Szele Tamás: Az orosz betyárok

Tegnapi ígéretemhez híven, melynek során jeleztem, hogy kiket cseréltek kikre, ma szeretném bemutatni azokat, akiket a Szent Oroszhon visszakövetelt. Hát, mit nem mondjak, ritka szép egy ikonosztáz, ritka az a bűn, amit ezek a derék bogatirok el nem követtek, talán csak a hirtelen felindulásból elkövetett, falbontásos, bűnszövetségben, bakkecskék ellen elkövetett nemi erőszak nem szerepel a lajstromukon.

Ez az írás természetesen a The Insider információira alapul, tehát nyilván nem az ujjamból szoptam: tekintsük hát az Oroszországi Föderáció hőseit, akinek tegnap Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin állami kitüntetést és egyéb kedvezményeket ígért.

Vegyük rögtön a kulcsfigurát.

Vagyim Kraszikov jónevű bérgyilkos volt lánykorában, aki az FSZB Szpecnaz Központ „Vimpel” nevű egységében szolgált, és később több bérgyilkosság elkövetőjeként azonosították, például megölte Alekszandr Kozlov üzletembert 2007-ben Karéliában, Albert Nazranov üzletembert 2015-ben Moszkvában és Zelimkhan Khangoshvili csecsen menekültet 2019-ben Berlinben.

Kraszikovot Oroszországban körözték, de sikerült elkerülnie az életfogytiglani börtönt, helyette az FSZB egyik Moszkva melletti Szpecnaz-kiképzőbázisán kötött ki. Néhány hónapos kiképzés után hamis útlevelet kapott „Szokolov” névre és egy különlegesen átalakított Glock pisztolyt, majd Berlinbe küldték, hogy likvidálja Zelimkhan Khangoshvilit. Putyin nyilvánosan terroristának nevezte Khangoshvilit, de soha nem mutatott be semmilyen bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy részt vett volna bármilyen terrortámadásban – és soha nem intézett hivatalos kérelmet Németországhoz, hogy adják ki őt terroristaként.

A merénylet után Oroszország tagadta, hogy bármi köze lenne hozzá, de a The Insider kiderítette Szokolov valódi nevét, és megszerezte azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyították, hogy az orosz titkosszolgálat tagja volt, aminek következtében Németországban életfogytiglani börtönbüntetést kapott. Ezt követően Putyin felhagyott a Kraszikovval való kapcsolat tagadásával, a merénylőt „hazafinak” nevezte, és bejelentette, miszerint nyitott arra, hogy elcserélje őt Evan Gershkovichra. Ezzel az emberrel ölelkezett Putyin tegnap a repülőtéren, remélem, vacsorázni is meghívta és kellemes, meghitt éjszakát töltöttek egymással.

Kedves Vlagyimir Vlagyimirovics, kérem, sose feledje: úriember a borítékot, benne a bankjegyekkel mindig diszkréten az éjjeliszekrényen felejti. Ez majdhogynem része a cári jó modornak.

Akkor következzen a kémcsalád

A házastársakat, Artyom Dulcevet és Anna Dulcevát, akik Ludwig Gisch és Maria Rosa Mayer Muñoz argentin állampolgároknak kiadva magukat Szlovéniában éltek, 2022 végén vették őrizetbe Ljubljanában. A hölgy „Maria” néven művészeti galériatulajdonosnak adta ki magát, de mint a The Insider kiderítette, a szlovéniai művészeti piacon senki sem ismerte őt.

A rendőrség az ál-argentinok (vagyis létező, élő argentin állampolgárok, akik azonban sosem jártak Szlovéniában) és a Dulcevek ujjlenyomatainak összehasonlításával azonosította őket, amelyek az Interpol birtokában voltak. A fogolycsere előestéjén beismerő vallomást tettek. Bár sajtóértesülések szerint az SZVR (Oroszország Külföldi Hírszerző Szolgálata) tisztjeiként azonosították őket, a The Insider által vizsgált életrajzuk tényei alapján valószínűbb, hogy a GRU (Központi Hírszerző Igazgatóság) munkatársai.

Az NTV török tévécsatorna később arról számolt be, hogy Dulcevék két gyermeke a csere részeként velük együtt Oroszországba repült, ami azt jelenti, hogy a fogolycserében valójában 26 ember – 24 felnőtt és két kiskorú – vett részt.

Tekintsük azonban Pavel Rubcovot is.

2022. február 27-én Pavel Rubcov GRU-ügynököt, aki Pablo Gonzalez spanyol újságírónak adta ki magát, Lengyelország őrizetbe vette a lengyel–ukrán határon, és azzal vádolta meg, hogy Oroszország számára kémkedett. Állítólag újságírói státuszát használta fel arra, hogy információkat gyűjtsön az orosz titkosszolgálatok számára.

Gonzalez többek között hírszerzési információkat gyűjtött Ukrajnában, és megpróbálta elnyerni az orosz ellenzéki aktivisták bizalmát. Letartóztatása után a helyi biztonsági szolgálatok megvizsgálták a „Gonzaleztől” lefoglalt digitális adathordozókat, és részletes jelentéseket találtak Borisz Nyemcov lánya, Zsanna Nyemcova és a környezetéhez tartozó személyek tevékenységéről. Az „újságíró” különösen egy ukrán és amerikai nyári újságíróiskola résztvevői iránt érdeklődött.

Roman Szeleznyev, a hacker

Roman Szeleznyev orosz hackert 27 év börtönre ítélték az Egyesült Államokban számítógépes csalás és személyazonosság-lopás miatt. A 2014 óta fogva tartott Szeleznyev 2018-ban kapta meg jogerős ítéletét, ami az Egyesült Államok történetében a kiberbűnözésért kiszabott legnagyobb büntetést jelenti. Az ügyészek azzal érveltek, hogy Szeleznyev „úttörő szerepet játszott” a hitelkártyacsalások „iparágában”, és jelentősen hozzájárult ennek az illegális piacnak a növekedéséhez. Úgy jellemezték őt, mint „a bűnözővilág egyik legelismertebb hackerét”.

2003 óta Szeleznyev lopott bankkártyaadatokat értékesített, elsősorban amerikai állampolgárokat kiszemelve. Az amerikai hírszerző ügynökségek már a 2000-es évek közepe óta nyomon követték tevékenységét hackerfórumokon. Becsléseik szerint a Szeleznyev akcióiból származó teljes kár meghaladta a 169 millió dollárt.

A Dozsgy TV nevű független orosz csatorna forrásai szerint Szeleznyevet 2014-ben fogták el a Maldív-szigeteken Szergej Mihajlov, az FSZB Információbiztonsági Központjának helyettes vezetője és munkatársai tippje nyomán. Mihajlov állítólag az amerikai hírszerző ügynökségeknek – különösen a CIA-nak – szolgáltatott információkat az orosz kiberbűnözőkről. Szeleznyev letartóztatása, aki az Állami Duma képviselőjének, Valerij Szeleznyevnek (az ultranacionalista Oroszországi Liberális Demokrata Pártból) a fia, azzal a következménnyel járt, hogy nyomozást indítottak Mihajlov és beosztottjai ellen. 2017-ben Mihajlovot őrizetbe vették és elítélték hazaárulásért, ami a kiberbűnözés elleni nyomozások terén folytatott amerikai–orosz együttműködés leállásához vezetett.

Szeleznyevet az Interpol úgynevezett „vörös riadóval” körözte. Az amerikai hírszerzés ügynökei a maldív-szigeteki Male repülőterén vették őrizetbe számítógépes csalás, hackelés, bankszámlák feltörése és hitelkártyaadatok ellopása vádjával, helyben bizonyíthatóan mintegy 2 millió dolláros kárt okozva amerikai állampolgároknak és szervezeteknek. Ezt követően az Egyesült Államokba repült, hogy ott vádat emeljenek ellene.

No, de jön a következő betyár, Vlagyiszlav Kljusin, az üzletember.

2023. szeptember 7-én a Massachusetts állambeli Bostonban egy bíróság bűnösnek találta Vlagyiszlav Kljusin orosz üzletembert bennfentes kereskedelemben, és kilenc év börtönbüntetésre ítélte őt. (Ez a vád Amerikában vetekszik a kannibalizmus vagy az anyagyilkosság bűnével, bár aki megette az anyját, még mindig számíthat kegyelemre, mint árva... aki bennfentes kereskedelemmel foglalkozott, soha)

Kljusint 2021 márciusában tartóztatták le Svájcban, majd később kiadták az Egyesült Államoknak. Azzal vádolták, hogy részt vett egy olyan rendszerben, amelynek során bizalmas információkat használtak fel illegálisan pénzügyi haszonszerzés céljából az értékpapírpiacon. A vádirat szerint a bennfentes kereskedési rendszer, amelyet az Egyesült Államokon kívül szerveztek meg, 93 millió dollár nyereséget termelt a résztvevőknek.

A norvégiai GRU „illegális” ügynöke: Mihail Mikusin

2022 májusában egy norvégiai bíróság kémkedéssel vádolta meg a Tromsøi Sarkvidéki Egyetem egyik alkalmazottját, és közzétette teljes nevét. A kémről kiderült, hogy az 1978. augusztus 19-én született Mihail Valerjevics Mikusin. Az 1984-ben született brazil állampolgárnak, José Assis Giammariának adta ki magát, és az elmúlt években sikeresen dolgozott a norvégiai Tromsø egyetemén.

Az Insider meg tudta erősíteni Mikushin GRU-hoz való tartozását, ugyanakkor tanulmányozta az életrajzát, és arra a következtetésre jutott, hogy a „professzor” mindent megtett azért, hogy kudarcot valljon a küldetése során. (Valószínűleg csapdába esett becsületes emberről lehet szó).

Vagyim Konoscsenok

Konoscsenok tagja volt a Szernyija csempészhálózatnak, amely az Egyesült Államokból az EU-n keresztül illegálisan exportált csúcstechnológiai berendezéseket orosz állami vállalatoknak.

Az amerikai nyomozók szerint a csempészett tárgyak között „fejlett elektronikai és high-tech tesztberendezések” szerepeltek, amelyeket nukleáris fegyverek fejlesztésére és egyéb katonai és űrtechnikai alkalmazásokra szántak. A nyomozók azt állítják, hogy miután ezek az áruk elérték Európát és Ázsiát, újracsomagolták és különböző „köztes helyszínekről” szállították át őket, mielőtt végül Oroszországba kerültek

A hálózat központi vállalatai összesen 5,2 milliárd rubel (több mint 60 millió dollár) értékben szereztek állami megrendeléseket, míg a perifériális vállalataiknak 1,2 milliárd rubelt (közel 14 millió dollár) sikerült megszerezniük.

Konoscsenokot 2022 novemberében vették őrizetbe az észtországi Narvában, miközben csempészárut szállított Oroszországba. Az észt határőrök többször megállították, mert félvezetőket, egyéb elektronikai cikkeket és mesterlövészpuskákhoz való lőszert csempészett Oroszországba. A sorozatos ellenőrzések ellenére folytatta csempésztevékenységét egészen a letartóztatásáig és az ezt követő kiadatásáig az Egyesült Államoknak. Az amerikai hatóságok szerint Konoscsenok nem csak csempész volt, hanem az orosz hírszerzésnél is szolgált.

A The Insider által átnézett vizsgálati dokumentumokból kiderül, hogy Konoscsenok személyesen „FSZB-ezredesként” mutatkozott be – és azt sugallta, hogy az egész Sernyija-hálózat az orosz hírszerzés irányítása alatt állt. A Konoscsenoktól lefoglalt levelezésben az amerikai hatóságok felfedeztek egy FSZB-egyenruhát viselő fényképet, amelyet „útlevélkép” felirattal küldött egy kapcsolatának.

A The Insider által felfedezettek szerint a Szernyija ügyfelei között voltak az FSZB intézetei, katonai kommunikációs fejlesztők, valamint az orosz Szövetségi Védelmi Szolgálat (FSZO) és a Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN), továbbá több más orosz kormányzati és biztonsági szerv is. A hálózat legalább 2017 óta működött.

Hát kérem, itt áll a kis Pitaval, a teljesség igénye nélkül. Minden olvasót arra kérnék, hasonlítsa össze ezeknek a betyároknak a vétkeit szegény kicsi Szása Szkolicsenkóéval – aki csak annyit tett, hogy a közértben az árcédulákat lecserélte pacifista szövegekre. Vagy vegyük Ilja Jasin, esetleg Vlagyimir Kara-Murza vétkeit: ők meg azt tették, hogy bevallották, miszerint Bucsában emberalatti szintű kínzás és tömeggyilkosság zajlott.

Undorító, aljas embereket vásárolt vissza az Oroszországi Föderáció. És egész rendes embereket adtak értük cserébe.

De ezzel nincs vége. Oroszországban még van egészen pontosan 1289 hét évnél többre ítélt politikai fogoly. Őket is ki kell hozni.

Így, a végére csak egy szavam lenne: madarat tolláról, embert barátjáról. Ha Putyinnak Kraszikov a zsánere, ám legyen, de embereket ölni mégiscsak nagyobb vétek, mint a pacifizmus.

Vagy nem. Oroszországban sosem lehet tudni, milyen erény okából csukják be az embert.

Szele Tamás