Szele Tamás: Tárgyalások és metodicskák

Úgy tűnik, fordulópontjához közeledik az ukrajnai háború. Hogy milyen lesz a kimenetele, azt ember nem képes megjósolni egyelőre, sajnos úgy tűnik, az Amerikai Egyesült Államok új vezetése nem a legigazságosabb megoldásra törekszik. Erről csak egy Churchill-idézet jut eszembe amit a müncheni konferencia után mondott a későbbi brit miniszterelnök.

„Angliának a becsület és a háború között kellett választania. A becstelenséget választotta. Háborút fog kapni.”

Pillanatnyilag nincs egyéb lehetőségünk az aktuális híreket foglalhatjuk össze és reménykedünk, hátha történik valami váratlan csoda, mondjuk megszállja Putyint Radonyezsi Szent Szergej szelleme, aki ettől megtér, lemond Ukrajnáról, lemond világi hatalmáról is és hátralévő napjait remeteként tölti egy szibériai tölgyfa odvában, kizárólag szárított medvebrummogással táplálkozva. A másik lehetőség az lenne, ha megjönne Trump esze, de ekkora csoda még a legszentebb iratokban sincs, ne is számítsunk rá. Egyelőre tehát lássuk a tegnapi híreket az ISW összefoglalója szerint.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és JD Vance amerikai alelnök találkozott február 14-én a müncheni biztonsági konferencia keretében. Vance a találkozót követő sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett a háború befejezése és egy „hosszú, tartós béke” elérése mellett Ukrajnában, és nem egy olyan egyezményt szeretne, „amely néhány év múlva Kelet-Európát konfliktusba sodorja.” Vance megjegyezte az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna közötti párbeszéd fontosságát, és nem kívánt spekulálni egy jövőbeli békemegállapodás lehetséges feltételeiről, hogy „megőrizze a delegációk számára a választási lehetőségeket”. Vance és Zelenszkij egyaránt megjegyezte, hogy a beszélgetés eredményes volt, és Zelenszkij megköszönte az Egyesült Államoknak a folyamatos katonai támogatást. Zelenszkij kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna tervet készít elő Vlagyimir Putyin orosz elnök agressziójának megállítására és a háború befejezésére egy igazságos és tartós békével, amely kézzelfogható biztonsági garanciákat nyújt Ukrajna számára. Donald Trump amerikai elnök február 14-én újságíróknak azt mondta, hogy Ukrajna helyet kap az asztalnál az Oroszországgal a háború befejezéséről folytatott jövőbeli béketárgyalások során.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője Münchenben találkozott Keith Kellogggal, az Egyesült Államok elnökének Oroszországért és Ukrajnáért felelős megbízottjával, akivel megvitatták az Ukrajnában a tartós béke elérésére irányuló folyamatban lévő erőfeszítéseket. Zelenszkij találkozott az amerikai szenátorok kétpárti küldöttségével is, hogy megvitassák az Ukrajnának nyújtott folyamatos amerikai katonai támogatást, a gazdasági együttműködést és a kritikus ásványi anyagok és ritkaföldfémek jövőbeni közös fejlesztését Ukrajnában. Boris Pistorius német védelmi miniszter, Luke Polland brit védelmi miniszterhelyettes, Donald Tusk lengyel miniszterelnök és más európai tisztviselők megismételték, hogy Európa támogatja az ukrán szuverenitást és területi integritást az Oroszországgal folytatott jövőbeli béketárgyalásokról folyó tárgyalások során.

A Kreml állítólag utasította az orosz kormányhoz kötődő médiát, hogy a február 12-i Trump-Putyin telefonbeszélgetést követően csökkentse a Donald Trump amerikai elnökről szóló tudósítások számát, és ábrázolja Vlagyimir Putyin orosz elnököt erős és határozott vezetőként. A Meduza orosz ellenzéki hírportál február 14-én arról számolt be, hogy a Kreml egy új metodicska révén utasította az orosz állami és kormányközeli médiumokat, hogy Trump és Putyin február 12-i telefonbeszélgetését úgy állítsák be, mint Putyin „kezdeményezését és győzelmét”, és hogy a telefonbeszélgetésről és más eseményekről szóló tudósításokban ritkábban használják Trump nevét. A Meduza arról számolt be, hogy a Kreml aggódik amiatt, hogy az orosz közvélemény Trumpot „proaktívabb és határozottabb” vezetőnek látja, mint Putyint, és azt szeretné, ha az orosz média hangsúlyozná, hogy a közte és Trump közötti tárgyalások eredményéért egyedül Putyin a felelős. Az orosz elnöki adminisztráció egy meg nem nevezett politikai stratégája a Meduzának elmondta, hogy a Kreml nem szeretné, ha az orosz közvélemény Trumpot „erős, a helyzet megváltoztatására képes vezetőnek”, Putyint pedig ehhez képest passzívnek vagy gyengének látná. A politikai stratéga hozzátette, hogy a Kreml arra is utasította az orosz médiát, hogy kezelje óvatosan a közvélemény várakozásait a tárgyalásokkal kapcsolatban, és ne keltsen „hamis, túlzottan optimista várakozásokat”. Az orosz információs tér korábban Trumpot pragmatikus vezetőként ábrázolta, akivel Oroszország együtt tud dolgozni, de a Kreml talán azért próbálja negatív irányba elmozdítani az orosz közvélemény Trumpról alkotott képét, hogy Putyin erejét és rátermettségét hangsúlyozza a lehetséges jövőbeli béketárgyalásokról és kétoldalú tárgyalásokról szóló hírekben.

Az orosz tisztviselők és az információs tér szereplői a február 12-i Trump-Putyin telefonbeszélgetés óta feltűnően mérsékelték azt az orosz dezinformációs műveletet, amelynek célja, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Ukrajna illegitim vezetőjeként tüntessék fel. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2024 januárjában fokozta ezt a félretájékoztatási műveletet, és legutóbb január 28-án egy televíziós interjúban kérdőjelezte meg Zelenszkij legitimitását, más orosz tisztviselők pedig február 10-ig visszhangozták ezt. Az azonban továbbra sem világos, hogy az orosz tisztviselők és az információs tér szereplői meddig tartózkodnak majd a művelet folytatásától. Jelentős engedmény lenne, ha Putyin és más orosz tisztviselők elismernék Zelenszkij legitimitását ukrán elnökként, miután 2014 óta többször megkérdőjelezték valamennyi ukrán vezető legitimitását.

Február 14-én egy orosz Shahed drón csapódott be a csernobili atomerőmű védőszerkezetébe. A február 14-én közzétett geolokációs felvételeken látható, amint egy drón becsapódik az Új Biztonságos Elszigetelés (NSC, magyarul betonszarkofág) szerkezetébe, amit 2016-ban építettek a csernobili 4. számú reaktor eredeti ideiglenes védőszerkezetének körülzárására, amely 1986 áprilisában robbant fel. 2016-ban Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter arról számolt be, hogy a mentőszolgálatok eloltották a dróncsapás okozta első tüzeket, és megkezdték az NSC egyes részeinek szétszerelését a fennmaradó tüzek azonosítása és eloltása érdekében. (A február 14-én közzétett képek egy felszíni lyukat mutatnak az NSC kezdeti rétegén). Az ukrán hatóságok és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) tisztviselői arról számoltak be, hogy a csapás nem lyukasztotta át teljesen az NSC-t, és hogy a sugárzási szintek az NSC-n belül és kívül továbbra is normálisak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „jelentősnek” minősítette az NSC-t ért károkat, és azt állította, hogy a drón mindössze 85 méteres magasságban repült, hogy elkerülje az ukrán radarok észlelését. Az NSC magassága nagyjából 108 méter. Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) képeket tett közzé a helyszínről, amelyeken egy „Geran–2” feliratú fekete drón roncsai láthatóak – ez az iráni Shahed–136 drón általános orosz neve –, és megjegyezte, hogy a drón „nagy erejű” robbanófejjel rendelkezett. Az ukrán dezinformáció elleni harc központjának vezetője, Andrij Kovalenko hadnagy megjegyezte, hogy az orosz erők célzottan röptetnek drónokat a csernobili atomerőmű fölött, és folyamatosan kísérleteznek a Shahed drónok repülési magasságával, hogy a lehető legalacsonyabban szálljanak, valószínűleg azért, hogy elkerüljék az ukrán légvédelem általi észlelést és megsemmisítést.

Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter felszólította a NAÜ-t, hogy a csernobili csapást követően fokozza a nemzetközi intézkedéseket a nukleáris létesítmények elleni orosz támadások megállítására. Andrij Sybiha ukrán külügyminiszter sürgős megbeszélést folytatott Rafael Mariano Grossi NAÜ-főtitkárral, hogy megvitassák a csernobili csapás hatásait. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője tagadta, hogy orosz erők hajtották volna végre a csapást, Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője pedig az ukrán erőket vádolta a támadás végrehajtásával. A Kreml rendszeresen folytatot dezinformációs műveleteket, amelyek célja, hogy Ukrajnát úgy állítsa be, mintha az oroszok által megszállt Zaporizzsjai Atomerőművet (ZNPP) veszélyeztetné, de az ukrán atomerőműveket fenyegető folyamatos orosz katonai műveletek rávilágítanak arra, hogy Oroszország jelenti a tényleges veszélyt az ukrán nukleáris létesítményekre.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra figyelmeztetett, hogy Oroszország 2026-ban fokozott támadó hadműveletek indítására készülhet Észak-Ukrajnában, vagy esetleg akár a NATO keleti szárnyának megtámadására is. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a február 14-i müncheni biztonsági konferencián arra figyelmeztetett, hogy Oroszország 15 hadosztályba szervezett, 100-150 ezer fős csapatokat készít elő, hogy „súlyosbítsa a helyzetet Fehéroroszország irányába.” Zelenszkij felvetette, hogy Oroszországnak szándékában állhat újabb támadást indítani Ukrajna, Lengyelország vagy esetleg a balti országok ellen. Továbbra sem világos, hogy Zelenszkij aktív orosz csapatokra vagy további erők toborzására irányuló orosz erőfeszítésekre utal-e, mivel Szergej Sojgu volt orosz védelmi miniszter és a Biztonsági Tanács titkára 2024 márciusában bejelentette, hogy Oroszország célja 14 új katonai hadosztály felállítása az elkövetkező években.

Egyelőre tehát ennyi biztosat tudunk. A helyzet rossz, de talán még nem reménytelen. És ne feledjük: ma Ukrajnával háborúzik Oroszország, ha pihen egy kicsit, holnap akár minket is bekebelezhet – egész Európával együtt.

Szele Tamás