#egyezmény

Elég nehéz hét vége felé közeledünk, melynek az volt a jellegzetessége, hogy pont a külpolitika miatt nem lehetett tisztességesen foglalkozni a külpolitikával. Hol arról volt szó, hogy lesz Budapesten „békecsúcs”, hol arról, hogy nem lesz, aztán beütött október huszonharmadika, mint a jégeső a vetésbe, egyszerűen idő sem volt foglalkozni például al-Sharaa moszkvai tárgyalásaival.

Ma reggel arra ébredtünk, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok mégis megkötötte azt a sokat vitatott nyersanyag-szerződést, ami lehetővé teszi, hogy az USA továbbra is támogassa haditechnikai eszközökkel és egyéb módokon Ukrajnát – ráadásul az eredetileg ismertetett „rablószerződés” feltételeinél sokkal kedvezőbb megegyezés született. Win-win helyzet, mondanánk, de vajon mi vette rá Trumpot, hogy e

Oroszország most már mindenképpen győzni fog, ez nem is lehet kétséges. Szövetségre lépett ugyanis a gazdag és virágzó Észak-Koreával, melynek jól táplált, makkegészséges, erőtől duzzadó harcosai szét fognak zúzni minden ukrán ellenállást és daliásan masíroznak majd be Kijevbe. Ezt nem én mondom, hanem Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtószóvivője, abból az alkalomból, hogy aláírták az orosz-észak-korea