Szele Tamás: Zeng az ég Nigériában
Tegnapról mára virradó éjjel az Amerikai Egyesült Államok a nigériai kormányerőkkel összhangban két komoly csapást mért az ország északnyugati, Sokoto tartományában fekvő terrorista bázisok ellen, melyek mostani, távolról sem bizonyos ismereteink szerint az Iszlám Államhoz tartoztak. A történtekről a The Washington Post jelentése alapján számolok be, megjegyzéseimet szokás szerint csillag alatt, a bekezdések végén teszem meg.
Az amerikai és a nigériai kormány közlése szerint az amerikai erők csütörtök este támadást hajtottak végre az Iszlám Állam ellen Nigéria északnyugati részén, miután Donald Trump elnök azzal fenyegetőzött, miszerint támadást indít az ország ellen, hogy véget vessen a keresztények lemészárlásának.
Trump a Truth Social közösségi oldalon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy a hadsereg „több támadást” hajtott végre, de nem tért ki a részletekre. Egy későbbi közösségi média-bejegyzésében az amerikai Afrika Parancsnokság (AFRICOM) közölte, hogy több, az Iszlám Államhoz tartozó terrorista vesztette életét a Sokoto államban végrehajtott támadások során. Sokoto az ország északnyugati részén, a nigeri határon fekszik. A területen az erőszakos szélsőségesség és az iskolás gyermekek elrablása újra elterjedt.*
*Ez idáig jó hír, bár sajnos nem ismerjük az események pontos részleteit, így az áldozatok számát és az okozott kár mértékét sem. A nigériai sajtó nem számol be erről (csak annyival ír többet a Washington Postnál, hogy a pánjoruba Afenifere politikai tömörülés üdvözli a lépést, Dr. Ahmad Abubakar Mahmud Gumi iszlám teológus tiltakozik ellene, bár beismeri, hogy a terrorizmus elleni küzdelem az iszlámban kötelesség, de ezt „tiszta és szent kezek kell elvégezzék”), az amerikai sajtó nem tud sokat, ilyenkor, a karácsonyi ünnepek alatt az ISW csak félgázon üzemel és nem foglalkoztak még a történtekkel, a szalafita-iszlamista terrorszervezetek médiáját pedig képtelenség hírforrásként elfogadni, tehát pillanatnyilag nem lehet felmérni a támadások jelentőségét és eredményességét.
„BOLDOG KARÁCSONYT mindenkinek, beleértve a halott terroristákat is, akiknek száma még tovább fog növekedni, ha folytatják a keresztények lemészárlását” – írta Trump a közösségi médiában.
Nigéria egy sokszínű, többnemzetiségű ország, amelynek 230 millió lakosa nagyjából két részre oszlik: északon többnyire muszlimok, délen pedig túlnyomórészt keresztények élnek. Nigériai és nyugati elemzők szerint az erőszak néha a keresztényeket célozza, de a muszlimokat is mélyen érinti.*
*Ez visszavezet a Boko Haram létrejöttéhez és „elveihez”, melyekről nemrég írtam ezeken a hasábokon.
A Pentagon csütörtökön közölte, hogy a nigériai kormány jóváhagyta a csapásokat, és az Egyesült Államokkal együttműködve hajtották végre azokat.
Az AFRICOM közleményében azt írta, hogy a csapásokat Trump és Pete Hegseth védelmi miniszter utasítására végezték. Egy amerikai védelmi tisztviselő, aki névtelenséget kérve beszélt az érzékeny helyzetről, elmondta, hogy a légitámadásokat két, Sokoto államban fekvő helyszínre mérték, célpontjuk az Iszlám Állam Szahel tartománya nevű szervezet, a szélsőséges csoport afrikai ága volt.
Kimiebi Imomotimi Ebienfa, a nigériai külügyminisztérium szóvivője csütörtök este megerősítette az amerikai csapások tényét, és közleményében kijelentette, hogy „a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség állandó fenyegetésére” válaszul „precíziós légitámadásokat hajtottak végre nigériai terrorista célpontok ellen”. A támadások a két ország közötti biztonsági és hírszerzési együttműködés eredményeként valósultak meg – tette hozzá.
Trump bejelentése előtt egy közösségi médiában közzétett bejegyzésében Bola Ahmed Tinubu nigériai elnök kijelentette, hogy „imádkozni fog a békéért Nigériában, különösen a különböző vallási meggyőződésű emberek között”.
„Elkötelezett vagyok amellett, hogy minden tőlem telhetőt megtegyek a vallásszabadság biztosítása érdekében hazánkban, és azért, hogy megvédjem a keresztényeket, a muszlimokat és az összes nigériai állampolgárt az erőszaktól.”
– írta, majd Trumpot is megjelölte más fiókok mellett. Daniel Bwala, Tinubu tanácsadója korábban kijelentette, hogy a nigériai kormány örömmel fogadja az Egyesült Államok biztonsági támogatását.
Ugyanakkor vitatta, hogy a kormány „megengedi” a keresztények meggyilkolását, ahogyan azt Trump és más republikánus törvényhozók állították.
Trump már a múlt hónap elején is támadással fenyegetőzött Nigéria területe ellen, amikor a Truth Social oldalán azt írta, miszerint:
„Ha a nigériai kormány továbbra is engedélyezi a keresztények lemészárlását, az Egyesült Államok azonnal leállítja minden segítségnyújtását Nigériának, és nagyon is elképzelhető, hogy fegyveres erővel vonul be az immár meggyalázott országba, hogy teljesen kiirtsa az iszlamista terrorcsoportokat, amelyek ezeket a szörnyű atrocitásokat elkövetik.”
Csütörtökön a The Washington Postnak küldött üzenetében Bwala azt írta, hogy a nigériai kormány
„feleslegesnek tartja a keresztények meggyilkolásának ismételt hangsúlyozását, mert először is a terroristák nem egy adott vallás ellen harcolnak, másodszor pedig az ilyen retorika csak tovább táplálja a terroristák vágyát, hogy még szélesebb körű válságot teremtsenek.”
Biztonsági okokból nem volt hajlandó megnevezni a támadások pontos célpontjait.*
*Nos igen, ugyanis ott a Boko Haram és az ISIS gyakorlatilag mindenki ellen harcol, tehát nem csak a keresztény lakosság van állandó életveszélyben, hanem a másféle muszlim hitet gyakorlók vagy a világias muzulmánok és az animista törzsek is. Végső soron ez azt jelenti, hogy a győzelmük esetén tízmilliókat végeznének ki és uralkodhatnának egy majdnem üres ország fölött.
Trump és a republikánus törvényhozók, köztük Ted Cruz texasi szenátor, Tom Cole oklahomai képviselő, Mario Diaz-Balart floridai képviselő és Riley Moore nyugat-virginiai képviselő hónapok óta figyelmeztetnek a nigériai keresztények meggyilkolására a nagyobb etnikai és vallási vérontás mellett.
A nigériai erőszakos cselekmények többsége az ország északkeleti részén történt, ahol a szélsőséges Boko Haram csoport több mint egy évtizede rendszeresen támadja a templomokat és rabol el gyermekeket, hogy erőszakkal létrehozza az iszlám államot.
Trump múlt hónapban közzétett, katonai fellépéssel fenyegető bejegyzése azt követően született, hogy Washingtonban találkozóra került sor a legfőbb tanácsadók és a vallási csoportok képviselői között, és nem mellesleg, miután Trump az Air Force One fedélzetén megnézte a Fox News egy, a témával kapcsolatos riportját. A kérdés kormányzati prioritássá emelésére irányuló törekvés már régóta készülőben volt, állítják a helyzetet ismerő források, de az elnök katonai fellépéssel való fenyegetése teljesen váratlanul érte őket.
Október végén, az első fenyegetés előtt, Trump Nigériát „különös aggodalomra okot adó országnak” minősítette az International Religious Freedom Act (Nemzetközi Vallásszabadság Törvény) alapján, ami előzménye lehet az amerikai szankcióknak. A minősítés Trump első ciklusa alatt is érvényben volt Nigéria esetében, de a Biden-kormány eltörölte.
A Külkapcsolatok Tanácsa (Council on Foreign Relations) idén korábban arról számolt be, hogy a Száhel-övezetben, amely több közép-afrikai országot is magában foglal, köztük Nigert, Nigériát, Malit, Csádot és Szudánt, jelentősen megnőtt az erőszakos és szélsőséges szervezetek száma a nemzetközi terrorizmusellenes támogatás csökkentése következtében.*
*Ez meglehetősen enyhe megfogalmazás, valóságos eufemizmus. A szalafita erők – melyeket hatalmas tévedés volna egységeseknek hinni – Malit már gyakorlatilag elfoglalták, és csak nagyon rövid idő kérdése Szudán eleste is.
Az amerikai erők 2024-ben elvesztették a hozzáférést a kulcsfontosságú nigeri és csádi terrorizmusellenes bázisokhoz. Helyüket olyan proxy katonai csoportok vették át, mint az orosz Wagner-csoport (jelenleg inkább a szintén orosz Afrika Korpsz, tekintve, hogy a csoport megszűnt, bár utódja is a valamikori Wagner-zsoldosokból áll).*
*Tegyük hozzá: az orosz zsoldosok kicsit sem humánusabbak iszlamista ellenfeleiknél: ugyanúgy mészárolnak, kínoznak és falvakat törölnek el a föld színéről, mint a másik fél, illetve az oroszok esetében időnként még kannibalizmusról is beszámoltak egyes források. Ez egyébként máskor csak Közép-Afrikában fordult elő, ott is leginkább a Kongó-medencében, vagy egyes dél-afrikai területeken, a Száhel-övezetben nem volt tapasztalható.
Aneliese Bernard, egy volt külügyminisztériumi tanácsadó, aki jelenleg egy nyugat-afrikai konzultációs céget vezet, elmondta, hogy a támadások helyszínéül szolgáló északnyugat-nigériai régiót elsősorban az Iszlám Állam Szahel tartományával és az al-Kaidahoz tartozó Jama’at Nusrat al-Islam wal-Muslimin (JNIM) szervezetekkel együttműködő banditák erőszakos cselekményei sújtják.
Bernard szerint azonban, aki sokat dolgoztt a szomszédos Beninben, a bizonyítékok, amelyek alátámasztják egy konkrét Iszlám Állam-sejt jelenlétét abban a térségben, „legjobb esetben is kétségesek”.
„Ez hihetetlenül konzervatív lépésnek tűnik, és nem úgy tűnik, hogy bármit is elérne” – mondta a légicsapásokról. „Nagyon kevés bizonyíték van arra, hogy a célzott légitámadások csökkentik a fegyveres csoportok aktivitását.”
A Trump-kormány olyan módszereket keres, amelyekkel csökkenthető az Egyesült Államok Afrikában játszott szerepe, mivel olyan stratégiára tér át, amely több katonai erőforrást és figyelmet fordít a nyugati féltekére. A kormány azt is fontolgatja, hogy az AFRICOM-ot egy olyan hadszíntéri parancsnoksággá konszolidálja, amelybe beletartozna az Egyesült Államok Európai Parancsnoksága és az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága is, ami tovább csökkenthetné a régióra fordított figyelmet és erőforrásokat.
Ez a javaslat aggodalmat keltett egyes törvényhozókban, köztük Chris Coons connecticuti demokrata szenátorban, aki óva intett az Egyesült Államok visszavonulásától, tekintettel Afrika fiatal és gyorsan növekvő népességére, valamint gazdasági jelentőségére.
Egyelőre sok bizonyosat nem tudunk tehát, csak annyit, hogy az ISIS és esetleg a Boko Haram (vagy mindkettő) tegnap este kapott két irtózatosan nagy pofont. Hogy aztán ezek mennyi kárt tettek bennük, az jó kérdés. Donald Trumpnak, aki belpolitikai szempontból még most is az Epstein-botránnyal viaskodik, szüksége volt egy látványos sikerre, és ezt a támadást nem nagyon lehetett volna elrontani, lévén, hogy a terroristáknak semmiféle légiereje vagy légvédelme nem volt. Egy Venezuela elleni támadásnak több kockázata lett volna, és talán némi veszteségekkel is jár, amit Trump most nem engedhet meg magának. Elmondható, hogy Venezuela legfőbb védelmezőjét most Epsteinnek hívják, és halott. Ha élne, csodálkozna a szerepén.
Summa summarum: Nigériában a helyzet fokozódik, és az Egyesült Államok úgy távozik Afrikából, hogy kivonulása érdekében bevonul.
Szele Tamás