Szele Tamás: Jelentés a Krímből

Érdekes helyszíni tudósítást közöl a The Insider a Krím-félsziget gazdaságának jelenlegi állapotáról. Érdekeset és talán kissé optimistát is, ugyanis abból indul ki, hogy ott már a mostaninál rosszabb nem lehet a helyzet. Szerintem lehet, és ehhez nem is kell túl sokat tennie az ukrán erőknek – de lássuk, mit mond a beszámoló.

A támadások és az áramkimaradások miatt leállt a „Krími Titán” gyár, a legnagyobb húsfeldolgozó üzem, a „Népek Barátsága”, valamint a legnagyobb üvegházi komplexum, a „Belogorszkij”. A Krím északi területein az áramon kívül gáz és üzemanyag sincs, tehát a kisvállalkozások egymás után bezárnak. Az üdülési szezon megszakadt – a szállodák felére csökkentik az árakat, hogy legalább a szomszédos régiók fizetőképes lakóit tudják vonzani. A munkájukat elvesztett krími lakosok isznak, és olcsón adják el az idén termett cseresznyét – a félszigetről ugyanis semmilyen módon nem lehet kivitelezni. De a gazdaság még sokáig képes így kitartani: már régóta Moszkvából érkező támogatásokból él. Sokkal komolyabb fenyegetést jelent a humanitárius katasztrófa, amely bekövetkezhet, ha a félsziget továbbra is áram és víz nélkül marad.

Az alapvető szükségleti cikkek hiánya

A Krím elleni támadások napról napra fokozódnak, egyre jobban elvágva a félszigetet az Oroszországból érkező ellátástól. A lakosok áram, víz, üzemanyag és élelmiszer nélkül maradnak. Július 14-re virradó éjjel az ukrán fegyveres erőknek úgy tűnik, sikerült eltalálniuk az egyik legjobban védett létesítményt – a balaklavai hőerőművet. Ez az egyik a két hőerőmű közül, amelyeket az orosz annexió után építettek a félszigeten, titokban oda szállított Siemens gázturbinák felhasználásával, amelyeket Oroszországban nem gyártanak. Most Szevasztopolban hat óránként két órás áramszünetet iktatnak be az energiaellátásba. Szimferopol is érintett ebből a szempontból. Ott is van egy hasonló hőerőmű – a Tavricska. De az energiarendszerek összekapcsolódnak.

Az írás a Patreon felületén folytatódik