Szele Tamás: Lőszerraktárak és költségvetések

Régen volt már általános orosz hírösszefoglaló a Zónán, ma – lévén, hogy a szenzációknak híján vagyunk – tekintsük át, hogyan látja az ISW a jelenlegi helyzetet a fronton és a hátországban egyaránt. 

A nyugati országok továbbra is folytatják a beruházásokat Ukrajna védelmi ipari bázisának (DIB) növelésébe. A dán védelmi minisztérium a dán DIB-vel együttműködve szeptember 29-én bejelentette, hogy a kijevi dán nagykövetségen védelmi ipari központot hoznak létre az együttműködés fokozása céljából. A dán kezdeményezés célja, hogy támogassa azokat a dán védelmi és kettős felhasználású vállalatokat, amelyek Ukrajnában kívánnak termelést vagy partnerséget létesíteni. Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter és Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter, valamint miniszterelnök-helyettes szeptember 29-én szándéknyilatkozatot is aláírt, amelyben Dánia pénzügyi támogatást ígér az ukrajnai védelmi termeléshez. Koppenhága összesen 575 millió eurót (641 millió dollár) biztosít az ukrán DIB-be történő beruházásokra, amelyből 175 millió euró (195 millió dollár) közvetlenül a dán költségvetésből származik, további 400 millió euró (446 millió dollár) pedig a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből. Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter szeptember 14-én kijelentette, hogy Ukrajna 2025-ben 20 milliárd dollár értékű védelmi felszerelést lesz képes saját maga előállítani, ha az ország további finanszírozást kap a partnereitől. Az ISW már hangsúlyozta az Ukrajnának nyújtott tartós és időben történő nyugati katonai támogatás fontosságát, különösen az ukrán DIB fejlesztéséhez nyújtott nyugati segítséget, hogy Ukrajna hosszú távon önellátóbbá válhasson és csökkenthesse függőségét a nyugati katonai segélyektől.

Az ukrán erők a jelentések szerint szeptember 29-én csapást mértek egy orosz lőszerraktárra és rakétatárolóra a Volgográdi Területen található Kotluban közelében. Az ukrán vezérkar és az ukrán média szeptember 29-én arról számolt be, hogy a pilóta nélküli rendszerek erői, a különleges műveleti erők (SSO), az ukrán katonai hírszerzés főigazgatósága (GUR) és az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) drónoperátorai csapást mértek a létesítményre, és arra utaltak, hogy a közelmúltban egy meg nem határozott mennyiségű iráni rakétaszállítmány érkezett a létesítménybe. Az ukrán vezérkar megállapította, hogy a csapás tüzet okozott a létesítményben, és a lőszerek másodlagos denotációját. A szeptember 29-én rögzített műholdfelvételek azt mutatják, hogy a csapások valószínűleg tüzet okoztak a létesítménytől északnyugatra, és a NASA FIRMS-ről rendelkezésre álló adatok hőanomáliákat mutatnak ezen a területen. Kotluban vezetője, Igor Davidenko kijelentette, hogy ukrán drónok próbáltak ugyan csapást mérni a területre, de nem okoztak kárt a létesítményben, bár egy helyi, Volgográdi területről származó híradás szerint tűzoltók oltottak el egy tüzet, amelyet a lezuhanó dróntörmelék okozott egy meg nem nevezett katonai létesítmény közelében. Az Astra orosz ellenzéki hírügynökség megjegyezte, hogy internetes források tévesen a kotlubani csapásnak tulajdonítják az Egyesült Arab Emírségekbeli Dubajban 2021-ben történt robbanásról készült felvételeket. Az Astra arról is beszámolt, hogy a Rosztovi Terület katasztrófavédelmi szolgálatában dolgozó forrásai szerint az orosz erők szeptember 28-ról 29-re virradó éjszaka több mint 20 ukrán drónt lőttek le, amelyek a Millerovo légi bázist vették célba, és rámutatott, hogy a NASA FIRMS-től rendelkezésre álló adatok hőanomáliákat mutatnak a légi bázis közelében. Egy orosz bennfentes forrás olyan felvételeket tett közzé, amelyek állítólag a Krasznodari Krajban lévő Jejszk légibázis közelében tüzet mutatnak, de az ISW nem tudja megerősíteni a felvételek hitelességét. Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy az orosz erők 125 ukrán drónt lőttek le szeptember 28-ról 29-re virradó éjszaka, köztük 67 drónt a Volgográdi Terület felett, 17 drónt a Voronyezsi Terület felett és 18 drónt a Rosztovi Terület felett.

Az orosz kormány állítólag a védelmi kiadások további növelését tervezi 2025-ben, bár úgy tűnik, hogy a Kreml tisztviselői a tervezett szociális kiadásokat emelik ki, miközben kerülik a védelmi kiadások emeléséről szóló vitákat. Az orosz Miniszteri Kabinet szeptember 29-én jóváhagyta a 2025-2027 közötti szövetségi költségvetés tervezetét, és október elsejéig benyújtja a költségvetést az Állami Dumának. A költségvetési tervezet szerint Oroszország szövetségi bevételei 2025-ben várhatóan közel 12 százalékkal nőnek 2024-hez képest, és a nem olaj- és gázbevételek aránya a szövetségi költségvetésben várhatóan 73 százalékra emelkedik. A Bloomberg szeptember 23-án arról számolt be, hogy betekintést nyert a hároméves költségvetési tervezet tervezetének javaslataiba, amelyekből kiderült, hogy az orosz kormány 2025-ben 13,2 billió rubelt (mintegy 140 milliárd dollárt) tervez költeni a védelemre - ez a 2024-re tervezett 10,4 billió rubel (mintegy 110 milliárd dollár) növekedése. 2025-ben Oroszország a Bloomberg szerint nagyjából a költségvetés 40 százalékát tervezi a nemzetvédelemre és a belbiztonságra költeni 2025-ben - többet, mint az oktatásra, az egészségügyre, a szociálpolitikára és a szövetségi gazdaságra szánt kiadások együttvéve. A Kreml állítólag a 2024-es 11,1 billió rubelről (mintegy 117 milliárd dollár) 2025-re 12,9 billió rubelre (mintegy 136 milliárd dollár) növeli a titkos tételekre fordított kiadásokat.

Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök szeptember 24-én azt állította, hogy a kormány „az állampolgárokkal szembeni valamennyi szociális kötelezettségének” teljesítését tervezi, és kiemelte az egészségügyi ellátásra, a nyugdíjakra és a nemzeti projektekre tervezett finanszírozást. Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter elismerte, hogy "jelentős forrásokat" fordítanak Oroszország "különleges katonai műveletére", de hangsúlyozta, hogy hat év alatt 40 billió rubel (mintegy 424 milliárd dollár) jut 19 nemzeti projektre - kétszer annyi, mint a 2019 és 2024 közötti időszakra előirányzott finanszírozás. Sziluanov azt is kiemelte, hogy Oroszország 180 milliárd rubelt (mintegy 1,9 milliárd dollár) tervez költeni a korszerűsített közmű-infrastruktúrára és kedvezményes jelzáloghitel-programokra. A Kreml tisztviselői valószínűleg óvakodnak az orosz lakosság háborús kifáradásától, és a Kreml szociális projektekre fordított figyelmének hangsúlyozásával próbálják fenntartani a közvélemény támogatását.

A legfontosabb hírek röviden:

- A nyugati országok továbbra is befektetnek Ukrajna védelmi ipari bázisának (DIB) növekedésébe. - Az ukrán erők a jelentések szerint szeptember 29-én csapást mértek egy orosz lőszerraktárra és rakétatárolóra a Volgográdi területen található Kotluban közelében. - Az orosz kormány állítólag a védelmi kiadások további növelését tervezi 2025-ben, bár úgy tűnik, hogy a Kreml tisztviselői a tervezett szociális kiadásokat hangsúlyozzák, miközben kerülik a védelmi kiadások növeléséről szóló vitákat. - Az ukrán erők nemrégiben előrenyomultak Glushkovszkij körzetben, az ukrán kiszögellés nyugati részén, a Kurszki Területen. - Az orosz erők a közelmúltban Toreck és Pokrovszk irányába nyomultak előre.

Tulajdonképpen ez egy járható stratégia lenne. Iránban legyártják a rakétákat, eladják jó drágán az oroszoknak, azok elszállítják, szintén jó drágán, elraktározzák, az ukránok felrobbantják a raktárat jóval olcsóbban, aztán ez folytatódik, míg 1. van Oroszországban lőszerraktár, 2. a Kreml által irányított hadigazdaság össze nem roppan az állandó tűzijáték költségei alatt.

A mostani – illetve jövő évi és későbbi – költségvetési adatok azt mutatják, hogy az orosz gazdaság nem fogja bírni még egy évig a háborút.

Szele Tamás