Szele Tamás: Rablók és pártok

Hát, ez bizony vagy az, aminek látszik, vagy valami egészen más. De mindenképpen valami. Miről beszélek? Arról, hogy úgy látom: hatalmas politikai botrány készülődik, akkora vihar, ami az elmúlt tizenegy évben sem volt talán, csak arra vigyázzunk, hogy el ne vakítsanak minket a villámok.

A magyar sajtót tegnap bejárta egy hír, az MTI nyomán – ilyen ügyekben jobban is tesszük, ha az MTI szövegéhez ragaszkodunk – mely szerint:

„Rémhírterjesztés miatt javasol vádemelést a rendőrség egy vírusszkeptikussal szemben, a nyomozást a napokban fejezték be, és az ügy iratait megküldték az ügyészségnek – jelentette be az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs szerdai online sajtótájékoztatóján. Gál Kristóf felidézte: tavaly decemberben számolt be arról, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda kiberbűnözés elleni főosztálya rémhírterjesztés miatt indított nyomozást vírusszkeptikusokkal szemben. Hozzátette: az eljárásban megállapították, hogy egyikük nagy nyilvánosság előtt olyan cikket publikált, amelyben a maszkviseléssel és a koronavírus-járvány veszélyességével szemben fogalmazott meg állításokat. A további gyanúsítottak ellen tovább nyomoznak. Az alezredes úgy fogalmazott: a széles körben terjesztett kijelentések a rendőrség álláspontja szerint alkalmasak voltak arra, hogy a járványügyi védekezést akadályozzák vagy akár meghiúsítsák. Gál Kristóf sem decemberben, sem a szerdai tájékoztatón nem nevezte meg az ügy gyanúsítottját, ugyanakkor az MTI az ügyet jól ismerő forrásból úgy tudja: Gődény Györgyről van szó.”

Volna tovább is, de ez a lényege. Itt szeretném megjegyezni, hogy nem én neveztem meg Gődény doktort, nem is Gál Kristóf, nem is valamelyik hivatalos szerv, hanem az MTI. Szóval, nagyon biztosak lehetnek a dologban, ha ilyen határozottan állítják.

Én ezt az embert a leginkább elfelejteni szeretném, ugyanis sokat vitattam a nézeteit, itt, a Zóna hasábjain is, máshol is, ennek az vetett véget, hogy egy rosszakaróm írt neki a nevemben egy ostobaságoktól és helyesírási hibáktól hemzsegő levelet, amihez nekem ugyan nem volt semmi közöm, de mégis engem támadtak miatta. Annyira azért nem, hogy komoly bajom esett volna, de kellemetlen volt, és miután tisztáztam magam, beláttam: ez a folt, amivel bemocskoltak, a további értelmes kritikát nagyon megnehezíti. Nem is írtam Gődény Györgyről mostanáig, most is csak azért teszem, mert nem tudom megkerülni.

Nem lehet: forr, izzik körülötte a levegő. És most az egyszer akaratán kívül történt így. Ugyanis a magyar sajtóban kering még egy fontos információcsomag, a Partizán második filmje a rablópártokról, melyben doktorunk komoly szerepet játszik. Nála komolyabb szerepe már csak Seres Máriának és Stekler Ottónak van. Aki szeretné megnézni az eddig nyilvánosságra hozott prológot és az első két részt, itt találja őket. Az írott sajtóban eddig két reflexiót láttam erre a megrázó dokumentumfilmre, az egyik a 24.hu-n megkísérli összefoglalni az első két rész (meg a bevezető) tartalmát, a HVG – Hadházy Ákos nyomán – pedig a Zuschlag-szálat próbálta követni. 

Van azonban ebben ezer szál, egyre sötétebb és sötétebb bugyrokba vezetnek... Gődény doktor neve a prológban kerül szóba először, 15:42-től: Tomanovics Gergely videós-filmes említi, a Közös Nevező 2018 Párt kapcsán, Harkai Bulcsú Bánk társaságában, aki ennek a pártnak is alapítója, ahogy Gődény doktor mostani, Normális Élet Pártja nevű politikai formációjának is. Őt kampányvideók készítésére próbálták rávenni, nem túl sok sikerrel – de azt is mondták neki, hogy az akkori kampánytámogatást a Közös Nevező fel sem veszi. Felvette. Ezt az alábbi irat is bizonyítja.

Azonban már akkor szoros összefonódás volt a Seres-Stekler duó által mozgatott hihetetlen mennyiségű párt között, sőt, mintha már évek óta toborozták volna az általuk érdekesnek, befolyásolásra képesnek ítélt embereket, így kerülhetett jó tíz évvel korábban a Tomcat-féle Bombagyár és BombaHír médiacég szerkesztősége is a Magyar Szociális Zöld Párt Mosonyi utca 1. szám alatti irodájába.

A filmnek ezen a pontján vert ki a víz, mert én ettől a háztól egy saroknyira szoktam bevásárolni az elmúlt huszonöt évben, közel lakom, de fogalmam sem volt arról, mi folyik szó szerint az orrom előtt. Annak ellenére sem, hogy pletykás hely a nyóckernek ez a része. A Bombagyár 2007 és 2009 között működött, jó ideig a szomszédságomban és én nem tudtam róla... Tomcatet pedig csak észrevettem volna, akkortájt eléggé közismert figura volt. De hát akkor hogy van ez? A Stekler-Seres páros (akikhez jóval később csapódhatott „tehetségkutatás” alapján Gődény, így ő ártatlanabb is lehet náluk) már akkoriban is politikából élt?

Sőt: már korábban is. Az egész történet jóval előbb kezdődött, 1995-ben, amikor Stekler Ottó – még egy nagyon más választási rendszerben – megalapította ezt a „szociális zöld pártot”, aminek sok köze a környezetvédelemhez nem volt, annál több viszont a szélsőjobb akkor formálódó irányzataihoz. Emlékezhetünk az akkori, nem kis feltűnést keltett jelszavaikra:

„Magyar nőbe magyar magot!”

vagy

„Rendezd le az asszonyt, és menj el szavazni!”

A párt elnöke Stekler Ottó volt, a szóvivője – lássunk csodát – Seres Mária. És hiába, hogy nem jutottak be a Parlamentbe, folytatták a politikát, minden módon és eszközzel, ezek szerint találtak támogatókat is, különben nem tudták volna megvásárolni messze 2009 előtt a Mosonyi utcai központot.

2009 azért fontos év, mert akkor találták meg a siker kulcsát. Seres Mária népszavazási kezdeményezést indított az országgyűlési képviselők számla nélküli költségtérítésének megszüntetéséről. Az aláírásgyűjtés példátlan sikerrel zárult, civilként máig megdönthetetlen számú, 605 885 aláírást gyűjtöttek össze. Ez az adatbázis lett az az alaptőke, amiből a kamupártok élnek – máig. Aki akkor aláírta ezt a kezdeményezést, biztos lehet benne, hogy minden későbbi álpárt ajánlói között ott szerepel a neve – ha él, ha nem, ugyanis ennyi év alatt azért történhetett az aláírókkal egy és más. De az adatbázis most is Seres Mária és Stekler Ottó kezében van (habár jog és törvény szerint meg kellett volna semmisíteniük), ma is használják, sőt, a kamupártok alapítását, üzemeltetését iparággá fejlesztették. Időközben a pár egy darabig Mátraverebély polgármesteri és alpolgármesteri tisztjét is ellátta.

Ez még csak a kezdet volt: a Partizán filmje szerint később, 2014-ben és 2018-ban már Zuschlag is megjelent ebben a kamupárt-üzletben, Táncsics Péterrel, aki neki régi ismerőse, ugyanis 2002-2003-ban Táncsics volt az, aki mások mellett Zuschlag közreműködésével felduzzasztotta az MSZP, illetve ifjúsági szervezete, a Fiatal Baloldal – Ifjú Szocialisták Vas megyei szervezeteit. A Zuschlag-csapat 2014-ben az Új Magyarország Párttal szállt be, ami szorosan összefonódott az Új Dimenzió Párttal, de közben Táncsicsnak állítólag a Netpárt vezetéséhez is volt köze (nem összetévesztendő a 15 évvel korábban megszűnt SZDSZ Netpárttal). Előkerül a filmben egy lehallgatott telefonbeszélgetés, aminek leiratára nyilvános bírósági ügy aktái között talált rá a stáb, és ebben viszont Zuschlag már Rogán ügyvédjére hivatkozik, azt mondja:

„Megmondom őszintén, nekem van kapcsolatom, de egyelőre nincs válasz! Tehát...próbáltam...próbáltam köröket futni, megmondom őszintén, a szokott kapcsolataimon, és szerintem nem jutottak még el idáig, hogy...Nem foglalkoznak! Vagy én nem tudom! Tehát mindenféleképpen kell instrukció a Választási Bizottságba! Mer’ ugye 4 éve is kellett! Tehát szerintem idő kérdése, hogy megjelenjenek!”

A beszélgetés 2018-as, tehát ezek szerint a kamupártokat és a választási bizottságokat már 2014-ben is „felülről” próbálták irányítani.

Azt már tényleg csak egy mondat erejéig veszem elő, hogy többen tanúsítják a filmben, miszerint a Mosonyi utcai központban állítólag fideszes ajánlási listákról is másoltak át adatokat a rablópártok számára.

Azt nem tudom, ki maradt ki egyáltalán ebből az üzletágból? A Partizán két évvel ezelőtti, ugyanebben a témában készült filmje megállapította, hogy csak az utolsó két választáson ezek az álpártok kétmilliárd forintot termeltek át saját zsebükbe az államkasszából, és mintegy mellékesen teljesen felborították és befolyásolhatóvá tették a választási rendszert.

Az államnak megérte. Igaz ugyan, hogy Seres Mária és Stekler Ottó ellen, akik az egész módszer feltalálói, vádat emeltek tavaly nyáron, de összesen csak 117 millió forintot követelnek rajtuk, és az ügyben azóta is csak előkészítő tárgyalásokat tartottak, nem kergetik őket igazán.

Ennél a fentebb bemutatott irat tanúsága szerint még a Közös Nevező Párt is jobban járt volna anyagilag – de épp ez mutatja azt is, hogy ennek az ügynek egy olyan koronatanúja van, aki meg tudná világítani az egész, homályos, a teljes magyar belpolitikai spektrumot lefedő bűnszövetkezet titkait, ez pedig Gődény György. Persze, saját magát is befeketítené, de mégis, nagy titkok tudója, sok politikus félhetne, ha megszólalna.

Ő, aki ellen az MTI szerint most emelnek vádat, rémhírterjesztés miatt.

Hm, biztos, hogy csak azért?

Sokaknak az lenne a valódi rémhír, ha beszélni kezdene.

Kíváncsian várjuk a film harmadik és negyedik részét, bár amit az eddigiekből megtudtunk az is több a soknál.

Nem csak létezik magyar politikai alvilág, de működik is.

Olajozottan.