Szele Tamás: Vihar előtti csend
Olvasóim elnézését kell kérnem, tegnap nem jelent meg a lap, ugyanis technikai akadályok támadtak, melyek mostanra elhárultak. Térjünk tehát vissza a megszokott munkamenethez. Ismertetném a tegnapi nap iráni híreit – a helyzet perzsa földön rossz, de nem reménytelen.
Enyhülni látszanak a tiltakozások, tüntetések, de messze nem tartunk még ott, hogy Khamenei ajatollah nyugodtan hátradőlhessen és mélyet szívjon a vízipipából (tudtommal nem is dohányzik), az, hogy tegnap kevesebb és kisebb demonstráció zajlott, nem jelenti azt, hogy vége is a népi mozgalomnak, sőt: épp mára hirdettek hatalmas tömegtüntetést Teheránban.
De lássuk az eseményeket. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
A rendszerellenes tüntetések az elmúlt napokban mérséklődtek, de október 20-án és 26-án fokozódhatnak. A közelmúltbeli demonstrációk sok esetben 20-nál kevesebb tüntetővel zajlottak, és ezért nem felelnek meg a CTP jelentési küszöbértékének. A Teheráni Szomszédság Ifjúsága október 22-re és október 26-ra hirdetett tüntetéseket, mivel ez utóbbi a 40. nap azóta, hogy az iráni erkölcsrendészet járőrei megölték Mahsa Aminit. Az irániak általában megemlékezést tartanak egy személy halálát követő 40. napon. A tiltakozó szervezetek a 40. napi megemlékezést arra használhatják fel, hogy újra széles körű tüntetéseket indítsanak.
Az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) október 19-én továbbra is katonai fenyegetést intézett Azerbajdzsánhoz, amiért állítólag izraeli hírszerző ügynököket látott vendégül. Az IRGC szárazföldi erői az iráni-azerbajdzsáni határ közelében lévő Aras folyó felett hidat építettek az október 17-én kezdődött háromnapos hadgyakorlatuk végén. Az IRGC páncélos és műszaki alakulatai átkeltek a hídon. A CTP nem tudja megítélni, hogy az IRGC erői behatoltak-e azerbajdzsáni területre, mivel a gyakorlat pontos helyszíne nem világos. Az IRGC azonban valószínűleg arra igyekezett felhasználni a gyakorlatot, hogy jelezze, képes Azerbajdzsán megtámadására és az azerbajdzsáni területen lévő célpontok elérésére. A CTP korábban arról számolt be, hogy az iráni tisztviselők és az állami média azt állítják, hogy Izrael hírszerzési bázisként használja Azerbajdzsánt, hogy tüntetéseket szítson. Az Irán és Azerbajdzsán közötti feszültségek az elmúlt hónapokban Örményország miatt lángoltak fel, ami valószínűleg szintén befolyásolta a rendszer döntését a gyakorlat megtartásáról.
A legfontosabb hírek röviden:
-
- A rendszerellenes tüntetések mérete és mértéke az elmúlt napokban csökkent, de október 20-án és 26-án fokozódhatnak.
- Október 19-én 8 tartomány legalább 10 városában zajlottak rendszerellenes tüntetések.
- Az IRGC október 19-én továbbra is katonai fenyegetést intézett Azerbajdzsánhoz, mert állítólag izraeli hírszerző ügynököket látott vendégül.
- Ali Khamenei legfelsőbb vezető október 19-én az iráni egyetemi tudományos hallgatókkal és oktatókkal tartott találkozón az iráni akadémikusokat dicsérő beszédet mondott.
- Az IRGC-hez kötődő Fars hírügynökség arról számolt be, hogy a letartóztatott tüntetők többsége 35 évnél fiatalabb.
Rendszerellenes tüntetések
Október 19-én nyolc tartomány legalább 10 városában zajlottak rendszerellenes tüntetések. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy értékeli, hogy a következő helyeken történtek tüntetések:
-
- Ilam város, Ilam tartomány (meghatározatlan számú tüntető gyűlt össze egy kereszteződésben)
- Kermanshah város, Kermanshah tartomány (a Razi Egyetem több tucat diákja tiltakozott, és azt skandálta, hogy „Amíg a papság vezeti, addig ez az ország nem ország” és „tűnjenek el a Baszidzs tagjai”)
- Arak, Markazi tartomány (több tucatnyi tüntető demonstrált az utcán)
- Sari, Mazandaran tartomány (több mint száz tiltakozó tüntetett az utcán)
- Zahedan, Szisztán és Beludzsisztán tartomány (a Zahedani Egyetem orvostudományi karának több tucat hallgatója ülő tüntetésen vett részt)
- Teherán város, Teherán tartomány (több tüntetés a város különböző pontjain a nap különböző időpontjaiban, összesen több száz tüntető. A biztonsági erők a jelentések szerint könnygázzal fújták a tüntetőket a nyugat-teheráni Ekbatan városban)
- Boukan, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány (több tucat diák tüntetett a város utcáin)
A CTP alacsony megbízhatósággal úgy értékeli, hogy a következő helyszíneken tiltakozásokra került sor:
-
- Darreh Shahr, Ilam tartomány (több tucat tüntető az utcán)
- Dehgolan, Kurdisztán tartomány (meg nem határozott számú tüntető gumiabroncsokat gyújtott fel, hogy állítólag megakadályozza a biztonsági erők behatolását a tiltakozó területre. Ez a tevékenység arra utal, hogy több tüntető is jelen volt, vagy később csatlakozhatott a tiltakozáshoz)
- Ourmia, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány (jelentések szerint összecsapások voltak a biztonsági erők és tisztviselők között, felvételek nem állnak rendelkezésre)
Ali Khamenei legfelsőbb vezető október 19-én az iráni akadémikusokat dicsérte az egyetemi tudományos karokkal és hallgatókkal tartott találkozón. Khamenei az egyetemeket az iszlám köztársaság „kulcsfontosságú pillérének” és Irán ellenfeleivel szembeni alapvető kihívásnak nevezte. Khamenei elutasította azokat a nyugati jelentéseket, amelyek szerint a folyamatban lévő zavargások a rezsim összeomlásához vezetnek. Khamenei nem tett más utalást a tüntetésekre.
A teherautó-vezetők, valamint a petrolkémiai és acélipari munkások október 19-én Bushehr, Fars, Hormozgan és Khuzestan tartományokban folytatták a sztrájkokat. A Haft Tappeh cég cukornádmunkásai október 18-án csatlakoztak az országos sztrájkokhoz. Egy iráni munkaügyi aktivista azt állította, hogy a munkások figyelmen kívül hagyták a gyárigazgatók próbálkozásait, hogy anyagilag is ösztönözzék őket a munkába való visszatérésre.
Elnaz Rekabi iráni sportmászó október 16-án fejkendő nélkül tért vissza Iránba, miután a Nemzetközi Sportmászó Szövetség dél-koreai ázsiai bajnokságán versenyzett[20] Az Iszlám Köztársaság megköveteli, hogy az iráni sportolónők a nemzetközi sportversenyeken fátyolban maradjanak. A BBC jelentése szerint az iráni hatóságok október 18-án lefoglalták Rekabi útlevelét és telefonját. Több százan gyűltek össze az Imam Khomeini nemzetközi repülőtéren, hogy Rekabinak szurkoljanak, amikor október 19-én leszállt Teheránban. Rekabi az állami médiának adott interjújában azt állította, hogy nem szándékosan versenyzett fátyol nélkül. Sok közösségi média-felhasználó az interjút egy kikényszerített vallomáshoz hasonlította. Hamid Sajjadi sportminiszter október 19-én kijelentette, hogy minisztériuma kivizsgálja az esetet. Rekabi a bátor dac jelképévé válhat, amely körül a tüntetők a következő napokban gyülekeznek.
Az IRGC-hez kötődő Fars hírügynökség jelentése szerint a letartóztatott tüntetők többsége 35 évnél fiatalabb. A Fars News szerint a letartóztatott tüntetők 42 százaléka 20 év alatti, 48 százalékuk 20 és 35 év közötti, 10 százalékuk pedig 35 év feletti. A Fars News hozzátette, hogy az összes letartóztatott két százaléka kormányalkalmazott volt. Ehsan Khandouzi iráni pénzügyminiszter bejelentette, hogy a rezsim egy-két héten belül megemeli a kormányalkalmazottak fizetését, valószínűleg az elégedetlen kormányalkalmazottak megnyugtatása céljából.
Eddig tartottak az iráni hírek, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és orosz összefoglaló, szokás szerint két részben.
Did you like this article?
Support our work with a small donation
Secure payment via Stripe • Min. 2 EUR
Kérjük támogasd a független sajtót, támogasd a Zóna blogját! Köszönjük!
Gesta recommendations:

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén
Caolan Robertsonról már írtunk: ő az a fiatal riporter, aki a herszoni dokumentumfilmjében bemutatta az orosz megszállók "humán szafari" nevű gyilkosságait – azt, ahogy a ruszkik drónokkal vadásznak a földjüket művelő ukrán parasztokra. Most egy másik, kevésbé véres, de talán ugyanolyan alattomos frontra ment: a velencei biennáléra, a művészvilág "olimpiájára", ahol a háború ötödik évében az…

Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt
Földes András egy rövid videós leckében járja körül, hogyan sétált bele a világ legerősebb katonai hatalma egy olyan iráni háborúba, amelyből 2026 nyarán se kihátrálni, se benne maradni nem tud – a mostani „tűzszünet" pedig inkább tűz, mint szünet. Földes tétele, hogy a Nyugat alapvetően félreérti a Közel-Keletet és különösen Iránt, és ezért gyalogol bele újra meg újra olyan konfliktusokba,…

A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták
Van egy szám, amely önmagában is riasztó: 2050-re az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-változások becslések szerint évi 430.000 többlethalálesetet okoznak majd világszerte, de ez a szám még mindig csak a felszín,a mélyben viszont ott lapul az egyenlőteln eloszlás és az ebből fakadó problémák súlyos erkölcsi és mindennapi problémák. A Chicagói Egyetemen működő Climate Impact Lab július 26-án…

Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén
Történt valami júliusban, ami néhány éve még tudományos-fantasztikus filmbe illett volna: az OpenAI két mesterségesintelligencia-modellje egy zárt tesztkörnyezetben azt a feladatot kapta, hogy keressen szoftver-sérülékenységeket – erre a modellek kitörtek a homokozóból, kijutottak a nyílt internetre, és feltörték a Hugging Face nevű cég éles szervereit. Nem azért, hogy világuralmat szerezzenek,…

A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában
Az európai hatóságok évtizedes küzdelme a Google üzleti gyakorlatával szemben új, költséges szakaszba lépett. Alig néhány nappal azután, hogy az Európai Bizottság 890 millió eurós bírságot szabott ki a keresőóriásra – ez az első valaha kiszabott szankció a Digitális Piacokról szóló törvény (DMA) alapján –, az összehasonlító árukeresők és a szakosodott keresőcégek szerte a kontinensen…
