Szele Tamás: Szent László a Hungaroringen
Lezárások ide vagy oda: csata lesz. Akkor is lesz, ha eső lesz. Ez már biztos. Mégpedig Mogyoródon lesz a csata, amit rövidesen a sajtóban folytatunk, én a magam részéről már fenem is a rozsdás fringiámat (tényleg van és tényleg rozsdás). Még Hungaroring is lesz benne. Meg Aquaréna. Azok nélkül nincs Árpád-kori ütközet, egyezzünk meg.
Éspedig azoknak köszönhetjük majd ezt a mogyoródi csatát, akiknek nemrég a pozsonyit. De menjünk sorban.
Tehát, mint a Magyar Hang észlelte, a „Pozsonyi csata” című animációs rémálmot kitermelő szellemi alkotóműhely, a Hyperion Interaktív Oktatásfejlesztő Kft. egyáltalán nem járt rosszul nagy visszhangot keltett mozgófényképével. Egyrészt kifizették (ha nem a Magyarságkutató Intézet a megrendelő, ez is kétséges lett volna az eredményt tekintve, láttam én már ki nem fizetett produkciót, ami ellen jóval kevesebb kifogás merült fel, mégis az alkotói nyakán maradt a költsége). Másrészt, kaptak egy újabb megrendelést hasonló animációs sorozatra, mely a „Honfoglalás kora” címet viseli, 12 részes lesz, potom 300 millió jár nekik érte, ami a várható blamázsért nem pénz.
Mielőtt valaki felhorgad: nem azzal van bajom, hogy a honfoglalás korával foglalkozik az animációs sorozat. Az egy nagyon érdekes, izgalmas kor, amiről az átlagember keveset tud, amit tud, azt is gyakran rosszul, és a tudósok sem értenek egyet mindenben. Kevés az írott forrás, a leletanyag gyakran nehezen értelmezhető: igenis érdemes a honfoglalás korával foglalkozni, sőt, kell is. De ne így! Láttuk a pozsonyi csata megvalósítását, ami alsó hangon is borzalmas lett, történészek hada háborodott fel a rengeteg anakronizmuson, a nézők meg az esztétikai értékek hiányán, tessék már nekem elhinni, hogy ha valami sem nem szép, sem nem igaz, akkor hazafias érzemény ide vagy oda, az bizony pocsék. Hogy a készítők újabb megrendelést kaptak, az már sajnálatos, de mivel az új sorozatból még semmit sem láttunk, nem zárható ki, hogy tanulnak a hibáikból, és valami jobbat tesznek elénk a képernyőre.
Bár az mondjuk csoda lenne. De reménykedjünk.
Az az eget rengető csata viszont, ami a nézhetetlen animáció körül kibontakozott a sajtóban a bemutató után, nos, az a magyar kultúrkampf iskolapéldája volt. Mindenért képes a mostani magyar jobboldal sajtója utolsó vérig is csatázni, mindent képes védeni politikai alapon, a védhetetlent is. Ha azok a szerzők, akik a film védelmében a kormánymédia pajzsa mögül hazaárulónak neveztek mindenkit, ideértve a kritikusokat és a történészeket, ott lettek volna Mohácsnál, akkor vagy a török menekül előlük véres fejjel Sztambulig, ekkora veszett elszántság láttán, vagy – győz a papírforma, mint a valóságban, és ők esnek el a csatatéren, elvégre a hadakozás elsősorban nem indulat, hanem számítás és mesterség kérdése.
Mondjuk az újságírás is ilyen: úgy is sikerül nekik, ahogy indulatból összejöhet. Sehogy.
No, szóval lesz tizenkét részes sorozat, háromszáz millióért, minősíteni ráérünk, ha már láttunk belőle valamit, de a tapasztalataink óvatosságra intenek. Azonban a Hyperion – mint kiderült – elvállalt egy másik produkciót is, ugyanebben a műfajban a mogyoródi csatáról, mely 1074-ben zajlott, egészen pontosan I. Béla fiai, Géza és László ütköztek meg Salamonnal (nem a bibliaival, a magyar királlyal) és verték meg annyira, hogy Pozsony várába szorult, a trónját is elveszítette, utána előbb Géza lett az uralkodó, aztán Első (Szent) László. Még legenda is maradt ránk az ütközetről, valósággal képernyőre kívánkozik:
„…László herceg magas lovon ült serege előtt és ide-oda száguldozott, hogy buzdítsa, bátorítsa embereit; lándzsájával megzörrentett egy bozótot, csodálatosképpen egy fehér hölgymenyét ugrott lándzsájára, végigfutott rajta és a herceg kebelébe menekült.”
Meg lehetne csinálni ezt egészen jól, sokkal többet tudunk róla, mint a pozsonyi csatáról, ismerjük a hadmozdulatokat, még a hadicseleket is (László és Gáza lobogót cseréltek, amitől Salamon megzavarodott). De ki rendelte ezt meg? A Nemzeti Kulturális Alap és a mogyoródi önkormányzat. Az előbbi tízmilliót adott a produkcióba, az utóbbi öt és felet: és valóban, a tízmilliót láthatjuk is az NKA szerződéslistáján, a mogyoródi önkormányzat iratai szintén megvannak.
Ha meg pénz van, lesz animációs film is, csak hát, hogy is mondjam csak... kicsit furcsa lesz. Az önkormányzati szerződés ugyanis világosan megköveteli:
„A narratívával készülő, kisebb részt térképes 2D, nagyobb részt 3D animációból álló kisfilmnek be kell mutatnia az 1074-es mogyoródi csata minden történelemhű, fontos jelenetét, előzményeit, következményeit korlátok nélkül. A kisfilmnek szerves része kell legyen Mogyoród jelenkori sport (Hungaroring), turisztikai (Aquarena, Makovecz-féle Szent László-kilátó, Szent László látogatóközpont, Klastromhegyi pincesor) szerepének rövid bemutatása is. A több komoly, történelemhű animációs kisfilmet (mohácsi csata, Szigetvár ostroma, pozsonyi csata), gyártó Hyperion Interaktív Oktatásfejlesztő Kft.-től árajánlatot kértünk egy ilyen kisfilm gyártására, amely a jövőre átadandó Szent László látogatóközpont egyik legfőbb látnivalója lenne, túl azon, hogy országos szinten is hiánypótló lenne annak elkészítése történelmi, nemzeti, turisztikai szempontból egyaránt.”
Az, kérem, nagyon szép lesz. Sőt, kifejezetten érdekes. Ugyanis a mogyoródi önkormányzat megrendelte az univerzális kisfilmet, ami alul tank, felül békegalamb, középen kokárda: ez pontosan az, amit nem lehet leforgatni ilyen eszközökkel. Le lehetne forgatni egy turisztikai kisfilmet a mai Mogyoród kétségtelenül szép és érdekes látnivalóiról, desztinációiról, le lehetne forgatni egy másikat, egy animációsat az 1074-es mogyoródi csatáról „történelemhűen”, amennyire a Hyperiontól telik, persze, még azt is meg lehetne tenni, hogy nyugati mintára a másodikat belevágják az elsőbe: ezt mind lehetne. Denem lehet: ugyanis a produkció címe egyértelműen „A mogyoródi csata”, nem szólhat arról, hogy hova tűnt Damon Hill.
Annak Szent Lászlóról, Gézáról, Salamonról és csatáról kell szólnia, csak nem tudni, hogy lehet majd ezeket a dicső eleinket összehozni a Hungaroringgel vagy pláne az Aquarénával. A kilátó vagy a pincesor nem tűnik akkora feladatnak, de az első kettő igen.
Mondjuk Salamon serege megszállja a Hungaroringet, Géza és László elsáncolják magukat az Aquarénában, Salamon támad, ők egy csellel kitörnek, mire fel kint vannak a vízből, Salamon meg benne van?
Vagy hogy?
Mindegy, ismerem a magyar valóságot, meg fogják csinálni. Olyan lesz, mint az elődje, de el fog készülni, be fogják mutatni, és jaj lesz annak, akinek mer nem tetszeni. Az ellen megindul a harmadik mogyoródi csata.
Ugye, az első az eredeti volt, a második a filmben lesz, a harmadik a sajtóban.
Kíváncsian várom. Javasolnék még pár témát hasonló animációs filmekhez.
„
Liszt Ferenc, a repülőtér”, Kossuth Lajos Messengere”, „Orbán Viktor pusztán szájával kikergeti a szovjet hadsereget Magyarországról”, „Dózsa László Ezerkilencszáznegyvenkettő feltámadásai”, felnőtt nézőknek „Borkai az Adrián” esetleg rétegfilmként „Brüsszeli esőcsatornák”.
Megannyi kasszasiker lehetősége.
Csak nevezzük őket történelemhűnek, hogy kapjunk rájuk NKA-támogatást.
Tíz százalékot kérek, annál kevesebbért nem tudom adni az ötleteimet.
Megegyeztünk?
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Kérjük támogasd a független sajtót, támogasd a Zóna blogját! Köszönjük!
Gesta-ajánló:

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén
Caolan Robertsonról már írtunk: ő az a fiatal riporter, aki a herszoni dokumentumfilmjében bemutatta az orosz megszállók "humán szafari" nevű gyilkosságait – azt, ahogy a ruszkik drónokkal vadásznak a földjüket művelő ukrán parasztokra. Most egy másik, kevésbé véres, de talán ugyanolyan alattomos frontra ment: a velencei biennáléra, a művészvilág "olimpiájára", ahol a háború ötödik évében az…

Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt
Földes András egy rövid videós leckében járja körül, hogyan sétált bele a világ legerősebb katonai hatalma egy olyan iráni háborúba, amelyből 2026 nyarán se kihátrálni, se benne maradni nem tud – a mostani „tűzszünet" pedig inkább tűz, mint szünet. Földes tétele, hogy a Nyugat alapvetően félreérti a Közel-Keletet és különösen Iránt, és ezért gyalogol bele újra meg újra olyan konfliktusokba,…

A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták
Van egy szám, amely önmagában is riasztó: 2050-re az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-változások becslések szerint évi 430.000 többlethalálesetet okoznak majd világszerte, de ez a szám még mindig csak a felszín,a mélyben viszont ott lapul az egyenlőteln eloszlás és az ebből fakadó problémák súlyos erkölcsi és mindennapi problémák. A Chicagói Egyetemen működő Climate Impact Lab július 26-án…

Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén
Történt valami júliusban, ami néhány éve még tudományos-fantasztikus filmbe illett volna: az OpenAI két mesterségesintelligencia-modellje egy zárt tesztkörnyezetben azt a feladatot kapta, hogy keressen szoftver-sérülékenységeket – erre a modellek kitörtek a homokozóból, kijutottak a nyílt internetre, és feltörték a Hugging Face nevű cég éles szervereit. Nem azért, hogy világuralmat szerezzenek,…

A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában
Az európai hatóságok évtizedes küzdelme a Google üzleti gyakorlatával szemben új, költséges szakaszba lépett. Alig néhány nappal azután, hogy az Európai Bizottság 890 millió eurós bírságot szabott ki a keresőóriásra – ez az első valaha kiszabott szankció a Digitális Piacokról szóló törvény (DMA) alapján –, az összehasonlító árukeresők és a szakosodott keresőcégek szerte a kontinensen…
