#Moszkva

Moszkvából az egész világ nagyon különösen nézhet ki, mintha görbe tükörből látnák, teljesen eltorzulva – talán ennek köszönhető az a törekvés, hogy amikor Oroszország komoly katonai erő vagy valamilyen szuperfegyver birtokába jut, mindig át akarja alakítani a bolygót a maga képére és hasonlatosságára. Körülbelül erről szól a jelen helyzet is.

Természetesen orosz flottabázisról van szó, mi egyébről – míg a világ arra figyel, hogy Donald Trump aljas módon hátba döfi Ukrajnát és az Egyesült Államok közigazgatásának és államrendjének módszeres – és gyors – felszámolásán álmélkodik, a Kreml továbbra is világhatalmi tervein munkálkodik, és tért kíván nyerni Afrikában. Erről a Riddle számolt be egy részletes elemzésben.

Megvolt hát a Nagy Rijádi Találkozó, és pontosan a várható eredménnyel zárult, vagyis elmondhatjuk róla, hogy arra, aminek okából összehívták, vagyis Oroszország Ukrajna elleni inváziójának enyhítésére, egy kicsit sem volt alkalmas. Hogy mi egyébre volt jó, arról majd később, egyelőre maradjunk annyiban, hogy ha a nagytiszteletű politikusok inkább zabot hegyeznek vagy jeget aszalnak, okosabban múl

Hogy Donald Trump mire készül az Európai Unióval és Ukrajnával kapcsolatban, azt egyrést még csak találgatni lehet, másrészt bizonyos, hogy semmi jót nem várhatunk a tervezett amerikai–orosz tárgyalásoktól. A jelenlegi helyzetet Szergej Radcsenko, a Henry A. Kissinger Központ munkatársa foglalta össze a Moscow Times számára. Lássuk, mire jutott.

Mindig érdekelt, mennyit kereshetnek a politikai propagandisták, hogy fizet manapság az árulás, mennyi lehet a júdáspénz? Nem, mintha üzletágat, profilt szeretnék váltani, az nekem amúgy sem menne, de ha azt tudom, nekem mennyim nincs, legalább azt szeretném tudni, nekik mennyi jut? A The Insider jóvoltából kiderült, mennyit keres a leguszítóbb orosz televíziós talk-showk producere. Jelentem: soka

„

Írásunk előző részében már bemutattunk néhány eget verő, sőt orbitálisnak is mondható hazugságot a 2024-es év orosz sajtójából a The Insider nyomán, most folytatjuk a válogatást.

Míg az Európai Unió számára Donald Trump megválasztása hamleti kérdést jelent – lenni, vagy nem lenni, ugyebár, különös tekintettel a populista politikai vezetőkre, melyek valósággal hemzsegnek az öreg kontinensen – Washington és Moszkva jövendő viszonya ennél árnyaltabb. Mint a CEPA rövid tanulmánya rávilágít, Putyin egyáltalán nem biztos, hogy Trump nyakába fog borulni a közeljövőben, és ez ford

Az amerikai választások javában tartanak és egyhamar nem is lesz értelmezhető eredményük, legalábbis a dolgok jelenlegi állása szerint. Azonban még így, befejezetlenül is van világpolitikai hatásuk, mégpedig eléggé negatív – hogy ez miképpen lehetséges? Ezt mutatja be a Jamestown Alapítvány rövid elemzése. 

Ha az ember 57 éves, mint én, már nem álmodozik katonai karrierről, hőstettekről, kalandokról és merész huszárcselekről, egyszóval kissé megfontoltabban igyekszik művelni az őrültségeket – minél kényelmesebb úton-módon, esetleg sehogyan sem. Nos, ez nálunk egyelőre még lehetséges, Oroszországban már nem: a Jamestown Alapítvány és a Versztka arról számolnak be, hogy az Ukrajnában harcoló csapatok á

Nincs mit szépíteni a dolgon, az Oroszországi Föderációban rohamosan erősödik az ultranacionalizmus: úgy tűnik, megjelentek a Fekete Százak jelenlegi utódai, és a barna pestis rohamosan terjed. A kormányzat meg örül neki, ugyanis valamiféle önkéntes karhatalmistáknak tekinti a neonácikat. Ezt a kérdést elemzi a Jamestown Alapítvány tanulmánya.

Moldova komoly döntés elé érkezett: rövidesen választania kell Moszkva és Brüsszel között. A Kreml minden eszközt bevetve küzd azért, hogy megőrizhesse befolyását az országban, ugyanakkor az uniós csatlakozás hívei viszonylagos többségben vannak. Erről írt elemzést Anda Bologa, aki független szakértő a mesterséges intelligencia és a digitális politika, a közép-európai külpolitika és a transzatlant

Különös dolgok zajlanak jelenleg az Északi-sark közelében, fontosak is, főként azért, mert az Arktisz könnyen válhat egy kelet-nyugati konfrontáció helyszínévé, leginkább a globális felmelegedésnek és az így megnyíló hajózási útvonalaknak köszönhetően (a houthik meg közben csúnyán káromkodnak). Ezzel a kérdéssel foglalkozik a Jamestown Alapítvány tanulmánya.

Kérem, amint az a Jamestown Alapítvány tanulmányából kitűnik, keresztes háború készül Moldovában. Éspedig nem muzulmánok vagy más hitűek ellen, nem a bogomilokat vagy az albigenseket akarják megtámadni, ortodox torzsalkodik ortodoxszal. A tét természetesen az, hogy Moszkva megőrizze befolyását a régió felett.

A „határok nélküli” orosz–kínai partnerség feszültté vált a Fekete-tengeren, ahol a Kreml gazdasági alárendelt státusza miatt fennáll a veszélye, hogy érdekei veszélybe kerülnek. Ezt a helyzetet elemzi a CEPA hasábjain Nino Lezhava és Leon Hartwell.

A harmadik ópiumháború már zajlik, és Oroszország fogja elveszíteni. Ráadásul még panaszkodnia sem lesz szabad emiatt, mert ha meg meri próbálni, felkopik az álla. A győztes természetesen Kína lesz, és csak találgathatjuk, beéri-e az orosz gazdaság teljes függőségbe taszításával – ez már most is jó úton halad – vagy esetleg lesznek területi igényei is.

Egyre érdekesebb dolgok derülnek ki Pavel Durovról, ma ugyan csak két fontos mozzanatra derült fény, de ezek roppant lényegesek, bár emiatt ez a mai anyag kissé hosszú lesz, tessék némi hideg élelmet bekészíteni az olvasgatás mellé. Italra most nincs szükség, megrázó vagy undorító dolgok nem kerülnek szóba, de előre jelezném: az írás második fele kicsit szövevényes lesz, érdemes figyelmesen olvasn

Mint tudjuk, az orosz propaganda a világon mindent felhasznál így vagy úgy, miért is lenne kivétel ez alól az ukrán hadsereg kurszki áttörése? Hazudni a világon mindenről lehet, így erről is, sőt, vannak, akiknek egyenesen kötelező. Az ukrán Detector Media az elmúlt hét orosz propagandáját elemezte, a teljesség igénye nélkül.

Veszedelemről van szó, ez igaz, de most nem Zrínyi Szigetvárát fenyegetik és nem a törökök, hanem – a Jamestown Alapítvány tanulmánya szerint – Gotlandot és Ålandot az oroszok. Nem is kicsit, a Kreml sajtójában mutatkozó jelek tényleg arra utalnak, hogy orosz invázió készülődhet, csak most már NATO-tagállamok területe ellen. Ami viszont már nem tréfadolog.

Mindenkiben, aki túl van egy bizonyos életkoron, és érdeklődik a világpolitika iránt, felmerült már, hogy milyen különös Oroszország viszonya a radikális iszlám terrorszervezetekkel. Szovjet örökség, ezt tudjuk, még jól emlékszünk arra, amikor a Fatah elődje, a PFSZ hivatalosan is szabadságharcosnak minősült, a fél világ összes többi terroristájával együtt, de – mikor összeomlott a Szovjetunió, mi