Szele Tamás: Dróntámadás Románia ellen

Mozgalmas volt a mai nap Romániában, ugyanis tegnapról mára virradó éjjel orosz dróntámadás érte Galati dunai kikötővárosát, mely az ukrán határon fekszik. Az alábbi hírösszefoglaló a román sajtó (Hotnews.ro, G4Media.ro, PressOne.ro, Agerpress) és a Moscow Times, valamint a Meduza adatai nyomán készült: meglehetősen pontosan megfigyelhető benne az eseménysorozat dinamikája.

Meg kell azonban jegyeznem, a román sajtó jó realitásérzékkel szóra sem méltatta Orbán Viktor volt magyar miniszterelnököt, amikor az utódja, Magyar Péter részvétnyilvánító, együttérző üzenetére azt írta válaszul a Facebookon, miszerint:

„Együttérzünk a szomszédos Romániát ért dróntámadás sérültjeivel. Az incidens megerősíti, hogy a háború közvetlen veszélyt jelent a szomszédos országokra. Ezért felszólítjuk a magyar kormányt, hogy az előző kormány által kialakított semlegességi politikát tartsa fent, és egyetlen lépést se tegyen a háborúpárti Európa irányába!”

Orbánnak nem ez volt ma a legnagyobb ostobasága, de nemzetközi szinten ez azért a látványosabbak közé tartozik. Viszont hagyjuk ezt a pattogó paprikajancsit puffogni magának, és lássuk: mi történt Romániában?

2026. május 28-ról 29-re virradó éjjel egy Ukrajnából érkező drón behatolt Románia légterébe, a radar Galați déli részéig követte, majd a Mazepa negyedben egy tízemeletes tömbház tetejébe csapódott. A drón teljes robbanóanyag-terhe felrobbant. Két ember könnyebben megsérült, tűz ütött ki, körülbelül 70 embert evakuáltak a helyszínről.

A román Védelmi Minisztérium sajtótájékoztatóján rekonstruálták az események időrendjét: a drónot 01:46-kor észlelték, 19 km-re Reni-től keletre. 01:52-kor lépett be Románia légterébe. 01:56-kor tűnt el a radarról, miután körülbelül 10 km-t tett meg az ország légterében. Négy perc telt el a belépés és a radarkapcsolat elvesztése között. Ebben az időintervallumban kellett elvégezni a fenyegetés azonosítását, értékelését, besorolását és a bevetésről szóló döntést.

Két F-16 szállt fel Fetești repülőteréről, egy IAR 330 SOCAT helikopter támogatásával. A földön Gepard légvédelmi rendszerek és rövid hatótávolságú föld-levegő rakéták álltak elméletileg készenlétben. A pilóták a riasztás teljes időtartama alatt tűzparancsot kaptak a cél megsemmisítésére, de nem lőttek.

A döntés pillanatában a Védelmi Minisztériumnak nem állt rendelkezésére információ arról, hogy a drón robbanófejjel rendelkezett-e, vagy csali volt. Gheorghe Maxim dandártábornok, az Egyesített Erők Parancsnokságának helyettese közölte:

„Egy lakott, városi terület feletti esetleges támadás jelentős kockázatot jelent a lakosság és az infrastruktúra biztonságára nézve. Sok esetben a légi célpont megsemmisítéséből származó törmelékek hasonló vagy akár súlyosabb károkat is okozhatnak, mint maga a drón becsapódása.”

Cristian Popovici ezredes, a Védelmi Minisztérium szóvivője elmondta:

„A hadseregnek nagyon szigorú szabályai vannak ebben a helyzetben, mert nem kockáztathatjuk meg, hogy több veszélyt teremtsünk, mint amennyit megelőzhetünk. A törvény bizonyos körülmények között engedélyezi, hogy tüzet nyissunk az ukrajnai konfliktusban használt ilyen objektumokra, de csak olyan feltételek mellett, amelyek biztosítják a lakosság életének és tulajdonának védelmét.”

Popovici hozzátett egy részletet, amely előrelépést jelent az áprilisi, szintén romániai drónincidenshez képest:

„Átalakítottuk a védelmi rendszerünket, amit az is bizonyít, hogy míg legutóbb, amikor a drón belépett az országba, elvesztettük a nyomát és nem tudtuk, hová tűnt, addig most rögtön kiderült, hogy a házba csapódott. Ezúttal a radarok átkonfigurálásával folyamatosan követtük, és akkor vesztettük szem elől, amikor a magassága már technikailag lehetetlenné tette a radarok használatát."

Románia elnöke az incidenst „a legsúlyosabbnak minősítette, amely az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni agressziós háborújának kezdete óta érintette a nemzeti területet.” Összehívta a CSAT (a Legfelsőbb Nemzetvédelmi Tanács) ülését, a teljes felelősséget az Oroszországi Föderációra hárította, bejelentette az ENSZ Biztonsági Tanácsának értesítését, és a Külügyminisztériumtól arányos intézkedéseket kért Oroszországgal szemben.

Az a tény, miszerint „Románia hivatalosan kérte szövetségeseit, hogy további drónellenes képességeket telepítsenek a nemzeti területre”, egy olyan rést jelez Románia nemzetvédelmi képességeiben, amelyet nehéz figyelmen kívül hagyni.

Arra a kérdésre, hogy mely földi védelmi rendszerek voltak készenlétben, a Védelmi Minisztérium szóvivője hozzátette: „Békeidőben vagyunk, nem helyezhetünk el fegyverzetet az ország területének bármely pontján, ehhez a földtulajdonosok és a hatóságok beleegyezése szükséges. Nem lehet az egész határt lefedni.”

2025 novemberében Vasluiban egy drón átrepült 3–4 megyén. NATO-gépek és román F–16-osok vizuális kapcsolatba kerültek vele, de nem lőtték le, mivel földi károk okozásától tartottak. A pilóták többször is elvesztették a célpontot a radarernyőről.

2026 eleje óta 14 drón sértette meg Románia légterét. 2022. február 24. óta 28 esetben orosz drónok hatoltak be a nemzeti légtérbe, 47 esetben pedig roncsdarabokat találtak román területen.

2026 áprilisában, szintén Galați városában, egy drón egy ház udvarára zuhant. Radu Miruță védelmi miniszter akkor elmagyarázta, hogy a drónt alacsony magassága miatt nem lehetett észlelni, hogy egy 15 drónból álló rajból vált ki, hogy a NATO állományának és brit pilótáknak engedélyük volt, de nem nyitottak tüzet, és hogy a hadsereg lőszerkészletei korlátozottak. Hozzátette, hogy a SAFE programból származó berendezések (radarok és Skyranger-típusú rendszerek kis célpontok ellen) megváltoztathatták volna az eredményt, ha már rendelkezésre álltak volna.

Azok a Shahed drónok, amelyeket Oroszország Ukrajnában használ, nem kézi vezérlésűek. Autonóm módon repülnek, előre programozott útvonalakon, GPS és inerciális navigáció segítségével, és önállóan korrigálják az irányt. Funkcionális szempontból autonóm fegyverek. A „kell-e vagy sem mesterséges intelligenciát építeni a fegyverekbe” globális vitát a valóság már meghaladta: autonóm navigációval rendelkező fegyverek csapódnak be a NATO-tagállamok városaiba, épületeibe.

A Honvédelmi Minisztérium sajtótájékoztatóján elhangzott időrend megerősíti: 4 perc telt el a légtérbe való belépéstől a radaros kapcsolat megszakadásáig. Azon a 4 perc alatt egy embernek azonosítania, értékelnie, osztályoznia kell a fenyegetést, és el kell döntenie, hogy lő-e, anélkül hogy tudná, a drón támadó-e vagy csali, és mindez egy lakott terület felett történik.

Nicușor Dan elnök összehívta a Legfőbb Védelmi Tanácsot, amelyen Ilie Bolojan ideiglenes miniszterelnök nem vett részt, mivel éppen Chișinăuban járt hivatalos látogatáson.

Románia tájékoztatta szövetségeseit és a NATO főtitkárát az incidensről, és intézkedéseket kért a drónellenes képességek gyorsabb átadására, amint arról péntek reggel a román Külügyminisztérium tájékoztatott.

Támogató üzenetek érkeztek Romániához mind a NATO tagállamoktól, mind az Európai Unió partnereitől.

A CSAT ülés végén az államfő bejelentette, hogy a konstancai orosz főkonzult persona non grata-nak nyilvánítják, és bezárják a konstancai főkonzulátust.

„Tegnap éjjel súlyos incidens történt, amelyben két román állampolgár megsérült, és az incidensért teljes mértékben Oroszország a felelős, az az ország, amely több mint négy éve agresszív háborút folytat Ukrajna ellen. A helyzetre való tekintettel az Oroszországi Föderáció konstancai főkonzulját nemkívánatos személynek nyilvánítottuk, és az Oroszországi Föderáció konstancai főkonzulátusát bezárjuk.”

– jelentette ki Nicușor Dan elnök. Az Oroszországi Föderáció bukaresti nagykövetét behívták a bukaresti Külügyminisztériumba, hogy tájékoztassák a Románia által diplomáciai szinten meghozandó intézkedésekről.

Nicușor Dan elnök pénteken telefonon beszélt ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, és a tárgyalások során megállapodtak abban, hogy felgyorsítják a Románia és Ukrajna közötti együttműködést a gyorsan bevethető drónok közös gyártása terén.

„Ma beszélgettem Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel az orosz drón által okozott incidens kapcsán, amely a legkomolyabb támadás volt Románia területe ellen azóta, hogy Oroszország agresszív inváziót indított Ukrajna ellen. (...) Zelenszkij elnökkel egyetértettünk abban, hogy felgyorsítjuk a Románia és Ukrajna közötti együttműködést a gyorsan bevethető drónok közös gyártása terén. Ukrajna harctéri tapasztalata és dróntechnológiája stratégiai előnyt jelent az egész keleti szárny védelmében. Románia továbbra is támogatja a NATO keleti szárnyának megerősítését és Ukrajnát jogos önvédelmi törekvéseiben.”

– írta a román államfő Facebook-oldalán. Hangsúlyozta, hogy „Oroszországnak véget kell vetnie a támadásoknak, és érdemi párbeszédet kell kezdeményeznie az igazságos és tartós béke érdekében Ukrajnában”. MInt leszögezte:

„Ahogyan ma európai és világszerte élő szövetségeseink és partnereink is kijelentették, Oroszország agressziója nem áll meg a határokon. Az Ukrajna elleni támadások folytatásával és a szomszédos NATO-tagállamok fenyegetésével Oroszország tökéletesen semmibe veszi a nemzetközi jogot és az ártatlan polgárok életét egyaránt. Ennek véget kell vetni.”

Pénteken Nicușor Dan elnök meglátogatta Galați kórházában azt a gyermeket és azt a hölgyet, akik a drón támadása következtében megsérültek.

Oroszország hivatalosan bejelentette, hogy „nem fog késlekedni a válaszadással” a konstancai konzulátus bezárása miatt.

Vlagyimir Putyin elnököt tájékoztatták a romániai drónincidensről – jelentette be pénteken Dmitrij Peskov, a Kreml szóvivője a Tass állami hírügynökségnek, amelyet a Reuters idézett.

Mark Rutte, aki megbeszélést folytatott Nicușor Dan elnökkel, megismételte, hogy „a NATO készen áll a szövetséges terület minden centiméterének védelmére” – közölte az AFP.

Az európai szövetséges erők főparancsnoka, Alexus Grynkewich amerikai tábornok megbeszélést folytatott a román hadsereg vezetőjével a történtekről – közölte a szövetség.

Ezzel szemben a román szélsőjobb ugrásra, sőt, árulásra készen állt – nem hagyhatták ki annak lehetőségét, hogy egy kicsit tolják a Kreml szánkóját.

Robert Turcescu, volt újságíró és politikus egyike volt azoknak, akik azt az összeesküvés-elméletet terjesztették a Facebookon, miszerint „a drón pont a legjobbkor zuhant le”, hogy Románia aláírhassa a katonai védelmi szerződéseket:

„Most, hogy a drón lezuhant Galați-ban, nézzétek csak, milyen gyorsan alá fogják írni! Az ember azt hinné, hogy ez a drón – Isten bocsássa meg – pont akkor jött, amikor egy kis lökésre volt szükség az aláíráshoz…”

- írta Turcescu a Facebookon. Gheorghe Piperea, a szélsőséges AUR párt európai parlamenti képviselője szintén összeesküvés-elmélettel kapcsolatos üzenetet küldött, mondván, hogy nem ő állította, miszerint a drón orosz lenne, hanem ezt az információt a „sajtó és az ukránbarát közösségi média” terjeszti. A valóságban a Védelmi Minisztérium a roncsok elemzése után megerősítette, hogy a drón orosz volt.

„Az az állítás, hogy a drón orosz eredetű, NEM tőlem származik, hanem mindenütt jelen van a minőségi sajtóban és az ukránbarát közösségi médiában; az a kijelentés, hogy az oroszok 100%-ban megtámadnak minket, NEM tőlem származik, hanem a brit és francia titkosszolgálatoktól, valamint a pro-ukrán mega-influencerektől.”

– írta Piperea pénteken a Facebookon. Meg kell jegyezni, hogy a PSD és az AUR az Alkotmánybírósághoz fordult a SAFE-ről szóló rendelet ellen, amely Románia 16,68 milliárd eurós katonai felszerelési programja, és az szélsőséges AUR párt a parlamentben az amerikai csapatok létszámának növelése ellen szavazott az iráni háború kontextusában.

Az AUR aktívan terjeszti Oroszország narratíváit Romániában, és ellenzi az Ukrajnának Oroszországgal folytatott háborújában nyújtott segítséget, George Simion pedig ugyan elítélte a péntek reggeli incidenst, amikor egy drón eltalált egy galați lakóépületet, de nem nevezte meg a támadót, és egy szót sem ejtett Oroszországról.

Dmitrij Medvegyev, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának alelnöke a Max állami üzenetküldő alkalmazásban durva kirohanást intézett az Európai Unió ellen. Többek között az EU-tagországokat az „Oroszország elleni háború résztvevőinek” nevezte, és megígérte, hogy hasonló incidensek továbbra is előfordulnak majd a kontinensen. Mint írta:

„Az európai impotensek felháborodtak amiatt, hogy egy bizonyos drón becsapódott egy romániai lakóházba. Az EU összes országának be kellene fogni a száját ebben a témában. Az európai államok közvetlen résztvevői a háborúnak Oroszországgal. Igen, a banderistákon keresztül háborúznak, de mit érdekel az minket?”

Hozzátette, hogy „az európai drónok, azok alkatrészei és egyéb fegyverek, nem is beszélve a hírszerzési adatokról, minden nap részt vesznek az országunk elleni támadásokban”, míg a „sztarobelszki terrortámadásért közvetlenül olyan söpredék felel, mint Urszulka, Merz, Macron, Starmer és a többi szemét”.

„Ezért készüljenek fel: ez továbbra is folytatódni fog. Háború van! És az EU-tagállamok polgárai, akárcsak a háborúzó országok lakossága, nem fognak nyugodtan aludni. Különösen azokon a helyeken, ahol a bandera-csoportok igényeire szánt drónokat gyártanak. Szóval fogják be a pofájukat. Ez még csak a kezdet!”

– összegezte a Biztonsági Tanács alelnöke. Időközben Vlagyimir Putyinnak is megjött a szava, felvetette ugyanis, hogy az illető drón ukrán eredetű lehetett.
Kijelentette, hogy a múltban ukrán drónok repültek be Finnország, Lengyelország és a balti államok légterébe. Románia esetében pedig – szavai szerint – pontosan ugyanez történhetett.
Putyin kijelentette, hogy az európai országok légterébe behatoló drónokra adott első reakció mindig az volt: „Riadó! Jönnek az oroszok! Az oroszok támadnak!” Majd, szavai szerint, kiderült, hogy ukrán drónokról van szó.
Az elnök hozzátette, hogy ha Oroszországnak átadják az „objektív adatokat” és a drónok maradványait vizsgálatra, Moszkva értékelni fogja a történteket.

Egyelőre itt tartunk most, és amint látjuk, mindenki tette a dolgát. Dan Nicușor intézkedett, beteget látogatott, konzult utasított ki, konzulátust zárt be, Zelenszkijjel tárgyalt. Putyin hallgatott és hazudozott, Medvegyev hőbörgött, Orbán pedig szégyent hozott, szerencsére már csak saját magára és nem mindannyiunkra.

Mozgalmas volt a nap, amint az dróntámadások után, békeidőben szokott is lenni.

Szele Tamás