Szele Tamás: Zakók, keresők, mesterséges intelligenciák

Minden azzal kezdődött, hogy ma reggel rendelni akartam egy fekete zakót. Bűnös élvezet ez, nem mondom, rendes ember inkább kártyázza el a pénzét, vagy vigye ki a lóversenyre, de rá voltam kényszerülve a beszerzésre: hivatalos vagyok egy nemzetközi találkozóra és ott a fekete zakó az elvárt öltözék. Mely beszerezhető olyan háromezer forinttól félmillió körüli értékig.

A félmilliós is épp úgy fekete és épp annyira zakó, mint a háromezres, csak valamivel jobban néz ki, és esetleg gyémántból vannak a gombjai, vagy nem tudom, mi kerül ennyibe rajta, én mindenesetre egy ötezer forintosat rendeltem.

Ki is küldik, csak adjam meg a címemet, irányítószámmal. Az ám – mi a mostani lakhelyem irányítószáma? Nézzük meg a guglin. Hát... kétféle irányítószáma is van! Az egyik, amit a hagyományos keresés ad, reálisnak tűnik, a másik, amit az „AI-alapú áttekintés” mutat, még a kerületet sem találta el. Ismételjük meg a keresést. A hagyományos eredmény nem változik, a mesterséges intelligencia viszont újabb rossz számot ad meg, ezúttal egy még távolabbi kerülethez tartozót. Több kísérlet után be kellett látnom: a klasszikus keresés adta meg a pontos számot, főleg, mert az egybeesik a sarki bolt irányítószámával. Kolumbusz tojása, kérdés megoldva, próba elvégezve, jöhet a zakó.

Ezek után láttam munkához, és találtam meg – a történtektől teljesen függetlenül – a Meduza írását, mely a Google keresőmotor és az MI nem túlzottan romantikus kapcsolatáról szól. Nos, tekintsük ennek fényében, mire használja a keresőóriás a mesterséges intelligenciát. Bár, amint látom, nem sokat tud vele kezdeni...

A Google folyamatosan bővíti azon országok listáját, ahol az AI-alapú keresési eredmények elérhetőek – most már Magyarország is felkerült a lajstromra. Emellett a vállalat rendszeresen új funkciókkal bővíti szolgáltatásait, így vagy úgy, de kihasználva a generatív mesterséges intelligencia lehetőségeit. Közben azonban saját magának is kárt okoz. Klasszikus keresője egyre kevésbé hatékony. A mesterséges intelligencia eredményeiben pedig nem lehet teljes mértékben megbízni.

20 éve a Google a keresőpiac vezetője. A statisztikák szerint az összes jelentős versenytársának együttes részesedése ezen a területen alig éri el a 10%-ot. Számos oka van annak, hogy a Google ilyen hihetetlen eredményeket tudott elérni, többek között a versenytársakkal folytatott küzdelem nem egészen tisztességes módszerei. Legalábbis így vélekedik az amerikai bíróság, amely 2024-ben monopolhelyzetűnek nyilvánította a céget az online keresőpiacon, de még nem döntött arról, hogy milyen büntetést szabjon ki rá. Azonban a Google kezdeti sikereit nem valamilyen csalás útján érte el, hanem a keresőmotorja valóban magas színvonalú algoritmusának köszönhette.

A 2000-es évek elején a vállalat főbb versenytársai a pénzszerzés leghatékonyabb módjait keresték, míg a Google a felhasználói élmény javítására koncentrált (miközben folyamatosan fejlesztette üzleti modelljét). A vállalat algoritmusa számos tényezőt vett figyelembe, többek között a weboldalak minőségét, a rájuk máshol mutató linkek számát és az információk általános relevanciáját a keresési lekérdezés szempontjából. Ez pontosabb eredményeket adott a felhasználóknak, és előnyben részesítette a Google-t a Yahoo-val, az MSN Searchtel (a Microsoft Bing elődje) vagy más motorokkal szemben.

A vállalat keresőpiaci részesedése azonban 2024 végén – 10 év óta először – 90 százalék alá esett. A visszaesés jelentéktelen, mindössze néhány tized százalék, de sok újságíró és szakértő aggasztó tendenciának látja ezt a Google számára. Visszatérve a keresőalgoritmusra – a vele kapcsolatos problémák már évek óta halmozódnak, de most végre nyilvánosságra kerültek.

Edward Zitron brit technológiai újságíró szerint a nehézségek 2019-ben kezdődtek, amikor a vállalat a keresőmotorból származó bevételek csökkenésével szembesült. Egy évvel később Prabhakar Raghavan lett az irányítás új vezetője (2024 novemberében távozott a posztról), aki korábban két évet töltött a hirdetési területen. Zitron szerint miatta romlott drámaian a Google kereső minősége az elmúlt években.

Az újságíró megjegyzi, hogy a Raghavan vezetése alatt kiadott frissítések negatívan hatottak a keresőre. „Raghavan alatt a Google kevésbé megbízhatóvá, kevésbé átláthatóvá vált, a keresőmotorra optimalizált aggregátorok, hirdetések és kifejezetten a spamek uralták” – írta Zitron. Ugyanakkor mindezek az intézkedések csak arra irányultak, hogy a keresőmotor ismét gazdaságilag sikeres termékké váljon.(Ekkor kezdtek teljesen elinflálódni az AdSense-hirdetések is).

A felhasználók nem tudtak nem észrevenni minőségi változásokat a Google munkájában. A szaksajtó rendszeresen ír arról, hogy a keresőmotor lassan haldoklik; ugyanez a vita a szakmai közösségekben és a közösségi hálózatokon is fellelhető. A helyzetet nemcsak a keresőalgoritmus hozzá nem értő megbolygatása súlyosbította, hanem a generatív mesterséges intelligencia mindenhol tapasztalható elterjedése is.

Általánosságban elmondható, hogy a 2023-2024 fordulóján a mesterséges intelligencia-rendszerek – ritka kivételektől eltekintve, mint például a Perplexity (vagy a Bing nem egészen teljes körű integrációja a ChatGPT-be) – nem voltak felkészülve a keresőkérdések kezelésére. Mivel több mint egy év telt el a modellképzés megkezdésétől a megjelenésig, a chatrobotok válaszából származó információk gyorsan elavulttá váltak. Ráadásul a rendszerek gyakran hallucináltak, és nem hivatkoztak elsődleges forrásokra. Az mindenképpen tény, hogy a modern MI nem alkalmazható a minőségi keresésre, ezt maguk a fejlesztők ismerték el és a szakújságírók is egyetértenek velük.

De 2024 közepén már maga a Google is hozzáadta keresőjéhez az AI Overviews rendszert (miután hivatalosan megerősítette az ilyen szolgáltatások megbízhatatlanságáról szóló tézist), és ugyanezen év októberében az OpenAI is elindította a valós idejű MI-kereső funkciót. Most, ha a ChatGPT-n keresztül kérdezünk, naprakész és elsődleges forrásokkal alátámasztott információkat kaphatunk. Hasonló szolgáltatások más, generatív MI-t fejlesztő cégeknél is megjelentek.

2025 márciusában a The Wall Street Journal technológiai rovatvezetője, Joanna Stern elárulta, hogy egy hónapig nem használta a Google szabványos keresőjét, hogy tesztelje az elérhető MI-rendszereket. „Ahogy a Google megszerezte a globális keresőpiac 90 százalékát, a guglizás a SEO-szemét, a hirdetési linkek és a clickbait elkerülésének olimpiai sportágává vált” – jegyezte meg az újságíró.

Stern szerint a legegyszerűbb lekérdezés a Google-on (például egy új iPhone áráról) azt eredményezte, hogy több szponzorált linken, egy hirdetésekből álló körhintán és egy hasonló lekérdezésekről szóló információs blokkon kellett végiggörgetni. Ezzel szemben a mesterséges intelligencia a linkekre való kattintás nélkül szolgáltatta a megfelelő információt. Jobban teljesített a receptek vagy használati utasítások és a személyre szabott ajánlások megtalálásában is.

Joanna Stern megjegyzi, hogy az MI hallucinációi, bár számuk csökkenőben van, még mindig kellemetlenek lehetnek. Ennek ellenére arra biztatta az olvasókat, hogy próbálják ki a mesterséges intelligenciát a kereséshez, feltéve, hogy a felhasználók mindig ellenőrzik a mögöttes információkat.

Az újságíró azt is hozzáteszi, hogy a Google még mindig jó olyan helyzetekben, amikor egy már ismert oldalról kell információt találni (például egy színész profilját az IMDb-n), vagy egy étterem pontos címét és nyitvatartási idejét.

Egy évvel ezelőtt egyes nyugati médiumok, például a Wired arról írtak, hogy a Google mesterséges intelligencia integrálására vonatkozó tervei a megszokott módon történő keresés végét jelentik. Nincsenek többé szabványosított linkek és nem kell rájuk kattintani. De a keresés személyre szabottabbá válik.

A 2025 májusában tartott Google I/O fejlesztői konferencia után az ilyen állítások már nem tűnnek túlzásnak. A vállalat több, a mesterséges intelligencia mély integrációjával kapcsolatos szolgáltatást jelentett be. Nevezetesen bevezetett egy külön lapot (mint a térképek vagy a képkeresés) „AI Mode” néven, amelyben a keresés a Gemini chatboton keresztül működik.

A Google mindent megtesz azért, hogy megőrizze vezető szerepét ezen a piacon: tavaly a vállalat az AI Overviews szolgáltatásában lehetséges hirdetési integrációkról beszélt. Vagyis a szponzorált linkek közvetlenül az oldal tetején lévő rövid MI-összefoglalókban jelenhetnének meg. Ez nem meglepő, hiszen a Google továbbra is pénzt akar keresni a keresővel.

Végső soron azonban ez a megközelítés ahhoz vezethet, hogy az információkat nehezebb lesz megtalálni az interneten. A klasszikus kereső a stagnálás és a hatékonyság megszűnésének veszélyét hordozza magában, míg az MI, amelyet eddig a megfogalmazás egyértelműsége miatt kedveltek (de még mindig ugyanolyan megbízhatatlan mint egy évvel ezelőtt), ugyanolyan szponzorált linkek, spamek és pontatlan információk között fog navigálni, mint elődei.

Röviden összefoglalva: ezen a világon minden bizonytalan, egyedül az bizonyos, hogy a Google egyre rosszabb lesz. És egy utolsó jó tanács: semmiféle egzakt, pontos adat megszerzéséhez ne használjunk mesterséges intelligenciát. Minél pontosabb választ ad, annál tévesebb is lesz az eredmény. Lám csak, nekem is milyen szép, pontos irányítószámokat adott, több félét is – csak éppen nem voltak jók semmire.

A sarki bolt honlapja viszont kisegített. Meg a tiszta, paraszti ész.

Szele Tamás