Szele Tamás: Trofimov aktivista vétke

A háború „békésebb” hírei is kezdenek egyre kevésbé békések lenni, napról napra romlik a helyzet a hátországokban – egyre radikálisabb, agresszívebb a hangulat mindenhol, ugyanakkor egyre több abszurd helyzet alakul ki, igaz, ez legalább megfelel az orosz kultúrhagyományok szellemének.

Vegyük például a rosztovi lövöldözést. Rosztov-na Donuról van szó, a félreértések elkerülése végett. A Mediazona mai híre szerint a rosztovi katonai bíróság két hónapra letartóztatott egy, a Moszkvai terület Ruzából származó katonát, akit a Beregovaja utcán egy taxisofőr meggyilkolásának gyanújával vettek őrizetbe – közölte a bíróság sajtószolgálata a Kommerszant Jug és a 161.RU. A „Kommerszant” pontosítja, hogy a rosztovi régió nyomozóbizottsága gondatlanságból elkövetett emberölés ügyét nyitotta meg (a Büntető Törvénykönyv 1. része, 109. cikke), a 161.RU pedig a „gyilkosság” cikkelyről írt (105 CC). De hát hogyan lehet gondatlanságból megölni egy taxisofőrt? Pisztollyal, négy lövéssel. Idézem:

„Augusztus 15-én este egy katona összeveszett egy taxisofőrrel a Mir kávézó közelében, a városi rakparton, majd négyszer rálőtt egy Makarov pisztollyal. A 161.RU biztonsági szolgálati forrása azt állítja, hogy a férfiak az ukrajnai háborúról vitatkoztak és „nem értettek egyet”.

Az Astra és az Informbureau Yufo szerint a 82717-es számú katonai egység 33 éves kapitányát Alekszej Krilovnak, a halott 51 éves taxisofőrt pedig Roman Govasarinak hívják. A taxisofőr hozzátartozói megerősítették halálát az Astra tudósítójának.”

Ez azért érdekes gondatlanság. Még hirtelen felindulásnak sem válna be európai bíróság előtt, mert egyet még lő az ember, mondjuk ittas fővel, elborult aggyal, de kettőt, pláne négyet nem. Ahhoz eltökélt gyilkolási szándék kell, tehát Krilov kapitány nagyon gondatlanul indult fel hirtelen. Az kérdés, hogy kap-e valódi büntetést, de most, mikor Oroszország-Anyácskának minden katonára szüksége van, valószínűbb, hogy ha letelik az előzetes letartóztatása, valamilyen módon inkább a frontra kerül. A taxisofőr hozzátartozói pedig megtanulják, hogy egy kapitánnyal szemben az embernek nem lehet véleménye orosz földön.

Az emberhiány valóban nagyon komoly az orosz fegyveres erőknél, arról már több alkalommal beszámoltam, hogy még maga Jevgenyij Prigozsin, a Wagner csoport tulajdonosa is a börtönöket járja, és a foglyokat toborozza – nem teljes értékű harcosnak, inkább csak rosszul ellátott, alig felfegyverzett ágyútölteléknek, de a Meduza mai becslése szerint így is már vagy ezernyolcszázan álltak be hozzá zsoldosnak a kolóniákról, főleg rablók, tolvajok és gyilkosok. Azonban most szélesíti a toborzási kört.

Eddig ugyanis csak a már elítélteknek tett ajánlatot a Wagner csoport, olyanoknak, akik már tudták, hány évet kell kényszermunkán töltsenek, milyen körülmények között, de most elkezdtek toborozni az előzetes letartóztatási központokban is. Ez azért fontos, mert oda szinte bármiért bekerülhet bármelyik orosz polgár – Szasa Szkolicsenko szentpétervári képzőművésznő például azért került több hónapra egy ilyen intézménybe, mert egy boltban öt, azaz 5 árcédulát háborúellenes szövegre cserélt ki. Tehát befelé könnyű az út, kifelé igen nehéz.

Ezekben a SZIZO nevű előzetes központokban február 24. óta nagyon megnőtt a népsűrűség, a háború ellen tüntetőket rendszerint oda viszik be, ha nem ússzák meg pénzbírsággal, és olyan egy-másfél hónapja kezdődtek meg a tárgyalásaik. A bírók pennája nagyon vastagon fog: örülhet, aki hét évvel megússza a demonstráció bűntettét, de a maximum tizenöt év, annyi is kiszabható ha a bírónak rossz napja van. Érthető, ha mindenki – de főleg a politikaiak – szabadulni szeretnének. Tizenöt év kényszermunka árnyékában viszont nem mindig gondolkodik tisztán az ember.

Ezt használja ki Prigozsin is. Emberi jogi aktivisták szerint az előzetes letartóztatási központokban lévő vádlottakat toborozzák az ukrajnai háborúba. Azokat, akik beleegyeznek a büntetőügyük felfüggesztésébe. Erről Olga Romanova emberi jogi aktivista, a Rab Oroszország Alapítvány alapítója számolt be. Csapda ez, nagyon aljas csapda, mert a büntetőeljárást csak felfüggesztik a katonáskodás idejére, utána bármikor vissza lehet vinni az illetőt az előzetesbe, el is lehet ítélni, szóval nem okos alkut kötni a Wagnerrel, de mondom, aki húszévesen azzal kell szembesüljön, hogy esetleg egész fiatalkorát rács mögött tölti, könnyen meginoghat.

Bizony, a mai Oroszországban megeshet, hogy az ember kimegy tüntetni egy háború ellen, és pár hónap múlva „önként” megy ágyútölteléknek ugyanabba a háborúba.

Lehet az abszurdot fokozni? Lehet bizony.

A szentpétervári Primorszkij kerületi bíróság valóságos jogi mestermunkát végzett, mikor távollétében pénzbírsággal sújtotta Pjotr Trofimov volt postást és aktivistát. Ljubov Szuvorova bíró Trofimovot a közigazgatási törvénykönyv 20.2. cikkének (2) bekezdése alapján (nyilvános rendezvény szervezése vagy megtartása bejelentés nélkül) találta bűnösnek.

Az ügyben az az első szépség, hogy Trofimov már két éve Finnországban él Turku városában, ahol is menedékjogért folyamodott, hiszen a Putyin-rendszer korábban se bánt kesztyűs kézzel az ellenzékével: volt mi elől elmenekülnie. Meg is kapta a menedékjogot, igazolni tudja, hogy el sem hagyta Turkut, Finnországot meg főleg nem.

Akkor hogyan követte el a cselekményt?

Úgy, hogy a Vkontaktye-oldalán egy posztot tett közzé még februárban (ez azért fontos, mert így elvileg még nem büntethető „a hadsereg megsértéséért”, csak illegális rendezvényszervezésért. A poszt így szólt.

„Február 27-én mondj nemet a háborúra a városod főterén!”

Tehát nem tudni, miért a szentpétervári bíróság illetékes az ügyben, hiszen a cselekménynek nincs helyszíne. Február 27-én is voltak háborúellenes tüntetések, meg előtte is, utána is, körülbelül, míg ki nem derült, hogy járhat az ezeken való részvételért tizenöt év is, csak itt jön a történet másik szép mozzanata.

Azon a napon valóban voltak demonstárciók más városok főterein (Trofimov is csak megosztott egy ilyen felszólítást, nem tartozott a szervezők közé), volt tüntetés Szentpéterváron is, méghozzá nagy, a Viasna mozgalom szervezte, csak az meg nem a város főterének nevezhető Palota téren zajlott, nem is a Dekabristák terén vagy az Izsák téren, hanem a Nyevszkij Proszpekten!

Amiből az következik, hogy Trofimov bűncselekményét

      1. a saját távollétében követte el
      2. nincs behatárolható helyszíne, így nincs területileg illetékes közigazgatási bíróság sem
      3. ezzel szemben olyan cselekmény, ami megfelelne a felhívás kritériumainak, nem is történt, tehát
      4. nincs bűncselekmény, Trofimovot a semmiért büntették meg.

Nyilván fellebbezni fog, de nem tehetek róla, egy régi pesti vicc jut eszembe a mai állapotokról. Már említettem is korábban. Kohn és Grün találkozik 1963-ban a Nagykörúton:

- Nahát, hol volt, hogy nem láttam már vagy öt éve?

- Mint mindenki... ültem.

- Mennyit kapott?

- Öt évet.

- És miért?

- Mint mindenki: semmiért.

- Maga kis huncut! Semmiért csak három év járt!

Körülbelül ez a helyzet Oroszországban is, Mára ennyi hír jutott, holnap folytatom a krónikát.

Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!

Tetszett a cikk?

Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal

Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR

Kérjük támogasd a független sajtót, támogasd a Zóna blogját! Köszönjük!

Gesta-ajánló:

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén

Caolan Robertsonról már írtunk: ő az a fiatal riporter, aki a herszoni dokumentumfilmjében bemutatta az orosz megszállók "humán szafari" nevű gyilkosságait – azt, ahogy a ruszkik drónokkal vadásznak a földjüket művelő ukrán parasztokra. Most egy másik, kevésbé véres, de talán ugyanolyan alattomos frontra ment: a velencei biennáléra, a művészvilág "olimpiájára", ahol a háború ötödik évében az…

ugar
Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt

Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt

Földes András egy rövid videós leckében járja körül, hogyan sétált bele a világ legerősebb katonai hatalma egy olyan iráni háborúba, amelyből 2026 nyarán se kihátrálni, se benne maradni nem tud – a mostani „tűzszünet" pedig inkább tűz, mint szünet. Földes tétele, hogy a Nyugat alapvetően félreérti a Közel-Keletet és különösen Iránt, és ezért gyalogol bele újra meg újra olyan konfliktusokba,…

ugar
A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták

A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták

Van egy szám, amely önmagában is riasztó: 2050-re az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-változások becslések szerint évi 430.000 többlethalálesetet okoznak majd világszerte, de ez a szám még mindig csak a felszín,a mélyben viszont ott lapul az egyenlőteln eloszlás és az ebből fakadó problémák súlyos erkölcsi és mindennapi problémák. A Chicagói Egyetemen működő Climate Impact Lab július 26-án…

ugar
Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén

Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén

Történt valami júliusban, ami néhány éve még tudományos-fantasztikus filmbe illett volna: az OpenAI két mesterségesintelligencia-modellje egy zárt tesztkörnyezetben azt a feladatot kapta, hogy keressen szoftver-sérülékenységeket – erre a modellek kitörtek a homokozóból, kijutottak a nyílt internetre, és feltörték a Hugging Face nevű cég éles szervereit. Nem azért, hogy világuralmat szerezzenek,…

ugar
A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában

A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában

Az európai hatóságok évtizedes küzdelme a Google üzleti gyakorlatával szemben új, költséges szakaszba lépett. Alig néhány nappal azután, hogy az Európai Bizottság 890 millió eurós bírságot szabott ki a keresőóriásra – ez az első valaha kiszabott szankció a Digitális Piacokról szóló törvény (DMA) alapján –, az összehasonlító árukeresők és a szakosodott keresőcégek szerte a kontinensen…

ugar