Szele Tamás: Európa és a klímaváltozás
Míg Magyarországon és a többi kelet-európai országban kül- és belpolitikai okokból olyan rémhíreket és dezinformációkat terjesztenek mindenféle gazemberek, amelyek csak az Unió gyengítésére jók, olyanok is akadnak ezen a kontinensen, akiknek helyén van az eszük. A brit Királyi Külügyi Intézet, vagyis a nagy hírű Chatham House kidolgozta és közzé is tette az európai klímaváltozás elleni intézkedések alapelveit – ezeket ismertetem az alábbiakban, most megjegyzések nélkül, mert nincs is mit hozzáfűzni ehhez: elég volna betartani, amit javasolnak. Az senkit se zavarjon, hogy az Egyesült Királyság jelenleg nem tagja az Európai Uniónak: érdekeink mindentől függetlenül közösek, főként ezen a téren.
Akkor lássuk, milyen alapelveket összegez a Chatham House honlapján dr. Patrick Schröder, az intézet társadalomtudományi és környezetvédelmi szakértője.
A klímaváltozás jelenleg Európa legnagyobb rendszerszintű biztonsági kockázata. Miközben a kontinens a történelem legmelegebb nyarával, szélsőséges hőhullámmal, aszállyal és erdőtüzekkel szembesül, egyetlen más fenyegetés sem érint egyszerre ennyi országot, embert és kritikus rendszert.
A hőkupolák megjelenése a júniusi kánikula idején becslések szerint a várhatónál tízezerrel több halálesethez vezetett, és az európai termésből körülbelül 9 millió tonna terményt pusztított el. Az aszály és az erdőtüzek szinte az egész kontinenst érintették; az év eddigi részében több mint 600 000 hektár földterület és erdő égett le, és több százezer ember volt kénytelen elmenekülni.
A zavarok messze túlnyúlnak a közvetlen katasztrófaövezeteken, és átlépik a nemzeti határokat. A rendkívüli hőség és a vízhiány veszélyezteti a víz-, energia- és élelmiszerbiztonságot, korlátozza a folyami és vasúti közlekedést, valamint megterheli az egészségügyi és mentőszolgálatokat.
Lakóépületek, vállalkozások és az alapvető infrastruktúra egyaránt megrongálódtak. A folyók vízszintjének csökkenése miatt atomerőműveket kellett leállítani, ami az energiaellátási láncok megszakadásával fenyeget.
Olvasd tovább előfizetéssel
A cikk hátralévő része előfizetőink számára érhető el. Az előfizetéssel a teljes archívumhoz hozzáférsz, és támogatod a demokráciát.
Az előfizetéshez jelentkezz be a fiókodba.
Bejelentkezés az előfizetéshezHa Patreon-támogatónk vagy, jelentkezz be azzal az e-mail-címmel, amelyet a Patreonon használsz — így automatikusan felismerjük a tagságodat.
Kérjük támogasd a független sajtót, támogasd a Zóna blogját! Köszönjük!
Gesta-ajánló:
Az orosz „atombomba”, amely nem létezett – Kisinyov szétverte Moszkva Cobasna-legendáját
Van Transznisztriában, alig néhány kilométerre az ukrán határtól egy szovjet lőszerraktár, amelyről több mint húsz éve azt mesélik Moldovának és a nagyvilágnak, hogy ha az egyszer felrobban, akkor nagyjából vége mindennek. Hiroshima, földrengés, regionális ökológiai katasztrófa, tízezrével veszélyeztetett emberek – az évtizedek során minden előkerült, ami egy rendes apokalipszishez szükséges,…
Anatol Șalaru: Oroszország káoszt akar teremteni Európában, és ehhez a szabotázstól sem riad vissza
Vitalie Cojocari vendége volt Anatol Șalaru, Moldova korábbi védelmi minisztere, akivel az orosz hibrid hadviseléstől és az Európában végrehajtott vagy előkészített szabotázsakcióktól kezdve a cobasnai lőszerraktáron és egy esetleges újabb orosz mozgósításon keresztül egészen az ukrajnai háború katonai és belpolitikai helyzetéig jut el a beszélgetés. Șalaru több ponton keményen fogalmaz, és az…
Menekülnek Szerbiából az újságírók
Aleksandar Vučić Szerbiájában lassan nem az a kérdés, hogy szabad-e kellemetlen dolgokat írni a hatalomról, hanem az, hogy mennyibe kerül annak, aki megteszi. Nyolc nemzetközi sajtó- és jogvédő szervezet augusztus 21-én közös figyelmeztetésben számolt be arról, hogy az országban az elmúlt hónapokban tovább romlott az újságírók helyzete: megszaporodtak a halálos és szexuális erőszakkal fenyegető…
Ana Birchall a CCR-bíráknak: adjátok vissza a 12 ezer eurós szabadságpénzt!
Birchall külön oda is szúr az öt bíróból álló többségnek, akiket „az öt nagyszerűnek” nevez, és lényegében a saját indoklásuk nyelvezetét parodizálva vezeti le, miért nem panaszkodhatnának retroaktivitásra. A javaslat természetesen elsősorban politikai és jogi fricska, nem pedig kész jogszabálytervezet, és Birchall valódi célja éppen az ellentmondás bemutatása: ha a CCR által felállított elv valóban olyan kifogástalan, amilyennek a többségi indoklás állítja, akkor annak működnie kellene akkor is, amikor nem Dominic Fritz mandátumáról, hanem az alkotmánybírák saját pénzéről van szó, mert jogállamban az elveknek van egy meglehetősen kellemetlen tulajdonságuk: nem csak akkor érvényesek, amikor nekünk kedveznek.
Kelet-Európa pénzzel próbálja maradásra bírni az amerikai katonákat
A keleti NATO-országok idegessége ráadásul nem valamiféle elméleti félelem attól, hogy Trump egyszer talán rossz lábbal kel fel, mert az amerikai katonai jelenlét csökkentése már folyamatban van. A Reuters július közepén arról számolt be, hogy Washington csendben visszavágta katonai jelenlétét Kelet-Európában, különösen a Baltikumban, és egy Lengyelországba tervezett jelentős amerikai csapatrotációt is váratlanul töröltek. Észtország védelmi minisztere szerint az országban állomásozó amerikai erők létszáma jelentősen csökkent, ami érthetően nem váltott ki különösebb ünneplést azokban az államokban, amelyek földrajzi helyzetükből adódóan Oroszországot nem csak külpolitikai tanulmányokból ismerik.