Szele Tamás: Léggömbök Litvániában

Különös eseménysorozat sokkolta Litvániát, ami egyelőre nem tűnik veszélyesnek, de bármikor azzá válhat. Felvetődik a kérdés, hogy mikor nem hadviselés a hibrid hadviselés? Lehet-e akár jóindulatúnak is magyarázni? Ha furcsa dolgok történnek, nem kéne átsiklani fölöttük és visszatérni a megszokott tevékenységekhez. Ez nem lenne bölcs. Ezzel foglalkozik a CEPA rövid elemzése. 

A kérdés már egy ideje foglalkoztatja Litvániát, ahol egy ideje új jelenséget tapasztalnak: óriási csomagokat szállító léggömbök tucatjait sodorja át az uralkodó széljárás Belaruszból, a potenciálisan ellenséges szomszédból. Októberben az egyik a vilniusi repülőtéren szállt le, ami korántsem ideális egy olyan helyen, ahol a repülőgép-hajtóművek légbeömlőnyílásait mentesíteni kell a törmeléktől.

Kiderült, hogy nagy mennyiségű cigarettát tartalmazott, amelyet a két ország közötti adókulcsok közötti különbséget kihasználni kívánó csempészek szállítottak, és a megtalálása megkönnyítése érdekében műholdas nyomkövetővel volt felszerelve. Néhány nappal később egy hasonló, cigarettával megrakott léggömb landolt egy litván katonai táborban, majd egy másik egy harmadik helyszínen. Csak szeptemberben közel 250 csempészéggömb lépte át a litván határt, és valószínűleg ugyanezt a (viszonylag) ártalmatlan szállítmányt fuvarozhatták.

Vannak azonban olyan elemei ennek a történetnek, amelyek aggodalomra adnak okot.

Először is, Belarusz ma már alig több, mint a Kreml bábja. Az erősen szankcionált gazdaságát a Kreml finanszírozza, és Minszk cserébe azt teszi, amit mondanak neki – az orosz erők belarusz területet használtak Ukrajna megtámadására, és az elnök szinte szolgai hűséget fogadott Vlagyimir Putyinnak. Elképzelhetetlen, hogy a belarusz KGB ne tudna a léggömbökről. Ez azt jelenti, hogy Oroszország is tud róluk.

Másodszor, ami látszólag ártalmatlannak tűnik, az gyorsan veszélyessé válhat. Mint a Ruby, a sérült kereskedelmi hajó esetében is, amely 20 000 tonna nagy robbanóerejű ammónium-nitrátot szállítva hagyta el Oroszországot, nem látszik azonnal, hogy mi hibrid támadás és mi nem az. A Ruby október 10-én, mintegy 37 nappal azután, hogy elhagyta Oroszországot, még mindig az angol partoknál, Margate-től északra tartózkodott. Egyetlen európai kikötő sem fogadja be, beleértve Oroszországot is, amely az első számú felelősséget viseli sérült hajóiért.

Még ha a léggömbök és a robbanásveszélyes hajók ma nem is ártanak, holnap már megtehetik. A cigarettás léggömbökből kamerákkal felszerelt ballonok lehetnek, amelyek katonai objektumok fölé sodródnak (amit Kína 2023-ban botrányosan alkalmazott az USA ellen), illetve robbanó- vagy gyújtószerkezetekkel szerelhetik fel őket, ahogyan a Hamász használta a léggömböket az izraeli termőföldek és erdők ellen.

A hibrid fenyegetésekkel foglalkozó modern szakirodalom leírja a „minden eszköz felfegyverzése” néven ismert jelenséget. Ez magában foglalja a nem katonai eszközök stratégiai felhasználását a hatalom kivetítésének eszközeiként, amelyek célja az ellenfél szuverenitásának vagy stabilitásának aláásása anélkül, hogy szükségszerűen hagyományos hadviselésbe bocsátkoznának. Ez összhangban van a hibrid hadviselés fogalmával, amely a hagyományos katonai fellépést nem hagyományos eszközökkel kombinálja, beleértve a szabotázst, a kibertámadást, a gazdasági kényszerítést és az információs hadviselést.

Ennek kezelése érdekében javítani kell a felderítési technológiákat, át kell alakítani a légvédelmi stratégiákat, és biztosítani kell a jogi kereteket az ilyen támadások gyors és hatékony elhárítására.

Fontos az arányérzék fenntartása is. Kęstutis Budrys, az elnök litván nemzetbiztonsági tanácsadója helyesen állapította meg a probléma súlyosságát, de azt is hangsúlyozta, hogy „nem nevezhetünk mindent nemzetbiztonsági kérdésnek, mert akkor a »nemzetbiztonság« szó lényegében elveszítené értelmét”.

A litván hadsereg hangsúlyozta, hogy az ilyen léggömbök lelövését békeidőben csak végső megoldásként vennék figyelembe, Laurynas Kasčiūnas védelmi miniszter pedig elvetette azt az ötletet, hogy drága rakétákat használjanak a léggömbök szétrobbantására. Emlékeztetett egy nemrégiben történt incidensre, amikor NATO-gépeket indítottak Lettországban, hogy elfogjanak egy Fehéroroszország felől átrepülő objektumot – amelyről kiderült, hogy egy madárraj volt.

Mindazonáltal ezek az incidensek nem tekinthetőek egyszerűen bosszúságnak. Bemutatják, hogy a nem hagyományos módszerek hogyan használhatók szélesebb körű stratégiákban, amelyek elmossák a polgári tevékenységek és a biztonsági kockázatok közötti határt, és árnyaltabb megközelítést igényelnek a nemzetvédelemben

A taktika harctéren túli kiterjesztését mutatják. Közvetlen konfrontáció nélkül teszik fegyverré a ciivl célpontok sebezhetőségét, és a fenyegetéshez képest aránytalan válaszlépéseket kényszeríthetnek ki.

Megzavarhatják a hagyományos védelmi rendszereket – a léggömbök például a hagyományos légvédelmi rendszerek hatótávolságán kívül eső magasságban képesek működni – és a radarok számára láthatatlanok maradhatnak, mivel lassan mozognak.

Az ellenfél tesztelésére is felhasználhatók – Litvánia légtérellenőrzési képességét megkérdőjelezték, és így a sebezhetőség bemutatására irányuló szélesebb körű PsyOp-kampány részének tekinthetők.

Mi következik a fentiekből? A döntéshozók és a szakértők nem engedhetik meg maguknak, hogy figyelmen kívül hagyják azokat az incidenseket, amelyek potenciálisan nagyobb problémává eszkalálódhatnak. Éppen ellenkezőleg, ha megfelelően kezelik az ilyen eseteket, azok valójában fontos biztonsági reformokat indíthatnak el.

Litvánia ebben az esetben gyorsan átfogó stratégiaváltást hajtott végre, amely számos kulcsfontosságú változtatást tartalmazott. Kaščiūnas védelmi miniszter azt javasolta, hogy az ország drónokat alkalmazzon a léggömbök észlelésére és semlegesítésére, ami rugalmas és gyors reagálási lehetőséget biztosítana. Másodszor, a jogi reformok lehetővé teszik a határőrök számára, hogy lelőjék a léggömböket, és más határozott lépéseket tegyenek az ilyen behatolásokkal szemben.

A NATO-nak is fontolóra kellene vennie a részvételt. A szövetség fejlett hírszerzési és radarrendszerek biztosításával nagymértékben növelhetné Litvánia légi fenyegetésekkel szembeni képességét.

Mint a hibrid hadviselés esetében mindig, itt is érdemes már ma felkészülni a holnap lehetőségeire.

Magyarországon például érdemes lenne berendelni központi ellenőrzés céljából az összes kapanyelet. Mint tudjuk, azok is elsülhetnek.

Szele Tamás