Szele Tamás: A Láthatatlan Összfegyvernemi Hadseregek

Láthatatlan Légióról még hallottunk, de ezek már magasabb egységek volnának, ha lennének – és lehet, hogy papíron lesznek is, csak a valóságban nem léteznek majd. A The Insider annak járt utána – a legnevesebb katonai szakértőket megkérdezve – hogy lesz-e Oroszországban mozgósítás, és ha igen, miért nem. Nos, lássuk, mit mondtak.

Az orosz hatóságok és a Kreml-barát szakértők aktívan utalnak egy újabb nagyszabású ukrajnai offenzívára tett kísérletre: ez következik például Vlagyimir Putyin kezdeményezéséből, amely egy úgynevezett „egészségügyi övezet” (a francia „cordon sanitaire” tükörfordítása ez a kifejezés) létrehozására irányul a Belgorodi Terület határán.

Az orosz elnök emellett aláírta azt a rendeletet, amely újjáalakította a szovjet időkből ismerős Leningrádi Katonai Körzetet (bár ez a hadsereg átszervezésének része), és az új intézmény átvette a korábban az orosz Északi Flotta alá tartozó terület nagy részét – közel a friss NATO-tag Finnországhoz és a balti államokhoz. Ezt követően Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter március végén bejelentette két új összfegyvernemi hadsereg megalakítását, hozzátéve, hogy más egységeket és alegységeket is létrehoznak. Április elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt állította, hogy az ukrán különleges szolgálatoktól származó információk szerint Oroszország június 1-jéig 300 ezer ember mozgósítására vonatkozó parancsot ad ki.

Közben az orosz kormánytisztviselők többször is elutasították egy újabb mozgósítási hullám lehetőségét. Április 9-én az Állami Duma védelmi bizottságának vezetője, Andrej Kartapolov azt mondta, hogy „májusban nem lesz mozgósítás”, és ezt egy „olyan stádiumnak” nevezte, „amelynek lehetősége már elmúlt”. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szintén tagadta ennek esélyét, akárcsak Viktor Bondarev, az orosz parlament felsőháza, a Föderációs Tanács védelmi bizottságának első elnökhelyettese.

Van Oroszországnak elég katonája?

Az orosz hatóságok többször is azzal magyarázták a második mozgósítási hullám szükségtelenségét, hogy az orosz hadsereg sorait 2023-2024-ben aktívan feltöltik szerződéses katonákkal. Ahogyan Sojgu Putyinnak benyújtott jelentésében állította, 2023-ban 540 000 embert soroztak be szerződéses szolgálatra, ami lehetővé tette két tartalékos hadsereg és hat új hadosztály létrehozását. Az orosz védelmi miniszter azonban 2023 decemberében még csak 490 ezer szerződéses szolgálatot teljesítő katonáról beszélt.

Április elején az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy 2024 eleje óta az orosz fegyveres erők 100 ezer szerződéses katonával bővítették soraikat. A minisztérium ezt a szerződéskötésre hajlandók számbeli „növekedésének” nevezte, de ha hihetünk Sojgu 2023-as adatainak, és egyszerűen csak összehasonlítjuk a számokat, könnyen kiszámítható, hogy a szerződéses toborzás aránya csökkent. Ez azonban feltételez egy bizonyos szintű bizalmat az orosz védelmi minisztériumból származó adatok iránt.

Pavel Luzin katonai szakértő a The Insiderrel folytatott beszélgetésben „hazugságnak” nevezte az adatokat, és rámutatott, hogy a védelmi minisztérium egyszerűen csak „az újonnan aláírt szerződések mennyiségét számolja”:

A Donyecki Területen zajló orosz offenzíva eddigi egyetlen említésre méltó eredménye, hogy Ukrajna elvesztette Avdiivkát és az orosz fegyveres erők előrenyomultak Csasziv Jar felé. Annak ellenére, hogy az ukrán hadseregnek nagy nehézségei vannak a személyi állomány, és ami a legfontosabb, a haditechnikai eszközök és lőszerek terén, mivel az amerikai képviselőház – egészen tegnapig – hat hónapon keresztül halogatta a 60 milliárd dolláros katonai segélycsomag megszavazását, nincs szó az orosz front közeli áttöréséről. Ez részben az orosz frontális támadások taktikájának köszönhető, megfelelő tüzérségi és hírszerzési támogatás nélkül, részben pedig annak, hogy az ukránok hatékonyan használják a drónokat és azt a kevés tüzérségi lőszert, amijük még van.

A The Insidernek adott interjújában Michael Kofman védelmi elemző, a Carnegie Endowment for International Peace „Oroszország és Eurázsia” programjának vezető munkatársa azt mondta, hogy az orosz hadseregbe toborzott szerződéses katonák elegendőek lesznek a jelenlegi intenzitású harchoz, annak ellenére, hogy az orosz hadsereg jelentős veszteségeket szenvedett Avdiivkánál, és továbbra is szenved, miközben megpróbálják folytatni az offenzívát.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy Moszkvának láthatóan nincs mozgósítási szándéka – főként azért, mert Oroszországnak nincs elegendő felszerelése több százezer újonc számára.

Mozgósítás nélkül lehetetlen az offenzíva

Ha Oroszország valóban meg akarja kísérelni Harkiv elfoglalását vagy bármely más nagyobb léptékű offenzív katonai műveletet a közeljövőben, akkor mozgósításra van szükség. Dara Massicot, a Carnegie Endowment for International Peace „Oroszország és Eurázsia” programjának vezető munkatársa és a Pentagon korábbi vezető oroszországi elemzője erről a The Insidernek így nyilatkozott:

Massicot becslése szerint az orosz védelmi minisztérium csak 2025-ig lesz képes elegendő szerződéses katonát toborozni a harkivi hadművelethez:

Pavel Luzin felhívja a figyelmet arra, hogy a Harkiv elfoglalásának előkészületeiről szóló híresztelések a védelmi minisztériumból és az orosz elnöki adminisztrációból származó forrásokon alapulnak. Úgy véli, hogy az információkat a Kreml utasítására terjesztik a médián keresztül, és semmi köze ahhoz, hogy az orosz vezetés ténylegesen kíván-e végrehajtani egy ilyen műveletet vagy sem.

Miért jött létre valójában a „Leningrádi Katonai Körzet”?

A fentiek után továbbra is fennáll a kérdés az újjáalakult Leningrádi Katonai Körzet személyi állományával kapcsolatban. Ezt 2010-ben feloszlatták, és akkoriban a legkisebb volt Oroszország területén. Szárazföldi erői három különálló motorizált lövészdandárból álltak, és a területén nem volt vegyes haderő. Maga a körzetet 1990-ben demilitarizálták az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződés értelmében, amelyet Oroszország 2007-ben felfüggesztett.

Szergej Sojgu a Leningrádi Katonai Körzet újbóli felállítását „a NATO katonai potenciáljának Oroszország határai közelében történő kiépülésével”, valamint a szövetség Finnországgal és Svédországgal való bővítésével magyarázta. Azt, hogy a Kreml nem blöfföl, és komolyan hisz egy északnyugat-oroszországi NATO-támadás lehetőségében, közvetve megerősíthetik a szentpétervári belügyminisztérium gyakorlatai három évvel Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója előtt. A rendőrök 2019-ben a Leningrádi Területtel határos vidékeken gyakorolták a NATO-csapatok támadására adott hipotetikus választ. A gyakorlat legendája szerint a szentpétervári közlekedési rendőrök voltak az elsők, akik találkoztak volna a NATO motorizált gyalogságával.

Pavel Luzin kritikusan szemléli az új összfegyvernemi hadseregek létrehozásának lehetőségét ebben a régióban:

Ez azonban csak akkor igaz, ha a védelmi minisztériumot tényleg csak az érdekli, hogy az elkülönített költségvetésből megtömje a zsebét. Ha a minisztérium komolyan akarja venni a dolgot, akkor – ahogy Tor Bukkvoll, a norvég védelmi kutatóintézet, az FFI vezető kutatója elmondta – nem fogják elkerülni a mozgósítást a leningrádi katonai körzet személyi állománya érdekében:

Egy dologban azonban a szakértők egyetértenek: a hatékony katonai alakulatok létrehozása feltételezi, hogy jól felszereltek, kiképzettek és ellátottak legyenek. Ugyanakkor az orosz hadsereg elsősorban raktárakból kap haditechnikai eszközöket a kivontak pótlására – a régi felszereléseket modernizálják és javítják, nem pedig újonnan gyártják. Pavel Luzin szerint a parancsnoki állomány kérdése is sürgető:

Ebből arra lehet következtetni, hogy gyakorlati szempontból a mozgósítás nem fog minőségi változásokat eredményezni az orosz fegyveres erőkben, és számos problémát hoz magával, mind anyagi, mind politikai szempontból. Azonban végrehajtható, ha van rá politikai akarat az orosz vezetés részéről, amely nem mindig hajlamos a legtöbb szakértő számára racionálisnak tűnő döntések meghozatalára. Elég csak arra emlékeztetni, hogy többségük 2022 februárjában irracionális lépésnek tartotta Oroszország Ukrajna elleni támadását, és azt feltételezte, hogy az orosz csapatokat csak egy blöff részeként vonták össze az ukrán határon.

Egyszóval: Oroszország arra készül, hogy úgy növelje meg hadseregét, miszerint az erősebb ne legyen, de több pénzbe kerüljön. Mondjuk elláthatná őket lakktáskákkal, teniszütőkkel, biztosítótűvel és gumikesztyűvel is, mint a klasszikus Rejtő-regényben, csak ahhoz olvasniuk kellett volna a Láthatatlan Légiót.

Pedig valami ilyesmi készülődik a jelek szerint. Lehet, hogy Sojgu tud magyarul és rátalált erre a kézikönyvre?

Szele Tamás