A harmadik ópiumháború már zajlik, és Oroszország fogja elveszíteni. Ráadásul még panaszkodnia sem lesz szabad emiatt, mert ha meg meri próbálni, felkopik az álla. A győztes természetesen Kína lesz, és csak találgathatjuk, beéri-e az orosz gazdaság teljes függőségbe taszításával – ez már most is jó úton halad – vagy esetleg lesznek területi igényei is.

Alig lehetne két, egymástól ennyire különböző és távol fekvő államot mutatni, illetve lehetne, mert Magyarország és a Tongai Királyság még messzebb fekszik egymástól, de szerencsére és egyelőre egyik sem áll hadban. Ukrajna viszont már 921 napja harcol és hősiesen helytáll, Tajvan pedig minden nap várja a kínai inváziót.

Mottó:

Kicsit rendhagyó lesz ez az írás, ugyanis lényegében véve arról fog szólni, hogy kicsoda Yahya Sinwar, a Hamász új vezetője, aki állítólag női álruhában járja Gázát (ami azért kicsit érdekesen viszonyul a helyi szokásokhoz, szóval, ha tévedésből agyonkövezik, az nem az izraeli hadsereg lesz) és mit várhat tőle a világ? Röviden: semmi jót.

Mindenekelőtt szeretném jelezni, hogy mivel Pavel Durov szabadlábon védekezhet egyelőre, amiben semmi érdekes nincs, míg valaki merényletet nem követ el ellene (a helyében én vissza is kérezkednék a fogdába, biztos, ami biztos), ma nem róla lesz szó, hanem egy másik régi ügyfélről, Ramzan Ahmatovics Kadirovról, aki szó szerint hazudott magának egy hadsereget.

Pavel Durov ügyében ma csak pár fontosabb dolog történt. Most, amikor ezeket a sorokat írom, bíróság előtt áll, de ez a szerv most nem ítéletet hoz az ügyében, hanem csak arról dönt, hogy meghosszabbítsák-e az előzetes letartóztatását – érzésem szerint meg fogják, túl nagy hal ő ahhoz, hogy elengedjék. Szintén mai hír, hogy bátyját, a zseniális programozót, Nyikolajt is körözik, ugyanazon vádak al

Egyre érdekesebb dolgok derülnek ki Pavel Durovról, ma ugyan csak két fontos mozzanatra derült fény, de ezek roppant lényegesek, bár emiatt ez a mai anyag kissé hosszú lesz, tessék némi hideg élelmet bekészíteni az olvasgatás mellé. Italra most nincs szükség, megrázó vagy undorító dolgok nem kerülnek szóba, de előre jelezném: az írás második fele kicsit szövevényes lesz, érdemes figyelmesen olvasn

Tegnap már elkezdtem foglalkozni Pavel Durov letartóztatásának titokzatos esetével, melyben ma csak két fejlemény történt: meghosszabbították emberünk előzetes letartóztatását, és a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov kategorikusan tagadta, hogy Durov és Putyin (vagy az Elnöki Adminisztráció bármely tagja) találkoztak volna Bakuban.

Az elmúlt huszonnégy órában két megkerülhetetlen hírrel találkozott a világsajtó: az egyik Izrael és a Hezbollah összecsapása, a másik Pavel Durov letartóztatása. A közel-keleti helyzetről ma már írtam másik lapban, tehát vegyük elő Durov rejtélyes esetét, ugyanis nem kevés dilemmát vet fel, és világszintű vitát szított. Mi is történt?

Az orosz propaganda terjesztésének kétségtelenül az egyik legfigyelemreméltóbb módja a „jósok”, „mágusok” és „tisztánlátók” bevetése, ugyanis a lakosság babonásabb része lehet, hogy nem hisz a televíziónak, de nekik vakon fog hinni. És milyen érdekes: ezek a „bűbájosok” valahogy mindig azt mondják, amit Moszkva hallani szeretne. Ezt a jelenséget elemzi a Detector Media tanulmánya. 

Nem tudom, ki volt az, aki valamikor, legalább száz, de inkább több évvel ezelőtt kitalálta azt a szlogent, miszerint „Afrika a jövő kontinense”, csak magyarul 66 900 találatot ad rá a Google, szóval tövig koptatták már ezt a közhelyet, ami jelenleg ráadásul nem is igaz. Afrikáért minden nagyhatalom nyújtogatja a kezét, sőt, még a terrorszervezetek is, tehát minden esélye megvan arra, hogy ne a jö

Ha megnézzük a világ hatalmasait, igen sok olyant találunk közöttük, akikre – szeretnék finoman fogalmazni – azt mondaná Artúr király a Gyalog-galoppban, miszerint „gyermeteg lélek”. Viszont mindent alulmúl az a csörte, amit az állítólag vitézlő Ramzan Kadirov vívott az állítólag zseniális Elon Muskkal. Ahol ezeket az embereket félik vagy tisztelik, ott egy kiscsoportos óvodás is vezető lehetne. S

Mivel már két hete tart az ukrán hadsereg (AFU) kurszki hadművelete, és kezd kopni a kezdeti meglepetés, majd az újdonság varázsa, szedjük össze az Important Stories (ez tulajdonképpen a Vazsnüje Isztorii angol nyelvű változata) segítségével, mit tudtunk meg eddig erről a kétségtelenül hadtörténeti jelentőségű vállalkozásról? Honnan jön, merre tart? Mi a célja? 

Különös hírek jönnek Tádzsikisztánból. Már az sem túl örvendetes, hogy az országban egyre növekszik a kínai katonai jelenlét, legalább két kínai támaszpont épült, még ha tagadják is, közös hadgyakorlatokat tart a két ország, de mintegy ezzel párhuzamosan – készül egy monstre koncepciós per is, melyről a Carnegie Alapítvány honlapja számol be.

Mint tudjuk, az orosz propaganda a világon mindent felhasznál így vagy úgy, miért is lenne kivétel ez alól az ukrán hadsereg kurszki áttörése? Hazudni a világon mindenről lehet, így erről is, sőt, vannak, akiknek egyenesen kötelező. Az ukrán Detector Media az elmúlt hét orosz propagandáját elemezte, a teljesség igénye nélkül.

Veszedelemről van szó, ez igaz, de most nem Zrínyi Szigetvárát fenyegetik és nem a törökök, hanem – a Jamestown Alapítvány tanulmánya szerint – Gotlandot és Ålandot az oroszok. Nem is kicsit, a Kreml sajtójában mutatkozó jelek tényleg arra utalnak, hogy orosz invázió készülődhet, csak most már NATO-tagállamok területe ellen. Ami viszont már nem tréfadolog.

Mikor kiderült, hogy Donald Trump választási kampányának adatait feltörte egy iráni zsoldban álló hackercsoport, még azon gondolkodtam: mit szeretnek az irániak Bidenen és/vagy Kamala Harrison? Aztán kiderült, hogy az ő kampányadataikat is feltörték, ráadásul ugyanaz a csapat. A kialakult helyzetet a WIRED magazin járta körül. 

Nincs még két élőlény, amelyik olyan messze élne egymástól természetes körülmények között, mint a jegesmedve és a pingvin, hiszen az egyik az Északi-sarkvidéken él, a másik a Délin. Legfeljebb az állatkertben találkozhatnak – és a Jamestown Alapítvány tanulmánya szerint Moszkva épp ilyesféle világnagy állatkertet próbál barkácsolni (a háború kellős közepén), ki akarja aknázni a Déli-sarkvidék olaj

Kezdjük azzal, hogy csúnya dolog a pletyka, még csúnyább, ha előítélet mozgatja, ha rágalmaz, de jelen esetben nem csak fogalmunk sincs arról, mennyi igaz a Moszkvában terjedő mendemondából, miszerint a csecsen „Ahmat” alakulat lepaktált az ukrán hadsereggel, de ráadásul nem is fontos: akár paktáltak, akár nem, a lényeg az, hogy ne bízzon bennük az orosz hadvezetés. De miről is van szó? A Moscow T

Úgy tűnik, nincs világcég, amely ne esne bele abba a csapdába, hogy a saját mesterséges intelligencia-fejlesztéseihez ne akarná felhasználni a világhálón felgyülemlett információ-mennyiséget vagy inkább: adattömeget. Mint a Meduza írja, most éppen az Nvidiáról derült ki, hogy semmibe veszi a szerzői jogokat.