#történelem

Egyszer, csak egyszer ki kéne próbálják az orosz történészek azt, hogy milyen, amikor nem hazudnak. Bár félek, ez a kísérlet már kései lenne. Ha hirtelen elkezdenének igazat mondani, azt sem hinné el nekik senki.

Nem tudjuk, milyen lesz a háború utáni Irán és azt sem, milyen Oroszországot látunk majd a jövőben. De ha mindkét ország létezni fog később is, adnék egy tanácsot Teheránnak: szóba se álljon Moszkvával, ha jót akar. És ez fordítva is érvényes. Nem jó nekik egy gyékényen, sőt, egy bazárban sem árulni.

Már megint a kozákokról lesz szó, akik most és a jelek szerint a jövőben is komoly részei lesznek az orosz hadsereg arculatpolitikájának – magának a hadseregnek már kevésbé, tekintve számukat és reális katonai súlyukat, valamint harci képességeiket. De lássuk, mit tud erről a Jamestown Alapítvány legújabb tanulmánya.

Kínával viszonylag keveset foglalkozik mostanság a napi sajtó, mert a Tajvan körüli áldatlan állapotokat kivéve leginkább csak gazdasági hírek érkeznek onnan, bár ha valaki alaposabban utánaolvas, megérezheti, hogy komoly válság felé közeledik a Középső Birodalom. Azonban ezt a felszínes jelek nem mutatják, mindenki úgy tesz, mintha minden rendben volna.

Bizony, ilyen is van. Jobban mondva: kell lennie, hozzám csak a paródiája jutott el, de nem tudom elképzelni, hogy ne létezzen ez a történelemtudományi alapmű. Sőt, valószínű, hogy még a cári időkben is létezett. De lássuk, miről van szó.