Szele Tamás: Géprombolók, papírtigrisek, kimérák

Kérem, ha én most ezeket a sorokat angolul írnám és ezt az Amerikai Egyesült Államokban tenném, annak volnának bizonyos előnyei és komoly hátrányai. Előny lenne, hogy sokkal jobb volna feltehetőleg az anyagi helyzetem a több olvasó és a kedvezőbb gazdasági környezet miatt, viszont bármibe le merném fogadni, hogy ez az írás – ahogy jó néhány korábbi is – egyenes utat jelentene számomra a belbiztonsági nyilvántartásba és talán a megfigyeléshez is.

Nincsenek illúzióim: itt is megfigyeltek az elmúlt tizenhat évben, tudtommal Pegazus segítségével is, de azért az amerikai gumitalpúak mégis más szintet és műfajt jelentenének a mieinkhez képest, akikkel már majdhogynem családias a viszony. Így csak az esetleges amerikai vízumomat kockáztatom, ami így sem kapnék meg azok után, hogy gyakran írok igen érdekes és nem túl hízelgő dolgokat Trump elnökről és az ő cifrán aranyozott esze tokjáról.

De mi lenne a baj ezzel az írással például? Konkrétan az, hogy én bizony erősen szkeptikus vagyok a mesterséges intelligencia olyan korlátlan mértékű felhasználásával és zabolátlan fejlesztésével szemben, ahogyan azt az Egyesült Államokban látjuk. Ezzel nem vagyok egyedül, az Európai Unió vezetése és legtöbb polgára is hasonlóképpen gondolkodik, de ez a mentalitás engem (vagy bárki mást, aki nem titkolja) Amerikában a terrorizmus gyanújába keverne. De lássuk, mit ír erről a WIRED magazin.

A vezérigazgatók – például Sam Altman – elleni támadások, az adatközpontokat célba vevő országos tiltakozó mozgalom, valamint a mesterséges intelligencia által okozott munkahelyvesztéssel kapcsolatos egyre növekvő aggodalmak következtében a szövetségi hírszerző ügynökségek és a belföldi bűnüldöző szervek olyan jelentéseket közölnek, amelyekben megjelneik egy új belföldi terrorizmussal gyanúsítható célcsoport: a technológiaellenes szélsőségesek.

A WIRED által megszerzett, a Belbiztonsági Minisztériumtól, az FBI-tól és a biztonsági központoktól származó, több mint 1000 oldalnyi, eddig nem publikált jelentéstömeg azt mutatja, hogy országos szinten változás zajlik: megfigyelés alá vonják ezt az új és aggasztóan tág kategóriát képező, feltörekvő fenyegetésnek tekintett csoportot.

Ez a kezdeményezés Donald Trump elnök 7. számú nemzetbiztonsági elnöki memorandumából következik, amely utasítja az Igazságügyi Minisztériumot, hogy vegyen célba mindenkit, aki „Amerika-ellenes”, „keresztényellenes” és „kapitalizmusellenes” meggyőződésű. A hónap elején Trump terrorizmusellenes tanácsadója, Sebastian Gorka nyilvánosságra hozott egy antiterrorista stratégiát, amelyben azt állította, hogy a baloldali szélsőségesek az Egyesült Államokat fenyegető három legfontosabb terrorizmusellenes veszélyek egyikét jelentik. (Igen, ez az általunk is jól ismert, magyar származású politikai szélhámos, Gorka Sebestyén, akinek mostanság jól felvitte az Isten a dolgát).

Összességében a Trump-adminisztráció ezen irányelvei arra kényszerítették a belföldi megfigyelő apparátust, hogy figyelje és bűncselekménynek minősítse a Fehér Ház ideológiáját megkérdőjelező véleményeket és rendezvényeket. A technológiaellenes szélsőségességre irányuló új figyelem egy eddig nem ismert kategóriát ad hozzá a már nyilvános besorolásokhoz egy olyan adminisztráció idején, amely jelentős politikai és anyagi tőkét fektetett be a mesterséges intelligenciába és az adatközpontok elterjesztésébe.

A WIRED által megszerzett dokumentumok között található a New York-i Hírszerzési és Terrorizmusellenes Iroda jelentése, amely az MI bevezetésére adott válaszként várható széles körű zavargásokra figyelmeztet. Különösen figyelemre méltó egy új kifejezés, amelyet az iroda egy kialakulóban lévő szélsőséges fenyegetésként értelmez.

„Az a kaotikus légkör, amely az elkövetkező öt évben a feltörekvő mesterséges intelligencia-technológia miatt kialakulhat, nagyarányú tüntetéseket válthat ki, amelyek társadalmi zavargásokba és anti-technológiai erőszakos-szélsőséges tevékenységekbe torkollanak, különösen olyan nagyvárosi területeken, mint New York City.”

– olvasható a jelentésben. Az „anti-tech erőszakos szélsőségesség” kifejezés nem szerepel egyetlen nyilvánosan elérhető DHS- vagy FBI-jelentésben vagy útmutatóban sem, és egy széles ideológiai spektrumot egyesít egyetlen extrém kategóriában.

Ugyanezen hírszerzési értékelésben az elemzők egy új fenyegetést is leírnak, amely Ziz Laota letartóztatása és tárgyalása nyomán merült fel. Laota egy szélsőséges racionalista, aki állítólag egy kis szektaszerű csoportot vezetett, amelynek három tagját gyilkossággal vádolták, és amelynek ideológiája az MI által jelentett egzisztenciális kockázatra összpontosított.

Bár a ziziánus ideológia természeténél fogva szélsőséges, az MI pusztító lehetőségeivel kapcsolatos hasonló félelmek kevésbé szélsőséges változatai gyakori aggodalmat jelentenek az MI-szakértők, a gépi tanulási mérnökök, sőt az úttörő MI-vállalatok körében is. Mindazonáltal az Intelligence Bureau arra figyelmeztet, hogy a ziziánusok tárgyalását követően elterjedhetnek az „MI-vel kapcsolatos paranoid nézetek” – annak köszönhetően, hogy „megpróbálták megalapozni azt a hitet, miszerint az MI Istenhez hasonló megtestesülése küszöbön áll”, valamint azt a meggyőződést, hogy „az embereknek a jelenben a lehető legjobban ki kell használniuk az időt, hogy biztosítsák az MI emberi erkölcsi normáknak való megfelelését, de ha ezt elmulasztják, egzisztenciális fenyegetésekkel kell szembenézniük”.

A New York-i rendőrség hírszerzési értékelése azon tavalyi együttműködés következménye, amelynek keretében a rendőrség az FBI-jal közösen figyelte egy aktivista csoport Signal-csevegését, amely önkénteseket koordinált a New York-i bevándorlási bíróságok nyilvános meghallgatásainak figyelemmel kísérésére. A The Guardian által megszerzett dokumentumok szerint az FBI a „szélsőségesen anarchista erőszakos elemekkel” kapcsolatos szélesebb körű nyomozás részeként figyelte az aktivistákat, akik az új terrorizmusellenes stratégiában megnevezett kockázati kategóriák egyikébe tartoznak.

A 9/11-es események nyomán létrehozott 80 egyesített biztonsági központ ma már az egész országot behálózza, és közvetítőként szolgál a szövetségi hírszerző ügynökségek, valamint az állami és helyi bűnüldöző szervek között. Az amerikai lakosság egy részét az MI gyors elterjedése miatt foglalkoztató aggodalmak mellett ezek a központok „hírszerzési” információkat is gyűjtenek és terjesztenek az adatközpontokat érintő állítólagos fenyegetésekről.

Egy nyugat-pennsylvaniai biztonsági központ például azt állította, hogy „ellenséges erők, köztük államilag támogatott szervezetek, bűnözői csoportok és szélsőségesek, például belföldi erőszakos szélsőségesek vagy környezetvédelmi szélsőségesek célba vehetik az amerikai adatközpontokat”, és hogy „ezek az erők kihasználhatják az adatközpontok stratégiai jelentőségét az amerikai gazdaság számára, felhasználva őket olyan tevékenységekre, mint a kriptovaluta-bányászat, vagy harmadik feleket, például fedőcégeket alkalmazva, hogy hozzáférjenek az amerikai adatokhoz és infrastruktúrához”.

Az Észak-Virginiában működő Regionális Hírszerzési Központ jelentése arra figyelmeztetett, hogy az AGAAVE-k – azaz a kormányellenes, hatóságellenes erőszakos szélsőségesek –, akiket a kormányzatnak tulajdonított sérelmek és összeesküvés-elméletek befolyásolnak, operatív tervezésbe kezdtek, amelynek célja az adatközpontok és más kritikus infrastruktúra-létesítmények megzavarása a kormányzati működés megakadályozása érdekében. A gyanús tevékenységekről szóló adatok elemzésében azonban a hírszerzési jelentés olyan tevékenységeket sorol fel, amelyeket békés tüntetők is könnyen végrehajthatnak – állítják jogi szakértők.

„Ezek a hírszerzési jelentések annak a régóta fennálló hagyománynak a részei, hogy a hatóságok a tüntetést, vagy akár egyszerűen csak az erős, hangsúlyos véleménynyilvánítást is az erőszak előjeleinek tekintik” – mondja Spencer Reynolds, az NAACP Legal Defense Fund vezető jogtanácsosa a WIRED-nek. „A gyanús tevékenységekről szóló jelentések rendkívül megbízhatatlanok, gyakran homályos vagy ártatlan viselkedésről szólnak, és laza kritériumok alapján készülnek. Ezek a jelentések, amelyek gyakran nagy mennyiségben érkeznek, lehetővé teszik a tisztviselőknek, hogy a tényekbe belevetítsék saját előítéleteiket, és azt lássák, amit látni akarnak.”

Az észak-virginiai hírszerzési központ által gyanúsnak jelölt, homályosan definiált tevékenységek között szerepel a „kifejezett/burkolt fenyegetés”, a „megfigyelés/felügyelet”, a „fotózás”, a „biztonsági rendszer tesztelése/felmérése” és a „behatolási kísérlet”.

„Az FBI azokat a személyeket vizsgálja, akik olyan erőszakos tetteket vagy bűncselekményeket követnek el vagy szándékoznak elkövetni, amelyek szövetségi bűncselekménynek minősülnek vagy veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra” – írta az FBI a WIRED-nek küldött nyilatkozatában. „Nincs további hozzáfűznivalónk.”

Eközben ugyanez a hírszerző központ márciusban egy olyan jelentést is közzétett, amelyből kiderült, hogy alkotmányosan védett eseményeket és a technológiával kapcsolatos kritikus nézeteket kifejező tüntetéseket is megfigyeltek. Ezen események között szerepelt több „Tesla Takedown” tüntetés, amelyek Elon Musk szerepvállalása ellen tiltkoztak az amerikai kormányzati munkában.

A biztonsági központokban és a szövetségi bűnüldöző szerveknél dolgozó hírszerzési elemzők mellett úgy tűnik, hogy a szövetségi bűnüldöző szervekkel szerződésben álló OSINT-hírszerző cégek is átfésülik az internetet az általuk technológiaellenes hangulatnak nevezett jelenség nyomában. 2025 januárjában a SITE Intelligence körleveleket juttatott el a fúziós központoknak, amelyekben azt állította, hogy egy „neo-Luddite” nevű Discord-szerveren folyó beszélgetések erőszakossá váltak, és a csoport egyik felhasználója erőszakra szólított fel a technológiai vállalatok vezérigazgatói és az erőművek ellen. Azonban, mint Reynolds rávilágított:

„A SITE egy profitorientált hírszerző magáncég, amely a bűnüldöző szervek megbízásából figyeli a közösségi médiát. A cég hihetetlenül nehéz, ha nem lehetetlen feladatot vállal magára: folyamatosan bányásza az anonim felhasználók által teleírt közösségi médiát, amely tele van belső poénokkal, szlenggel, különböző nyelvekkel, kétértelműséggel és így tovább, hogy hiteles információkat szolgáltasson, amelyekkel előre lehet jelezni a fenyegetéseket. Csakhogy ez nem sikerül. Ehelyett ez a fajta tevékenység inkább az emberek véleményére koncentrál olyan témákról, mint a rendőrség, az abortusz, a gazdasági egyenlőtlenség, az oltások vagy bármely más aktuális, vitatott téma.”

Viszont válaszolt a SITE is a megkeresésre.

„Azáltal, hogy az OSINT-tevékenységünket kizárólag azokra a közösségekre szűkítjük, amelyekről bizonyítottan tudjuk, hogy valós károkat okoznak, még a trollkodó megjegyzéseknek is van információs értékük, mivel bemutatják a közösség egy adott célponttal kapcsolatos véleményét. Jelentéseink pedig azt mutatják, hogy jelentősen megnőtt azoknak az online fenyegetéseknek a száma, amelyek az adatközpontok elleni szabotázst szorgalmazzák, ami valóban okot ad az aggodalomra.”

– írja Rita Katz, a SITE alapítója egy e-mailben a WIRED-nek.

A WIRED által megszerzett dokumentumok azt is mutatják, hogy a biztonsági központok jelenleg szemmel tartják az élő, offline gyülekezéseket is. Az észak-virginiai központ jelentést készített a helyi közéleti események során tartott tüntetésekről, beleértve az arlingtoni megyei költségvetési ülést és a Fairfax megyei iskolatanács ülését. Országszerte a városházi és költségvetési bizottsági ülések jelentik a helyi lakosok számára a legfontosabb fórumokat, ahol kifejezhetik ellenkezésüket a környékükön épülő adatközpontokkal szemben.

A Data Center Watch szerint – amely a 10a Labs biztonsági vállalat projektje, és az adatközpontokkal szembeni ellenállást követi nyomon – 42 államban több száz szervezet alakult, hogy megakadályozza az adatközpontok építését városaikban és körzeteikben. Ezek a törekvések gyakran vitatottak. Kaliforniában, Illinoisban, Indianában, New Jerseyben, Oklahomában és Wisconsinban az állami és helyi rendőrség eltávolította vagy letartóztatta a városházi gyűléseken az adatközpontokat bíráló felszólalókat, egy esetben még azelőtt is, hogy egyáltalán szót kaphattak volna.

Az amerikai jog szerint a belföldi terrorizmus nem önálló bűncselekmény, azaz nem válik vádponttá egy tárgyalás során. Ehelyett a belföldi terrorizmusra vonatkozó törvények lehetővé teszik a szélsőségesek megfigyelését és ellenőrzését, a vádakban néha terrorizmusra utaló súlyosító körülményeket is figyelembe vesznek, máskor pedig teljesen kizárják azokat. Ez oda vezetett, hogy tüntetőket és aktivistákat a belföldi szélsőségességre vonatkozó rendelkezések alapján figyeltek meg, miközben olyan bűncselekményekkel vádolták őket, mint a birtokháborítás és a rongálás.

Az, hogy a szövetségi ügynökségek a technológiaellenes tevékenységekre koncentrálnak, jól látható abból a meghívóból, amelyet Mauro Lubrano szélsőségességkutató előadására küldtek ki az ország egész területén működő fúziós biztonsági központokba. Lubrano a technológiaellenes szélsőségesség egyik legelismertebb szakértőjeként vált ismertté. Ő a Stop the Machines: The Rise of Anti-Technology című könyv szerzője, amely az újonnan kialakuló fenyegetési mátrix három fő irányzatát írja le: a lázadó anarchistákat, az öko-radikálisokat és az öko-fasisztákat.

Lubrano könyve az „Unabomber” néven ismert Ted Kaczynski követőit, a német anarchistákat, a mexikói öko-szélsőségeseket és a Terrorgram Collective szélsőjobboldali fasisztáit a kialakuló technológiaellenes szélsőséges mozgalom különálló, de egymással összefüggő elemeiként határozza meg. Lubrano elemzése szerint ezeket a csoportokat az köti össze, hogy mindannyian erőszakos cselekményeket terveztek vagy hajtottak végre ideológiai céljaik elérése érdekében.

Lubrano elmondta: nem lepte meg, hogy előadása felbukkant egy fúziós biztonsági központban, de figyelmeztetett, hogy bármilyen technológiaellenes szélsőségességi keretrendszert óvatosan kell alkalmazni. Mint nyilatozta:

„Remélem, hogy a figyelmeztetést, amelyet kollégáimmal együtt hangoztattunk, figyelembe veszik. Bár a technológiaellenes erőszak elfogadhatatlan, nem szabad ürügyként felhasználni az MI és a feltörekvő technológiák biztosítására, ezzel elhallgattatva azokat, akik kritikusak a jelenlegi irányvonalat illetően.”

Spencer Reynolds azonban azt mondja, hogy bár ezek a csoportok valódi, de korlátozott fenyegetést jelentenek, az „anti-tech szélsőségesség” kategóriát olyan tágan lehet értelmezni, hogy az magába foglalja az adatközpontok ellen tüntető békés demonstrálókat, a mesterséges intelligenciával szemben szkeptikusokat és egyáltalán, bárkit, akinek baja van a modern életet átható technológiával. Mint megjegyezte:

„Ahogy az emberek továbbra is szervezkednek egy élhetőbb jövőért, valószínűleg egyre több megfigyelést és kriminalizálást fogunk tapasztalni ennek az ellenzéknek az esetében, ahogyan az elmúlt évtizedekben a Black Lives Matter, az Occupy Wall Street és a környezetvédelmi mozgalmak esetében is így történt.”

A DHS Hírszerzési és Elemzési Hivatalának 2025. januári jelentése tovább erősíti ezt a nézőpontot azzal, hogy megpróbálja összekapcsolni Luigi Mangionét – a UnitedHealth vezérigazgatója, Brian Thompson állítólagos gyilkosát – Kaczynski-val. „A bűnüldöző szervek jelentései szerint az illető inspirációt meríthetett Ted Kaczynski (a Unabomber) technológiaellenes nézeteiből” – áll a jelentésben, további bizonyítékok nélkül. A jelentés azzal a figyelmeztetéssel zárul, hogy a vezetők „fokozottan ki vannak téve célzott erőszakos cselekményeknek vagy erőszakos fenyegetéseknek”, ha úgy tűnik, hogy „kihasználják a kevésbé tehetős embereket”.

De talán a legegyértelműbb példa arra, hogy a technológiával szembeni erőszakmentes kritika hogyan kerülhet a hatóságok látókörébe és minősülhet fenyegetésnek, egy 2025 áprilisában a SITE Intelligence által terjesztett nyílt forráskódú jelentésben található. A jelentés kiemeli a progresszív, nonprofit More Perfect Union szervezet egyik videóját, amely a georgiai adatközpontok környékbeli lakosokra gyakorolt káros hatásairól szól. A videóban semmi sem szorgalmazta a vagyon vagy az emberek elleni erőszakot. De a fúziós biztonsági központoknak köszönhetően az érdekvédelmi csoportot most az egész országban potenciális fenyegetési tényezőnek tekintik az amerikai hírszerző és bűnüldöző szervek körében.

Eddig a WIRED, de mi ebből a tanulság?

Az első tanulság az, hogy bár a társadalmi feszültség reális, sőt, szinte tapintható, valódi, erőszakos támadások nem fenyegetik az adatközpontokat vagy az MI-t fejlesztő cégeket (illetve csak a legextrémebb esetekben kerülhet sor ilyesmire) már csak azért sem, mert ezeket a terrorakciókat egyszerűen képtelenség volna MI-k és közösségi oldalak nélkül megszervezni, úgy, hogy a résztvevői kizárólag személyesen találkoznak, mint jó összeesküvők, éjfélkor a temetőben, egy ódon kriptában, fekete köpönyegbe burkolózva, egyik kezükben tőrrel, másikban egy üveg konyakkal.

Szóval a reális veszély majdhogynem elhanyagolható, annak ellenére, hogy történtek már személyek elleni támadások. De hát Sharon Tate-et is kegyetlenül gyilkolta meg Charles Manson szektája, ráadásul homályos, politikainak is minősíthető okok miatt, mi több, bűnszövetségben, tehát nagyon is megállhatott volna ellene a „moziellenes” vagy „Hollywood-ellenes” terrorizmus vádja, mégsem ezért ítélték el Mansont és társait.

A második tanulság pedig az, hogy itt egy nagyon szomorú, öngerjesztő folyamatot látunk. Az Egyesült Államokban sosem volt autokratikus uralom, most is még csak próbálkozik az elnöki adminisztráció a bevezetésével, így az ország és a népe teljesen védtelen az olyan lépésekkel szemben, amelyek akár még egy szentpétervári vagy budapesti utcaseprőben is a diktatórikus rendszer építésére utaló jelek gyanúját keltenék. Márpedig az autokráciákban nem a képesség vagy a teljesítmény a legfontosabb erény, hanem a hűség, így nem csoda, hogy az ehhez nem szokott szervek megnövelt teljesítményükkel akarják igazolni hűségüket. Sőt, a frissen létrehozott szervek is.

Ha Trump naponta háromezer bevándorlót akar kiutasíttatni, megpróbálnak naponta háromezret összeszedni, ha van ennyi, ha nincs.

Ha Musk vagy a háttérben gonoszul vigyorgó bábumester, Thiel „technológia-ellenes terrorizmustól” tart, akkor szállítják nekik a terroristákat.

Ha vannak, ha nincsenek, és így kerül a képbe az egyébként ártatlan szkepszis vagy a szabad vélemény nyilvánítása is, ha az az MI kapcsán történik. Világos, hogy a valóban létező, kevés, tényleg veszélyes figurát nem árt szemmel tartani – de ez nem indokol egy boszorkányüldözést, általános megfigyelést az élet és a társadalom minden területén. Még azzal együtt sem, hogy ennek viszont van bizonyos amerikai hagyománya: a McCarthy-korszakban a baloldaliság gyanúja, Nixon idejében a hippizmus volt az a bélyeg, ami miatt rengeteg ártatlan ember találta magát a célkeresztben – minden ok nélkül. De ezek kivételek: McCarthy, Nixon, Trump az amerikai történelem ritka szégyenfoltjai, nem jellemzői.

A megoldás: ne tessenek gépeket rombolni, mert az csak más gépek segítségével lehetséges és nincs is semmi értelme – de a rágalmakra épülő zsarnokság sem lehet hosszú életű. És annak már értelmesebb megrövidíteni az uralmát. Akár gépekkel is.

Szele Tamás