Szele Tamás: Rakétatámadás Jänschwalde ellen

Nyugalom, egyelőre nem ballisztikus vagy egyéb, katonai felhasználású rakétákról van szó, de a helyzet így is a végletekig fokozódott: eddig ismeretlen személyek házi készítésű rakétákkal támadást hajtottak végre ma reggel a németországi Brandenburg tartományban található jänschwaldei barnaszén-tüzelésű erőmű ellen. Szerencsére komoly károkat nem voltak képesek okozni, de a diplomáciai helyzet a pattanásig feszült Németország, sőt, általában az Európai Unió és az Oroszországi Föderáció között.

Ebben a híradásban a Der Spiegel és a Die Welt információit használom fel, és igyekszem a lehető legnagyobb pontosságra törekedni, bár sok még a homályos pont, amelyek tekintetében még a német sajtó legnevesebb képviselői is csak találgatni tudnak.

Mi történt Jänchswaldéban?

A brandenburgi Turnow-Preilackban, a jänschwaldei erőmű közelében található áramátalakító állomáson robbanószerkezeteket találtak. A rendőrség megerősítette, hogy legalább egy robbanás történt – jelentette az AFP hírügynökség. Több úgynevezett nem hagyományos gyújtó- és robbanószerkezetet fedeztek fel, amelyek azonban nem mind működtek el.

A „Märkische Allgemeine Zeitung” (a továbbiakban „MAZ”) biztonsági és vállalati forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a bevetési erők több, robbanóanyaggal feltöltött, rakéták hoz tartozó szerkezetet találtak, és hatástalanították azokat. A lap rendelkezésére áll egy fénykép, amely egy ilyen, nem egyértelmű felépítésű szerkezetet ábrázol. A transzformátorállomást állítólag többször is eltalálták.

A rendőrség tájékoztatása szerint egy vezetéken szerkezeti károsodást állapítottak meg, a tűzszerészek a helyszínen vannak, és veszély nem áll fenn. A lakosságra nincs hatással az eset. A brandenburgi tartományi bűnügyi hivatal vette át a nyomozást.

A helyi hálózatüzemeltető megerősítette az esetet. Rövid ideig szünetelt a villamosenergia-ellátás, de azóta minden vezeték újra működik, és az általános áramellátás nem szenvedett maradandó károsodást. A jelenlegi ismeretek szerint a rongálási kísérletet saját készítésű repülő eszközökkel hajtották végre, „amelyek a kereskedelemben kapható szilveszteri rakétákhoz hasonlítanak”. A helyszínen további, még el nem indított „repülő eszközöket” is találtak. Az incidens során több vezeték is megsérült – jelentette közben az AFP hírügynökség, hivatkozva az üzemeltetőre.

A Leag energiavállalat eközben „támadásról” beszélt az alállomás ellen. A célpontul szolgáló alállomáson keresztül a jänschwaldei erőműben termelt áramot táplálják be a 50Hertz átviteli hálózatába. Ennek következtében az erőmű egyik blokkjában műszaki meghibásodás következett be. „A lehetséges összefüggéseket már vizsgálják” – nyilatkozta a cég szóvivője. Jelenleg a blokk újraindításán dolgoznak.

Visszhang a helyi politikában

Brandenburg miniszterelnöke, Dietmar Woidke elítélte a merényletkísérletet. „Az ilyen események aggasztóan magas gyakorisága azt mutatja, hogy határozottan meg kell védenünk infrastruktúránkat” – nyilatkozta az SPD politikusa. A helyszínen lévő bevetési erők, valamint az átalakítóállomás és az erőmű dolgozói „gyors és higgadt fellépésükkel megakadályozták, hogy nagyobb baj történjen”.

Robert Crumbach infrastrukturális miniszter (SPD) szintén merényletről beszélt. „A jänschwaldei infrastruktúra elleni merénylet támadás a brandenburgiak és a régión kívüliek biztonsága és megélhetése ellen” – mondta. „Aki kritikus infrastruktúrát rongál meg, veszélyezteti a munkahelyeket, az ellátás biztonságát, a bizalmat, és végső soron az emberek egészségét és életét.”

A lehetséges elkövetőkről és a tettük indítékairól egyelőre nem álltak rendelkezésre további részletek. A tartományi kormány helyszíni vizsgálatra készül.

Erről korábban a „Märkische Allgemeine” („MAZ”) számolt be. A cikk szerint az alállomást többször is eltalálták. A támadás feltételezett célja nyilvánvalóan a közeli szénüzemű erőműben keletkező huzamos áramkimaradás keltése volt – írta az újság. Az eddigi információk szerint ez nem következett be.

A Leag erőmű-üzemeltető szóvivője a „MAZ”-zal közölte, hogy a vállalat alkalmazottai között nem voltak sérültek.

A Cottbus közelében fekvő Jänschwalde Brandenburg legnagyobb szénüzemű erőműve, amely egykor, az NDK idejében az energiaügyi körzet központjának számított. Az eredeti hat blokkból ma már csak kettő vagy három működik. Ezek azonban továbbra is biztosítják a térség áramellátásának jelentős részét. Az erőművet 2028-ban tervezik leszerelni.

A Spree-Neiße járásban, a Szászországgal határos preilacki transzformátorállomáson osztják szét országos és regionális szinten a jänschwaldei erőműben termelt áramot. A Leag adatai szerint a jänschwaldei erőművet 1976 és 1989 között építették, ez volt az NDK utolsó új erőműve.

A helyszínen a rendőrség lezárta az alállomást, csak a hálózatüzemeltető és a bevetési erők járművei közelíthetik meg. Az alállomás egy erdős területen fekszik, körülötte nagyfeszültségű oszlopokkal. Az útról nem látható a robbanás vagy robbanások helyszíne.

A merénylet előzményei

Januárban szélsőséges, feltehetően baloldali elkövetők felgyújtották és rövidre zárták a nagyfeszültségű vezetékeket egy berlini délnyugati erőmű közelében. Körülbelül 45 000 háztartás és több mint 2200 üzlet, vállalat, valamint kórház és ápolóintézet maradt napokig áram nélkül. A gyújtogató merényletért a baloldali szélsőséges, úgynevezett „Vulkáncsoportok” vállalták a felelősséget, akik céljukként a kapitalizmus elleni harcot jelölték meg.

2024 márciusában egy csoport felgyújtott egy nagy villanyoszlopot, amely a grünheidei Tesla-gyár Berlin áramellátásához volt szükséges. A szabotázs miatt a termelés napokig leállt.

A turnow-preilacki eset háttere azonban egyelőre tisztázatlan.

Siker vagy kudarc?

A jänschwaldei erőmű ellen elkövetett támadással a tettesek részleges sikert értek el. A teljesítmény egyharmada kiesett a hálózatból. De hogyan volt egyáltalán lehetséges egy ilyen támadás? És mi történhetett volna?

Olyan merénylők hajtottak végre legalább részben sikeres támadást a német áramellátás ellen, akik pontosan ismerték az áramhálózat felépítését. A transzformátorállomáson történt robbanás miatt a jänschwaldei erőmű B blokkja órákra üzemképtelenné vált.

A barnaszén-erőmű közelében található transzformátorállomás területén történt robbanás után az 500 megawatt teljesítményű B blokk automatikusan levált a hálózatról. A Leag üzemeltető áramtermelőjének teljes teljesítménye 1500 megawatt. A támadás tehát az erőmű kapacitásának egyharmadát tette működésképtelenné. Összességében azonban ebben az időpontban csak 1000 megawatt teljesítmény terhelés volt a hálózaton, mivel egy másik blokkot terv szerint leállítottak. A B blokk kiesését sikerült kompenzálni. Csak rövid ideig tartó áramszünet következett be – közölte az alállomás üzemeltetője, a 50Hertz hálózatüzemeltető. Kora délutánra az egész hálózat újra működőképes volt. Stefan Kapferer, a 50Hertz vezérigazgatója szerint a nap folyamán a viszonylag magas szélenergia- és napenergia-termelés segített a kereslet kielégítésében. Az általános áramellátás nem szenvedett tartós károkat.

Mi történhetett volna?

Több, a támadásban használt robbanószerkezet nem robbant fel, melynek okai egyelőre tisztázatlanok. Ha az egész transzformátorállomás leállt volna, 1000 megawatt teljesítmény esett volna ki hirtelen. Ez egy atomerőmű kapacitásának felel meg. Ha a támadás más időpontban történt volna, akkor Jänschwalde teljes 1500 megawattos kapacitása kiesik. Az iparági becslések szerint ekkor kiterjedt áramkimaradás (blackout) is bekövetkezhetett volna.

Milyen tartalékok álltak rendelkezésre?

Az összekapcsolt európai hálózatban az üzemeltetőknek 3 gigawatt, azaz 3000 megawatt gyorsan igénybe vehető „szabályozó teljesítményt” kell állandóan készenlétben tartaniuk. Ezt a nagyságrendet egykor az Európai Unió írta elő annak érdekében, hogy ellensúlyozni lehessen két atomerőmű elméletileg elképzelhető, egyidejű kiesését. A 1500 megawatt teljesítményű jänschwaldei erőmű kiesésének kompenzálásához már önmagában az európai szabályozó teljesítmény fele is szükséges lenne.

A regionális áramkimaradások a blackout láncreakciószerű terjedéséhez vezethetnek egész Németországban és Európában. Így történt 2006. november 4-én is, amikor a Norwegian Pearl nevű óceánjáró áthaladása miatt az Ems folyón átívelő villamosvezetéket nem megfelelően kapcsolták ki – ezt követően Európa-szerte áramszünet következett be, amely több millió háztartást érintett.

Segíthettek volna az akkumulátoros tárolók?

Számos nagy akkumulátoros tároló képes gyorsan áramot táplálni a hálózatba a zavarok megelőzése érdekében. Ez azonban azt feltételezi, hogy a tárolók fel is vannak töltve. A legtöbb nagy kapacitású tároló azonban úgynevezett arbitrázs-ügyletekből finanszírozza magát, és ezért nem áll teljes mértékben rendelkezésre. Mivel a jänschwaldei támadás a hírek szerint reggel 7 óra körül történt, a napenergia-parkok addig valószínűleg még kevés áramot termeltek a tároláshoz.

A jänschwaldei erőmű B blokkját kedden körülbelül 8 óra után leállították, és csak 18 óra körül kellett volna újra csatlakoztatni a hálózatra. Tíz órás időtartam alatt az akkumulátorok nem tudták volna kiegyenlíteni az áramhiányt. Pont a támadás előtti napon ünnepelte a Leag a „GigaBattery Boxberg 400” alapkőletételét. A 400 megawatt teljesítményű és 1600 megawattóra tárolókapacitású akkumulátorpark elegendő ahhoz, hogy a 640 000 háztartásból álló drezdai agglomerációt négy órán át árammal lássa el. Tízórás vagy annál hosszabb áramkimaradás esetén azonban még ennek a GigaBattery-nek a tárolókapacitása sem lett volna elegendő.

Miért volt ismét lehetséges egy támadás?

A berlini villamosenergia-hálózat ellen elkövetett támadás után – amely az év elején napokig tartó áramszünetet okozott a német főváros déli részén – a „kritikus infrastruktúra” minden területén megerősítették a biztonsági intézkedéseket. Az erőműveket és a transzformátorállomásokat többnyire magas kerítésekkel és szögesdróttal védik, valamint kamerákkal figyelik. Hogy ez a Jänschwalde közelében található transzformátorállomás esetében is így volt-e, és ha igen, milyen mértékben, az egyelőre nem világos.

A hírek szerint a merénylők ott robbanótölttettel ellátott rakétákkal tervezték a támadást, amelyek ellen a kerítések természetesen nem nyújtanak védelmet. A szakértők szerint nem lehetséges minden nagyfeszültségű oszlopot, átalakítóállomást és transzformátorházat őrszemélyzettel védeni.

Hol vannak a rendszer gyenge pontjai?

A német villamosenergia-hálózat alapvetően az „n-1” elv szerint épül fel. Ez az elv azt jelenti, hogy egy berendezés meghibásodása esetén azonnal egy másik veszi át az áramellátás feladatát. Ez a redundancián alapuló biztosítás azonban az elmúlt években gyengült, amit a grünheidei Tesla-gyár és Berlin déli részén elkövetett támadások is megmutattak: Ott a két redundáns áramvezeték egyetlen oszlopra, illetve egyetlen áramhídra volt felfüggesztve. A támadók gyújtószerkezeteikkel az oszlopon és a hídon elvágták a fő- és egyben a tartalék kábelt is. A hálózatüzemeltetők ígéretet tettek arra, hogy a jövőben elkerülik az „n-1” elv elégtelen alkalmazását.

A másik gyenge pont a hálózatüzemeltetőkre vonatkozó bürokratikus átláthatósági előírásokban rejlik: a törvény kötelezi őket, hogy az ellátóhálózat részleteit nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék. Az utolsó támadások után sokan bírálták ezt az intézkedést, hiszen ezzel gyakorlatilag tálcán kínálják a támadóknak az áramhálózat sebezhető pontjairól szóló információkat.

Egy kis elemzés

Pillanatnyilag még korai következtetéseket levonni a történtekből, de a cui prodest elve alapján kimondhatjuk, hogy a támadók ilyen vagy amolyan okból és módon orosz befolyás alá került vagy orosz zsoldban álló, úgynevezett „eldobható szabotőrök” lehettek, akik kisebb pénzösszegekért vagy egyszerűen meggyőződésből követnek el gyújtogatásokat és egyéb merényleteket. Ezek csak online kapcsolatban állnak a megbízóikkal, akik baj esetén magukra is hagyják őket, hiszen nincs kit elárulniuk: ők csak egy álnevet viselő profilt ismernek egy közösségi oldalon, amit egy mozdulattal meg lehet szüntetni.

Pusztán a feltevés kedvéért meg kell jegyeznem, hogy ugyan támadhattak volna iszlamista terrorszervezetek is, de azoknak most kevésbé érdekük kárt tenni Németországnak, ellenben Moszkva kardcsörtető terveibe, melyek napok óta közismertek, szépen illene egy ilyen akció.

Mi lehetett a támadás célja? Nyilván egy minél nagyobb, akár európai méretűre is dagadó blackout előidézése. Úgy jönne ez a Kremlnek, mint egy falat kenyér.

Miért pont Brandenburg? Túl azon, hogy az elavult erőművet nem őrizhették nagyon szigorúan, szerepet játszhat az a tény is, hogy ezen a hétvégén tartják a szász-anhalti tartományi választásokat, melyeken az oroszbarát AfD igen esélyes a győzelemre. Brandenburg szomszédos Szász-Anhalttal, egy napokig tartó áramszünet minimum megingatta volna

a szövetségi kormányba vetett bizalmat és kikezdte volna az eddig kormányzó SPD-CDU koalíció tekintélyét.

A szövetségi kormányzat már a múlt hét végén bejelentette, hogy a lipcsei repülőtéren lezajlott sorozatos drónincidensek miatt szigorú szankciókat készül kivetni az Oroszországi Föderációra, minden eddiginél szigorúbbakat. A mai eset lehetett az utolsó csepp a pohárban, ugyanis a Meduza drasztikus lépésekről számol be:

„A német hatóságok hivatalosan Oroszországot tették felelőssé az ukrajnai An–124-es teherszállító repülőgép ellen a lipcsei repülőtéren elkövetett merényletkísérletért. Berlin álláspontját a sajtótájékoztatón Alexander Dobrindt belügyminiszter és Johann Wadeful külügyminiszter ismertette.

Wadeful kijelentette, hogy válaszul bezárják az orosz főkonzulátust Bonnban és a berlini »Orosz Házat«. Emellett behívatta az orosz nagykövetet a német külügyminisztériumba.

Ezen felül a német hatóságok szigorítják az orosz állampolgárok beutazási szabályait.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke viszont kijelentette, hogy az EU »teljes mértékben szolidáris Németországgal az Oroszország részéről érkező támadással szemben«. Megígérte, hogy megvitatja ezt a kérdést Mark Rutte NATO-főtitkárral, és közölte, hogy az Európai Unió külügyminiszterei további szankciók előkészítésébe fognak.

Maga Rutte kijelentette, hogy »a bizonyítékok az Oroszországi Föderáció részvételére a szabotázsban nyilvánvalóak«. »Üdvözlöm Németország válaszlépéseit« – hangsúlyozta.”

A jänschwaldei merényletet még nem említették, az tény, de az is igaz, hogy Berlin nem állította azt, miszerint nem alkalmaz további szankciókat.

Pillanatnyilag ennyit tudunk: egy dolog egészen biztos, és ez az, hogy az ügynek még folytatása lesz.

Még soha nem volt példa arra, hogy Európa közepén rakétatámadással kövessenek el szabotázst egy erőmű ellen. Akkor sem, ha tűzijáték-rakétákról van szó. És még szerencse, hogy ennél fejlettebb eszközeik nem voltak a merénylőknek: ha hozzájutottak volna egy Sztrelához, Iglához vagy Verbához (ezek orosz, vállról indítható légvédelmi rakéták), valószínűleg sikerül kiiktatniuk a teljes erőművet, és egész Kelet-Németország elsötétül. Ha ugyan nem terjed tovább a blackout a fél kontinensre.

Hölgyeim, uraim: Európában hibrid háború zajlik, ezt már nem csak felesleges tagadni, de ostobaság is volna. Ha nem védjük meg magunkat, senki más nem fogja megtenni ezt helyettünk.

Szele Tamás