Szele Tamás: Az ismeretlen terrorista

Nehéz helyzetben van a krónikás olyankor, mikor arról kellene írnia, amiről nem tudhat túl sokat – nem is szabad neki tudnia, de be kell számolni mégis a hírről, miszerint Magyarországon terrorcselekmény előkészülete miatt vettek őrizetbe egy magát iszlamistának valló férfit.

Egyelőre annyi pontosat tudunk a dologról, amennyit a Fővárosi Főügyészség közleménye mond, ezt idézzük is szó szerint:

„A Fővárosi Nyomozó Ügyészség a tegnapi napon végrehajtott akció eredményeként gyanúsítottként hallgatott ki, majd őrizetbe vett egy 21 éves férfit, aki a megalapozott gyanú szerint, Európa lakosságának megfélemlítését célzó terrorcselekmények elkövetésére készült Magyarország területén.

A Terrorelhárítási Központ jelzése alapján indult ügyben, a Fővárosi Nyomozó Ügyészség az akciót a TEK közreműködésével hajtotta végre.

A Fővárosi Nyomozó Ügyészség a férfit előállította, és gyanúsítottként hallgatta ki a lakosság megfélemlítése céljából, előre kitervelten, aljas indokból és célból, több ember sérelmére, több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntettével, valamint robbanóanyaggal visszaélés bűntettével megvalósított terrorcselekmény előkészületének megalapozott gyanúja miatt.

A Fővárosi Nyomozó Ügyészség a gyanúsított letartóztatására tett indítványt.

A nyomozási bíró a letartóztatás elrendelése kérdésében a mai napon dönt.”

Ennyit tudunk, minden egyéb már spekuláció, még az sem teljesen világos, milyen állampolgárságú férfiról van szó. Az életkorát ismerjük, a nemét és azt, hogy miért vették őrizetbe. A sajtót és a rendelkezésre álló nyilvános forrásokat átvizsgálva apró információtöredékekre bukkanunk ugyan, de senki sem garantálja azok igazságtartalmát. A Pesti Srácok például arról számol be, hogy

„Robbanóanyaggal a kezében fogtak el egy magyar iszlamistát”

de ez csak a cím, a szöveg nem tartalmaz semmi újat, a címben két állítást csíphetünk fülön: az egyik, hogy robbanóanyag volt az illető kezében elfogásakor (ez számomra nem tűnik életszerűnek, de majd meglátjuk), a másik, hogy magyar. Ez persze újabb kérdéseket vet fel, úgymint az állampolgársága magyar, az anyanyelve, a felmenői, esetleg mindhárom vagy egyik sem – szóval, sokkal okosabbak nem lettünk.

Az MTI hallgat, mint a csuka, a Police.hu szintén, a független sajtó nem bocsátkozik feltételezésekbe – a 24.hu meg is mondja, miért nem:

„Megkerestük a Fővárosi Főügyészséget, hogy megtudjunk pontosan mivel fenyegetőzött a férfi, és beismerte-e a bűnösségét a kihallgatása során, Bagoly Bettina szóvivő megkeresésünkre azt közölte, hogy a nyomozás és az eljárás érdekei miatt a közölteknél több információ nem adható.”

Még talán a Magyar Nemzet foglalkozik a legtöbbet az üggyel, az első híradásukba beillesztették a Hír TV felvételét, melyen Horváth József biztonságpolitikai szakértő higgadtan elemzi a jelenséget és azt mondja, hogy:

„Volt már példa Magyarországon több hasonló előkészületre, robbantásos merényletre azonban még érdemben nem volt példa, legutóbb, ha az emlékeim nem csalnak, akkor 2010 előtt voltak, akik egy próbarobbantást is végrehajtottak egy homokbányában, akik az akkori kormánnyal nem értettek egyet...”

A legmélyebb tisztelet hangján, de meg kell jegyeznem: Horváth úr ez esetben téved: az első robbantásos politikai merényletnek érdemben is nevezhető terrorcselekményre 1991. december 23-án került sor a ferihegyi gyorsforgalmi úton, és a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) követte el, név szerint Horst Ludwig Meyer és Andrea Klump, a támadás a Szovjetunióból Magyarországon keresztül Izraelbe kivándorló, átutazóban lévő zsidó utasok ellen irányult. Halálos áldozata nem volt, hat sebesültje viszont igen.

Sőt, előzőleg is volt egy tisztázatlan merénylet 1989-ben a földalattin: akkor egy házi készítésű csőbomba robbant fel a kettes metró egyik kocsijában a Deák tér és az Astoria között, amit állítólag egy karórával időzítettek, ennek tettese máig ismeretlen.

Az 1991-es szerkesztőségi vélemény

A ferihegyi terrortámadásra azért emlékszem ennyire élénken, mert aznap ügyeletes voltam a Kurír című napilapnál, és nekem jutott a feladat, hogy szerkesztőségi véleményt, „vezéranyagot” írjak róla, melyet aztán több helyen idéztek is később. De a kilencvenes években más robbantásos merényletekre is emlékszem, például az évtized első felében a szintén máig ismeretlen „gótikus robbantó” munkáira, aki először 1994. június 11-én támadta meg pokolgéppel a Parlament XIX.-es kapuját, aztán ugyanazon év július 23-án a Mátyás-templomnál robbantott. Ok, cél, haszon és értelem nélkül, maga a „gótikus robbantó” kifejezés is kínban született, mert összesen annyi közös volt a robbantásaiban, hogy mindkettő gótikus stílusú épületek ellen irányult. Máig bottal ütjük a nyomát.

1996 októberében két bomba is robbant: az egyik Piliscsabán 5-én, egy menetrend szerinti Volánbuszon, a másik pedig négy nappal később, 9-én a budapesti Wesselényi utcában, a Zsinagógához közel. Piliscsabán hárman súlyosan, hatan könnyebben megsérültek; Pesten senki sem volt akkor a helyszín közelében. 1997-ben két MSZP-iroda és egy SZDSZ-iroda ellen követtek el merényletet, 1998-ban már egymást érték a detonációk politikai és leszámolási célzattal egyaránt – ha még emlékeznek, ez volt a „jugoszláv támadó kézigránátok” kora, és sok maffiaügyben is szerepet kaptak a robbantások. Ezek sorában talán a legnagyobb visszhangot az 1998. július 2-i, Aranykéz utcai merénylet váltotta ki.

Nem folytatom a krónikát, se szeri, se száma a véghezvitt robbantásos támadásoknak minálunk, csak a legutolsót idézném fel, mert arra más is emlékezhet: ezt második írásában a Magyar Nemzet is említi. 

„2016. szeptember 24-én este fél tizenegy után Budapesten, a Teréz körút 4. szám alatti, felújításra előkészített, üres üzlethelyiség bejáratánál robbant a házilag készített pokolgép. A támadásban egy taxisofőr könnyebben, Vantara László rendőr törzsőrmester súlyosan, Andirkó Szabina rendőr törzsőrmester életveszélyesen megsérült. (…) Az elkövetőt, aki a nyomozás adatai szerint egyedül hajtotta végre a robbantást, csaknem egy hónapi nyomozás után, 2016. október 19-én Keszthelyen fogták el a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai. Papp Lászlót 2019. március 12-én a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon életfogytig tartó fegyház büntetésre ítélte. Legkorábban harminc év múlva szabadulhat.”

Azért legalább erre csak emlékezhetett volna Horváth úr. De hagyjuk is, nem ugrott be neki, van ilyen.

Azt már áttekintettük, mit tudunk a régi merényletekről (nem is olyan nyugalmas hely ez a Magyarország...), azt is, mit tudunk a most megakadályozottról (szinte semmi biztosat), annyi hírt még elmondhatok viszont, hogy megjött egy videofelvétel a letartóztatásról: én ebből csak annyit vagyok képes kiokoskodni, hogy komolyan felszerelkezve mentek ezt a munkát elvégezni, tehát tényleg tarthattak egy komoly robbanástól. A helyszín egy családi házas övezet, nem mondanám tipikus „no-go zónának”, bár ez nem jelent semmit.

Pillanatnyilag ennél többet senki sem tud, aki meg mégis, az nem mondja, nem is mondhatja – kétségtelen, hogy az esetnek ezer és egy politikai vetülete lehetséges, melyeket majd akkor fogunk elemezni, ha sor kerül rájuk, egy pillanattal sem előbb. Ezt az írást pedig ígérem, azonnal frissítem, amint meg lehet tudni valami értékelhetőt és tényszerűt az ügyről – jelenleg minden spekuláció korai lenne.

Egyelőre érjük be ennyivel.