Szele Tamás: A grúz rémálom

Grúzia forrong, éspedig nem kicsit, hanem nagyon, állandósultak az utcai zavargások, ugyanis a hatalmával visszaélő kormánypárt évtizedek munkáját, az ország esetleges európai uniós tagságát próbálja demagóg jelszavakat harsogva Moszkva-párti orientációra változtatni. Ezzel foglalkozik a Jamestown Alapítvány új tanulmánya.

November 28-án Irakli Kobakhidze grúz miniszterelnök bejelentette kormánya döntését, miszerint 2028-ig felfüggeszti az uniós csatlakozási tárgyalásokat. Hozzátette, hogy a kabinet elutasít minden uniós költségvetési támogatást, és kijelentette: „Büszke és méltóságteljes nemzet vagyunk, gazdag történelemmel. Ezért elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az Európai Unióba való integrációnkra úgy tekintsünk, mint egy szívességre”.” Kobakhidze a döntés magyarázataként kijelentette:

„Egész Grúzia tanúja volt annak, hogy egyes európai politikusok és bürokraták beavatkoztak a parlamenti választásokba, ami a demokratikus választási elvek durva megsértése. A jelölti státuszt zsarolásra használták fel, hogy káoszt szítsanak országunkban és megosszák a társadalmat. Az ukrajnai konfliktus közepette, amikor Grúzia számára a béke volt a legfontosabb, néhány európai személyiség a jelölti státusz felhasználásával próbált zavargásokat előidézni.”

Nem tudom, mintha már láttam volna olyant, hogy a Kreml-barátságot demagóg politikusok pacifizmusnak nevezték... láttam, de hol is? Ja, itthon, Budapesten, Csakhogy mi nem vagyunk temperamentumos grúzok, akik ezt nem tűrhették. Az történt ugyanis erre fel, hogy közvetlenül ezt a nyilatkozatot követően több ezer tüntető gyűlt össze a parlament épületénél a tbiliszi Rusztaveli sugárúton.

A tüntetők felháborodásuknak adtak hangot, mondván, hogy a Grúz Álom döntése ellentmond Grúzia alkotmánya 78. cikkelyének, amely garantálja az ország európai integrációját. Kobakhidze bejelentése az orosz befolyás növekedését jelzi a Grúz Álom párt irányítása alatt. Ez a fejlemény veszélyezteti Grúzia szuverenitását, és veszélyeztetheti az ország Nyugat felé irányulását is.

A grúz belügyminisztérium közölte, hogy november 28. óta több mint 230 tüntetőt vettek őrizetbe adminisztratív, hármat pedig büntetőjogi vádakkal. Eddig 113 rendőr szorult orvosi ellátásra, három másik pedig kórházba került, miután összecsapásokba keveredett a tüntetőkkel, akik petárdákat dobáltak a rendőrökre. A Civil Társadalom Alapítvány (korábban Nyílt Társadalom-Georgia Alapítvány) elítélte a rendőrség által a békés tüntetőkkel szemben elkövetett erőszakot és az emberi jogok megsértését. Nyilatkozatában számos visszaélést ismertet, többek között a tüntetők megverését a letartóztatás után. Emellett a rendőri erők túlzott mozgósítására és a tüntetők erőszakra való provokálására tett kísérletekre is sor került. A Civil Társadalom Alapítvány megjegyzi, hogy példátlan számú rendőrt vezényeltek ki a tüntetések elfojtására, különösen erős a jelenléte a Különleges Feladatok Osztályának, amely az Egyesült Államok által szankcionált, ellentmondásos személyiségű Zviad Kharazishvili parancsnoksága alatt áll.

Ezek a tüntetések különlegesek Grúziában, mivel a politikai pártok vagy a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) nem koordinálták őket. A tüntetők a közösségi hálózatokon keresztül szerveződnek saját maguktól. Ahogy Nika Gvaramia, a „Koalíció a változásért” szövetség alapítója és vezetője december 1-jei interjújában kijelentette, a Tbilisziben, valamint több grúziai városban zajló demonstrációk, különös tekintettel a társadalom önszerveződésére, a grúz nép végleges elutasítását mutatják a „moszkvai pályára” való visszatéréssel szemben. Kifejtette: „A Szovjetuniót soha nem fogják visszaállítani az országunkban. Mi európai civilizáció vagyunk és Európa részei leszünk”. Gvaramia szerint a Nyugat reakciója a Grúz Álom akcióira „egyre keményebb és keményebb lesz”.

Ezt mutatta december 1-jén az is, amikor Washington felfüggesztette a történelmi jelentőségű amerikai-grúz stratégiai partnerségi chartát, amelyet 2009-ben írt alá Condoleezza Rice akkori külügyminiszter és Grigori Vashadze grúz külügyminiszter. Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint a Grúz Álom különböző antidemokratikus intézkedései megsértették az USA-Grúzia stratégiai partnerség alapelveit, amely a demokrácia, a jogállamiság, a civil társadalom, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásán, valamint a korrupcióellenes erőfeszítések iránti közös értékeken és elkötelezettségen alapul.

Számos grúz diplomata elutasította, hogy az ország elhagyja a 33 éve Nyugat felé tartó külpolitikai pályáját. Grúzia litvániai, bolgár, hollandiai, amerikai és bulgáriai nagykövetei, valamint az olaszországi megbízott nagykövet a tüntetések kezdete óta benyújtotta lemondását.

David Berdzenishvili, aki 1979-ben megalapította a grúz Köztársasági Pártot, biztos benne, hogy ezek a lemondások és az Igazságügyi Minisztérium és a Védelmi Minisztérium több száz katonájának nyilatkozatai „a Grúz Álom végét jelentik”. Kijelentette: „A grúziai rendszerváltás csak idő kérdése, talán néhány hét vagy hónap, de sok múlik majd az Egyesült Államok és az Európai Unió határozott álláspontján”. Berdzenishvili emlékeztetett a 2013-as ukrán Majdanra, amikor Viktor Janukovics akkori elnök megtagadta az Európai Unióval kötött megállapodás aláírását, ami Kijevben felkeléshez vezetett. A tüntetések során az elnök menekülni kényszerült. Berdzenisvili megjegyezte: „Janukovics sem számított a társadalom éles reakciójára. Ez azonban tragikus vétek és számítási hiba volt. A grúz kormány most ugyanezt a hibát követte el”.

Nem minden szakértő bízik abban, hogy a grúziai rendszerváltás békésen fog lezajlani. David Zurabishvili volt parlamenti képviselő leszögezte:

„

Lehet, hogy ez a folyamat békés lesz, de az is lehet, hogy nem lesz az. Ez csak a kormánytól függ. Rajtuk múlik, képesek lesznek-e megfelelően felmérni a helyzetet és a válság mélységét, amelybe mind ők, mind az ország keveredett, vagy sem”.

Mostantól kezdve a konfrontáció csak fokozódni fog. December 4-én a rendfenntartó erők letartóztatták Nika Gvaramia Ahali párti vezetőt és több más ellenzékit.

A grúz belügyminisztérium közölte, hogy november 28. óta több mint 290 tüntetőt vettek őrizetbe adminisztratív, 17-et pedig büntetőjogi vádak alapján. Ezek a letartóztatások nem azt jelzik, hogy a Grúz Álom hajlandó lenne kompromisszumra törekedni. Kobakhidzhe december 5-i vádja, miszerint az EU-párti frakciók sikertelen forradalmat kíséreltek meg, és fogadalma, hogy elnyomja Grúzia „liberális-fasiszta” ellenzékét, azt jelzi, hogy a mostani kormánypárt nem fog engedni jelenlegi álláspontjából. A zavargások alátámasztják a grúz állampolgárok nyugatbarát törekvései és a kormánypárt tekintélyelvű irányvonala közötti növekvő szakadékot, ami veszélyezteti az ország stabilitását és a Nyugathoz fűződő kapcsolatait.

Grúzia nem hagyja magát, és még időben szembeszáll az álnok Kreml-barát kormányzatával. Jó lenne, ha Magyarország is követné a példáját: lám, nem lehetetlen Moszkvának nemet mondani. Kicsit macerás, de – nem lehetetlen. Csak ahhoz meg kéne találnunk a gerincünket. Vagy azt, ami maradt belőle.

Szele Tamás