Szele Tamás: P/50, avagy a Várhegy titka

Kicsit meglepődhettek tegnap a jó budai polgárok és budapesti újságcsinálók, mert titokzatos események zajlottak az esti, majd éji homályban, melyeket akkor még senki sem tudott megmagyarázni, most már mintha derengene valami, de a megoldástól egyelőre messze járunk.

Viszont ezek most térben közeli események, így ma nem Kazahsztánnal foglalkozunk, hanem a tegnapi történésekkel, illetve azzal, amit ismerünk belőlük, aztán persze spekulálunk is egy keveset a dologról, mert messze még az a pillanat, amikor elmondhatjuk: tudjuk is, miről van szó. Tehát kezdjük a hírekkel. Elsőként a Telex tette közzé, éjjel negyed egykor, miszerint:

„Több olvasónk is jelezte, hogy szombaton este 10 óra körül nagyobb létszámú rendőri erők mozgását észlelték a Budai Vár közelében.

Egyik olvasónk a TEK páncélozott járművét, valamint körülbelül 20 kisbuszt is látott a Vár felé haladni. Egy másik olvasónk rengeteg egyenruhást is látott mozogni, akik elmondása szerint egy gyártelephez hasonlító területre nyomultak be.

Az akcióról megkérdeztük a rendőrséget, ahonnan az alábbi választ kaptuk:

Több rendőri szerv (KR, BRFK, TEK) részvételével intézkedés van folyamatban egy zárt rendőrségi területre történt illegális behatolás miatt. Bővebb tájékoztatást nem kívánunk adni.” (Telex)

Ez meg mi az ördög lehet? Gyártelep a Vár környékén nincs is, pincék, katakombák, alagutak annál számosabban: van ott még Sziklakórház is, a panoptikumot szintén a földalatti labirintus egyik részében rendezték be, aztán ne feledkezzünk meg a titokzatosan hangzó nevű P/50-es kormányóvóhelyról, amit még Horthy és Rákosi Mátyás idejében építettek: enyhe túlzással, olyan a Várhegy, hogy ahhoz képest az ementáli sajt monolit gránittömb. A legtöbb járatot természetes barlangokból alakították ki különböző időkben a középkortól a legújabbig: az pedig remélem mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a mai helyzetben, mikor a miniszterelnöki és a köztársasági elnöki hivatal (és rezidencia is) a Várban van, de annyira, hogy még a Karmelita előtti utcarész is le van zárva, nehogy a sajtó ott kérdezze a kormánytagokat erről-arról, a földalatti járatokkal kapcsolatban annyit tudhatunk, amennyit elmondanak nekünk, és nem többet.

Persze régebben többet mondtak, én is azokból a forrásokból dolgozom: de egyelőre lássuk a hír sorsát. Ma dél körül végre kiadott az MTI is egy közleményt:

„Lopás gyanújával ismeretlen tettes ellen nyomoznak a budai Vár közelében zárt rendőrségi területre történt illegális behatolás ügyében - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) sajtóügyelete az MTI érdeklődésére vasárnap.

Az ORFK tájékoztatása szerint a Készenléti Rendőrség, a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Terrorelhárítási Központ részvételével intézkedtek szombaton késő este egy zárt rendőrségi területre történt illegális behatolás miatt. Az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda lopás kísérletének gyanújával indított eljárást ismeretlen tettes ellen.” (MTI)

Ez még mindig lehetne a Karmelita előtt, mostanság igenis lezárt terület, én először azt is hittem, hogy vagy Szabó Bálint akciózik megint, vagy egy részeg turista tévedt oda, aki nem olvas magyar újságokat, de a Telex tisztázta a helyzetet:

„Ez a Váralja utca 14. szám alatti alagútrendszer, illetve egykori kormánybunker egyik bejárata lehetett.” (Telex)

Vagy úgy. Akkor szedjük össze, mit tudunk eddig. Valaki bement a P/50-es objektumba tegnap este, hogy ki volt az és miért tette, nem tudni, azt sem, hogyan vették észre, de csodálnám, ha nem volnának egy ilyen helyen érzékelők. Már azt is csodálom, hogy őrség nem volt, majd meg tetszenek látni, miért. Kivonult mindenki, aki élt és mozgott, sőt, az is, aki nem élt, de mozgott, ilyennek nevezhetjük a TEK páncélosát, bár azt nem tudom, hogyan akarták levinni az alagútrendszerbe, és mihez kezdett volna ott, de ez már legyen az ő bajuk. A behatolót vagy elkapták, vagy nem, de miért volt szükség ekkora erők felvonulására?

A laikus azt mondaná, hogy azért, mert nem véletlenül hívják a Budavári Labirintust labirintusnak, nagy is, kacifántos is, sok ember kell az átfésüléséhez. Csakhogy a jelek arra mutatnak, hogy a P/50-es kormányóvodába, bocsánat, -óvóhelyre hatoltak be: az pedig nem része a labirintusnak, az egy másik objektum, máig nagy a csend körülötte. Nem is véletlenül: 2006-ban ugyan feloldották a szigorúan titkos besorolást (manapság nem tudom, mi a hivatalos helyzet) de látogatni nem lehet most sem, néha, nagy ritkán beengedték a sajtót, például 2012-ben megjelent pár írás az óvóhelyről, de azóta nem sokat hallottunk felőle. Minket most az érdekel, hogy mekkora és a járatrendszer és hová nyílik? A története sem hétköznapi, még Horthy idejében építették, kifejezetten légoltalmi célokra, de akkora, hogy az átadásakor még kisvasút is járt benne, a Tárnok utca és a Dísz tér között. Van ugyan átjárása a labirintushoz is, de önálló létesítmény, ami alaposan el is zárható. Itt egy vázlat róla, kiváló forrást találtam.

Akkor most lássuk csak, hol vannak kijáratai-bejáratai? Mint az idézett Várbarlang.hu honlap írja:

„A Váralja u. 14. alatti részt használták személyi bejáratnak.

A németek innen irányították csapataikat, ez volt a főparancsnokság.

Nem verik most se nagydobra, hiszen a jelenlegi kormányfőnk nem véletlenül tette át székhelyét a várba. A Karmelita Kolostorban a miniszterelnök székel, és mellette a köztársasági elnök rezidenciája.

Hat kijárattal rendelkezik. Egy az Alagútban a Dunától nézve bal oldalon nagyjából az Alagút közepén. A jelenlegi Köztársasági Elnöki Palotából, a Szent György tér 2. épületéből, a Karmelita Kolostorból (jelenlegi Orbán rezidencia), és a Budavári Palota nyugati középső részéből van összeköttetése. Ennek kívül keletre, nyugatra, és délre vannak vészkijáratai. Az egyik a Dózsa György szobor melletti telekről nyílik.

A Széchenyi könyvtárba lifttel közlekedők nem is sejtik, hogy bár a lift most nem áll meg, de a jelenlegi földszinti liftmegálló alá is levisz a lift, amely a bunkerbe visz. A lift közelében a téglaburkolatú Ybl támfal tövében lévő vaslap egy 14 m mély aknát fed be, mely egy 60 m hosszú, 1, 5 m magas víztelenítő alagútba visz, ami az Ördögárokba vezet. Akár ez is lehet vészkijárat, bár tudomásom szerint nincs közvetlen összefüggés a kormányóvóhellyel.

A kormányóvóhely autós bejárata az alagút Duna felöli oldalán a Sikló melletti utcában található. Páncélozott bejárata van, hogy akár a tankok is ki- be tudjanak mozogni, ha szükséges. Fegyverrel, és kamerákkal őrzött bejáratai vannak, melyet a kormányőrség véd.

A várbeli bejáratai az épületekből nyílnak, és azok nem publikusak!

Amit lehet tudni, hogy az óvóhely többszintes, önálló szellőztetéssel, és áramellátással rendelkezik, és atombiztos.” (Var-barlang.hu)

Akkor mindent értek. Ez egy óriási, három szintes óvóhely, a méreteiről annyit, hogy 35 m magas csigalépcső kötötte össze az Alagútnál lévő járatokat és a fő bunkerrész 80 m hosszú, két szintes. Ebben kétszer huszonnyolc irodaszoba, étterem, konyha, tárgyalóterem, és egy kis kórház is helyet kapott, műtővel felszerelve.

De ami a legfontosabb: külön el lehet jutni belőle a Sándor-palotába és a Karmelita Kolostorba is. Mármost akárki is sétált be a Váralja utca 14 felől, akármilyen szándékkal, bizony körülbelül a mai Magyarország legjobban őrzött helyeihez volt közvetlen hozzáférése és egy ekkora, hatalmas föld alatti alagútrendszerben időbe telhetett az előkerítése is.

Már persze, ha előkerült egyáltalán, mert nincs kizárva az sem, hogy most is keresik: semmiféle híradás nem szólt arról, miszerint bárkit is előállítottak volna az ügyben. Igaz, eleinte az ügyről sem szólt híradás, aztán arról sem, hogy a P/50-es objektumról van szó. Az átlagos budapesti polgár tud róla, hogy a Várhegyben sok a barlang és az alagút, a panoptikumot meg is mutatják neki, ha érdeklődik a történelem iránt, megnézi a Sziklakórházat is, de a többiről az sem szokott tudni, aki fölötte jár.

Pestnek nincs sok föld alatti része – évtizedekig keresték a pincebörtönöket a volt Köztársaság, ma Boldog Második János Pál Pápa tér alatt, a végén már geológiai szinteket tártak fel, de nem találtak semmit. Akadt, aki esküdött rá, hogy a pártházból alagút vezetett a Kerepesi temető Munkásmozgalmi Panteonjába (csak megmutatni nem tudta). Egy másik volt kormányóvóhely viszont előkerült, megvan Rákosi F–4-es atombunkere a Kossuth tér és a Szabadság tér között (összekötve 1973 óta a metróval, de az Országházzal nem), annak ráadásul 2200 fő a kapacitása – de a P/50-es objektumról alig-alig esik szó. Nem titok a létezése, aki keres, talál róla információt, mármint annyit, amennyit – de nem is verik nagydobra, hogy van egy olyan földalatti alagútrendszer, amiből egyaránt elérhető Magyarország mindkét legmagasabb közjogi méltósága.

Ki akarhatott bemenni és miért?

Hajléktalanok próbálták ott tölteni az éjszakát, esetleg ellopni ezt-azt?

Netán a Szürke Gandalf kereste Mória bejáratát Zsákos Frodóval és a többiekkel?

Azt nem hinném, hogy komoly és ellenséges titkosszolgálati akciót észleltek volna, ugyanis abban az esetben felvetődik egy kérdés:

ha valami ennyire kulcsfontosságú, mi a fenéért nem őrzik?

Mindenesetre a kivonuló erők létszáma így már érthetőbb.

Kíváncsian várom a fejleményeket és ígérem, beszámolok róluk, ha lesznek. Bár ebben a történetben annak is van bizonyos üzenete, hogyha nem folytatódik.

Az azt jelenti, hogy nem akarnak beszélni róla.

És ha nem akarnak, nem is fognak, az hétszentség.