#Macron

A Witkoff-Dimitrijev-féle 28 pontos „béketervről” mindenki tud, egyébbel sincs tele a világsajtó, elég volna azt is értelmezni, sőt, sok is: azonban a mai délután meglepetése, miszerint a Trump-adminisztráció azzal fenyegeti Kijevet, hogy amennyiben nem írják alá ezt az elfogadhatatlan, nyilvánvalóan Moszkva által diktált ajánlatot Hálaadásig, ami idén november 27-ére esik, úgy leállítják a fegyve

Tegnap kissé meglepte a nagyvilágot, hogy Lecornu francia miniszterelnök alig három hét regnálás után lemondott. Ez még francia földön is rekord, hiszen ideje sem jutott a választóknak megutálni a kormányfőt – azonban nem ok nélkül cselekedet így. Hogy mi áll Lecornu lemondása mögött, annak a The Insider járt utána. 

Elég rutinos sajtómunkásnak vélem magamat, és elég hosszú ideje harcolok Don Quijote módjára az álhírek ellen, de esküszöm, ha kell, bíróság előtt is, hogy ekkora szamárságot én még nem láttam. Ez minden álhír teteje, királya és non plus ultrája, ennél nagyobbat már nem lehet dobni... arról van szó ugyanis, hogy a Közép-Afrikai Köztársaságban állítólag a franciák (és más európaiak) lopnák a helyi

A romániai elnökválasztások második fordulója megkezdődött, bár egyelőre csak a diaszpóra szavazhatott, a Romániában élők majd csak vasárnap adhatják le voksaikat. Az eddigi eredmények érdekesek, de még nem szignifikánsak, hiszen a HotNews kimutatásai szerint az összes jogosult választópolgárok csupán 0,65 százaléka vett részt eddig a szavazáson.

Az, hogy Európa geopolitikai szerepe meg fog változni, át fog értékelődni, már J. D. Vance fölényes és agresszív beszéde idején biztos volt, és a kudarcba fulladó, USA-közvetítéssel zajló orosz–ukrán fegyverszüneti tárgyalások tették kétségtelenné. Most jött el az a történelmi pillanat, amikor Európa újból komoly tényezővé válhat – ha ki mer állni magáért és ha képes eldönteni mit akar. De tényleg

Moszkvából az egész világ nagyon különösen nézhet ki, mintha görbe tükörből látnák, teljesen eltorzulva – talán ennek köszönhető az a törekvés, hogy amikor Oroszország komoly katonai erő vagy valamilyen szuperfegyver birtokába jut, mindig át akarja alakítani a bolygót a maga képére és hasonlatosságára. Körülbelül erről szól a jelen helyzet is.

Megmondom egyenesen: kilel a hideg, ha a nemzetközi sajtóban elém kerül Orbán Viktor neve vagy fényképe. Az kivétel nélkül mindig azt jelenti, hogy már megint én kell majd szégyelljem magamat helyette is, mert ő ugyan nem fogja, akármilyen ostobaságot követett el. A jelenlegi helyzet még a korábbi eseteknél is rosszabb: a Telegram orosz trolljai álltak be támogatni a magyar miniszterelnököt.

Hátborzongató elemzést közöl a Carnegie Alapítvány honlapja Judy Dempsey tollából, aki nagyon borúlátó az Európai Unió jövőjét illetően. Márpedig nem akárkiről van szó, a hölgy jelenleg a Carnegie Europe nem rezidens vezető munkatársa és a Strategic Europe blog főszerkesztője. A Merkel-jelenség (Das Phänomen Merkel, Körber-Stiftung Edition, 2013) című könyv szerzője. Szakmai múltja ennél is izgalm

Lezajlott az oroszországi elnökválasztás, és egészen pontosan a várható eredménnyel járt, kár, hogy fogadni nem lehetett rá, de úgysem fizetett volna túl jól: egyetlen esélyes jelölt volt, Putyin, szóval még a hintalovak versenye is izgalmasabb lett volna ennél. Ellenben a háború továbbra is zajlik, annak híreiről számolok be most, éspedig a Zóna hagyományainak megfelelően az ISW napi jelentése al