#Oroszország

A 21. század politikája egészen biztosan a mesterséges intelligenciáról fog szólni. De az is egészen biztos, hogy nem olyan módon, ahogyan azt mi most hisszük.

Nem vagyok annyira pesszimista, mint Bondarev, de csak hajszálnyival látom enyhébben a helyzetet: ha most nem kapunk a fejünkhöz, lábon vesznek meg vagy rabolnak el minket az oroszok, mint a búzát. Egész Európát, mindenestől.

Nos, úgy tűnik, Kupjanszk sorsának alakulásában komoly szerepe lesz a gázvezetéknek – és ki tudja, hány ukrán városban vagy másféle csatatéren lesz még alkalmazható ez a harcmodor. Mindenesetre elmondható, hogy Ukrajna technikai fölényével most csőbe húzta az orosz hadsereget.

Láthatjuk, milyen az orosz világ: abszurd, legyen szó akár a fényes fővárosról, akár a nyomorgó falvakról, abszurd, veszélyes és átpolitizált. Aki oda vágyik, próbálja ki, de ne akarja a mi nyakunkra hozni.

Kérem, ez így nem szankciós lista, hanem egy vastag paksaméta csomagolópapír.

Sajnos bármennyire is elege van a zsarnoki rezsimből a kubai népnek, mégsem valószínű, hogy fellázad ellene: intő példaként lebeg előtte az iráni ellenzék sorsa, akiknek szintén segítséget ígértek, és aztán hagyták őket lemészárolni. A gyakorlat azt mutatja, hogy Donald Trumpban nem szabad megbízni.

Összefoglalva: a kalinyingrádi gazdaság és forgalom adatai egy haldokló, de legalábbis pangó régiót mutatnak. Hogy mit kell ezen félteni, az nem világos – ha csak nem arról van szó (a katonai szempontokon túl), hogy ez a város azért van ott, ahol, és azért ragaszkodnak hozzá ennyire – hogy szükség és igény esetén baja történhessen.

Összefoglalva: nesze semmi, fogd meg jól. A dízel-ügyletben egyetlen dolog megfejthetetlen: az, hogy ez mire jó a benne résztvevő két vezető politikusnak. Mert csak az ő számukra lehet haszna: a fentiekben áll fehéren-feketén, hogy mindenki más számára tökéletesen haszontalan és értelmetlen az egész tranzakció.

Donald Trump az elmúlt napok folyamán elárulta Ukrajnát, elárulta Európát és elárulta az Egyesült Államokat is. Tette mindezt három csepp dízelolajért.

Oroszország veszélyes játékba kezdett, mert magának akarja az egész Fekete-tengert. Kérdés, hogy mit szól majd ehhez a török, bulgár és román flotta.

Tulajdonképpen adott egy ötletet ez a terv. Ha egy egész atomerőművet fel lehet küldeni a Holdra, miért ne lehetne felküldeni az orosz, amerikai és kínai kormányokat is, mindenestől? Ha valahol, ott aztán vagy megtanulnák az együttműködést, vagy belepusztulnának a környezeti viszonyokba.

Az ASAT-fegyverek léte arra is komoly figyelmeztetés, hogy a technikai civilizáció sokkal könnyebben sebezhető, mint azt általában gondolnánk – és nélküle már nem vagyunk képesek fennmaradni.

Azért az ördög se gondolta volna pár évvel ezelőtt, hogy valamikor Moszkvában fogják kitervelni az afrikai háborúkat, azért, hogy Európában drága legyen a közlekedés és a teherszállítás – és ezzel együtt minden árucikk.

Ma tehát választások zajlanak Oroszországban, ha ezt választásnak lehet nevezni. Győzni fog az Egységes Oroszország párt, ha ugyan pártnak lehet nevezni. És továbbra is Putyin vezeti majd az országot, ha ezt vezetésnek lehet nevezni. És ha országnak lehet nevezni azt, amit vezet.

Szedett-vedett banda ez a lettországi orosz zsoldoscsapat, de ne feledjük: máshol sem a Grál-lovagok szegődnek orosz zászló alá. Reméljük, októberben egészen Moszkváig, a Lubjanka térig kergetik majd őket.

Moszkva és Ankara kapcsolata testvérinek mondható: van olyan jó, mint Káiné és Ábelé volt.

Könnyen meglehet, hogy lassan vége lesz a szép időknek: a dekonspirálódott Szerbia feladhatja az orosz szolgálatok támogatását az EU-tagság kedvéért, és az orosz ügynökök átköltözhetnek majd Szász-Anhaltba. Németország ugyanis még Szerbiánál is közelebb fekszik – saját magához.

A folyamat már megállíthatatlannak látszik: nem kétséges, hogy az lesz a végkifejlet, amikor az FSZB letartóztatja és kivégzi saját magát hazaárulásért.

Itt tartunk tehát, ilyen hetünk volt, és – még csak péntek van. Péntek, háború előtt.

Mindenesetre mi már tudjuk, hogy a kardszárnyú delfin jegesmedvét eszik, a jegesmedve kardszárnyú delfint, a véreskezű ragadozóputyin (a rozsomákfélék rendjéből) meg embereket, országokat, ahogy éppen sikerül neki.