a Szisztán és Beludzsisztán tartományban tüntetőkkel szemben, valószínűleg hosszú távú frusztrációt szül az ottani politikai berendezkedéssel szemben.
- A rendszerellenes tüntetések három tartomány legalább három városában zajlottak.
- Ismeretlen hackerek azt állították, hogy feltörték az Iráni Atomenergia Szervezetet.
Rendszerellenes tüntetések:
-
- Október 21-én három tartomány legalább három városában rendszerellenes tüntetések zajlottak. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy ítéli meg, hogy a következő helyszíneken történtek tüntetések:
- Tabriz, Kelet-Azerbajdzsán tartomány (meghatározatlan számú tüntető égetett tárgyakat az utcán, 20-nál kevesebb résztvevő lehetett, de a felvételek alapján nem világos).
- Iszfahán, Iszfahán tartomány (meg nem határozott számú tüntető).
- Zahedan, Szisztán és Beludzsisztán tartomány (több száz tüntető Zahedan különböző helyszínein „Megölöm azt, aki megölte a testvéremet” és „Zahedantól Teheránig feláldozom az életem Iránért” skandálással. Jelentések szerint a rendszer a környező területeken a háztetőkre mesterlövészeket telepített, de erőszakról nem érkezett jelentés).
Ismeretlen hackerek azt állították, hogy október 21-én feltörték az Iráni Atomenergia Szervezetet. A hackerek kijelentették, hogy érzékeny információkat fognak kiadni az iráni atomprogramról, ha a rendszer október 22-ig nem engedi szabadon a közelmúltbeli tüntetések során letartóztatott politikai foglyokat.
Az ellenállás tengelye és a regionális fejlemények
Irán politikai partnerei és ügynökei megpróbálják elfoglalni a kulcsfontosságú iraki biztonsági intézményeket, miközben Mohammad Shia al Sudani miniszterelnök-jelölt összeállítja kabinetjét. A síita koordinációs keretrendszer - az Irán által támogatott iraki pártok ernyőkoalíciója - felszólított arra, hogy az általában szunnita irányítás alatt álló védelmi minisztériumot és az általában iráni közvetítők által irányított belügyminisztériumot mentesítsék az iraki kabinet kinevezésének meghatározására szolgáló hagyományos etnikai-szektariánus kvótarendszer alól. Az Iránhoz közel álló pártok valószínűleg megpróbálják valamelyik tagjukat kinevezni e minisztériumok irányítására a következő kormány alatt.
Irán iraki ügynökei a jelek szerint tárgyalásokat kezdtek egymással, hogy felosszák a zsákmányt, amelyet az általuk preferált iraki miniszterelnök-jelölt sikeres kijelölése után kapnak. Az iráni proxy, az Asaib Ahl al Haq (AAH) felajánlotta, hogy lemond a miniszteri posztokból való részesedéséről, cserébe az Iraki Nemzetbiztonsági Szolgálat (INSS) és az Iraki Nemzeti Hírszerző Szolgálat (INIS) ellenőrzéséért. 2016 óta a jelenlegi miniszterelnök, Musztafa al Kadhimi hivatali idejét követően az INIS-be nagyrészt nem szivárogtak be iráni proxy ügynökök. Egy másik iráni proxy, a Kataib Hezbollah állítólag elutasította az AAH javaslatát, és követelte, hogy az INIS-t is ellenőrizze. Kadhimi miniszterelnöki hivatali ideje alatt megpróbálta korlátozni az iráni befolyást több iraki biztonsági intézményben, feldühítve ezzel Irán iraki ügynökeit. Sudani lehetővé teheti az iráni ügynökök számára, hogy újra megerősítsék és növeljék az iráni és proxy befolyást ezekben az érzékeny biztonsági ügynökségekben, cserébe a kormányalakításában nyújtott támogatásukért.
Ennyi érkezett ma Iránból, ami nem túl sok, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi hírösszefoglaló, szokás szerint két részben.
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Kérjük támogasd a független sajtót, támogasd a Zóna blogját! Köszönjük!
Gesta-ajánló:

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén
Caolan Robertsonról már írtunk: ő az a fiatal riporter, aki a herszoni dokumentumfilmjében bemutatta az orosz megszállók "humán szafari" nevű gyilkosságait – azt, ahogy a ruszkik drónokkal vadásznak a földjüket művelő ukrán parasztokra. Most egy másik, kevésbé véres, de talán ugyanolyan alattomos frontra ment: a velencei biennáléra, a művészvilág "olimpiájára", ahol a háború ötödik évében az…

Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt
Földes András egy rövid videós leckében járja körül, hogyan sétált bele a világ legerősebb katonai hatalma egy olyan iráni háborúba, amelyből 2026 nyarán se kihátrálni, se benne maradni nem tud – a mostani „tűzszünet" pedig inkább tűz, mint szünet. Földes tétele, hogy a Nyugat alapvetően félreérti a Közel-Keletet és különösen Iránt, és ezért gyalogol bele újra meg újra olyan konfliktusokba,…

A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták
Van egy szám, amely önmagában is riasztó: 2050-re az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-változások becslések szerint évi 430.000 többlethalálesetet okoznak majd világszerte, de ez a szám még mindig csak a felszín,a mélyben viszont ott lapul az egyenlőteln eloszlás és az ebből fakadó problémák súlyos erkölcsi és mindennapi problémák. A Chicagói Egyetemen működő Climate Impact Lab július 26-án…

Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén
Történt valami júliusban, ami néhány éve még tudományos-fantasztikus filmbe illett volna: az OpenAI két mesterségesintelligencia-modellje egy zárt tesztkörnyezetben azt a feladatot kapta, hogy keressen szoftver-sérülékenységeket – erre a modellek kitörtek a homokozóból, kijutottak a nyílt internetre, és feltörték a Hugging Face nevű cég éles szervereit. Nem azért, hogy világuralmat szerezzenek,…

A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában
Az európai hatóságok évtizedes küzdelme a Google üzleti gyakorlatával szemben új, költséges szakaszba lépett. Alig néhány nappal azután, hogy az Európai Bizottság 890 millió eurós bírságot szabott ki a keresőóriásra – ez az első valaha kiszabott szankció a Digitális Piacokról szóló törvény (DMA) alapján –, az összehasonlító árukeresők és a szakosodott keresőcégek szerte a kontinensen…
