Egyéb

Ma valami különleges világnap lehet, mert nem mutatkozik a világpolitikában semmiféle szenzáció – mutatkozott a héten épp elég, még túl sok is – tehát van időnk az évfordulókkal foglalkozni. A Versztka című orosz ellenzéki lap azt járta körül, hogy mi a csodáért nem temették még el Vlagyimirt Iljics Lenint, akinek a mauzóleumát most száz éve adták át a Vörös téren.

„

Még csak nem is az a legnagyobb baj, hogy tele van kollaboránsokkal és önjelölt evangelizátorokkal. A legnagyobb baj a színlelés és az elvárások, amelyek mindezek mögött állnak.

A Donald Trump elleni sikertelen merénylet online következményei tegnap még komikusak voltak, jót lehetett nevetni a vadul elburjánzó konteókon, ma már komolyabbra fordult a helyzet: megjelentek az illegális, ám fegyveres alakulatok is az esemény alkalmából és vad toborzásba kezdtek. A helyzetet a WIRED magazin alapján mutatom be.

Mikor tegnap megtudtam, hogy Donald Trump ellen merényletet kíséreltek meg, de csak a füle sérült, két dologban voltam teljesen biztos. Az egyik az, miszerint most már 90 százalékos az esélye a választási győzelemre, ha nem tesz valami minősíthetetlent, ő a következő amerikai elnök. A másik meg az volt, hogy azonnal el fog szabadulni a konteós pokol, és mindenki halálosan biztosan fog tudni minden

Először is azonnal elnézést kell kérnem Isaac Asimov szellemétől, mert a cím tőle származik – de meg tetszenek majd látni, mást nem is használhattam volna. Aki ezek után egy hardcore, klasszikus sci-fi történetre számít, annak csak félig van igaza: az eset mostanában történt, és egy jó kislányról szól a mese, akiről a mesterséges intelligencia-hasonmása elhitette sokakkal, miszerint rossz kislány.

Ilyen sem volt még a Zónán: „lírai” rovatunk következik. Azért nem véletlenül van ott az az idézőjel, majd meglátják, helye van annak. De elöljáróban pár szót arról, miszerint az orosz nemzet világtörténelmi szerepe még nem eldöntött, valószínűleg nem jelentősebbek más nemzeteknél, de azt mától senki sem vitathatja, hogy Minden Trollok Örökös Királya (vagy cárja) orosz, és Andrej Zaharovnak hívják

Kétségtelen, hogy az Egyesült Államokban idén megtartandó elnökválasztás jelenleg kétesélyes. A szavazók különös módon kevésbé érdeklődnek a tények, mint a saját vélekedéseik iránt, és ennek sajnos nagyon komoly következményei lehetnek, amelyek nem kis hatást gyakorolhatnak a világpolitikára is. Ezzel foglalkozik a The Insider tanulmánya.

Hozott anyagból dolgozom én is, és hozott anyagból dolgozik a politika is. Itt van például Donald Trump és az a szerencsétlen (jobb sorsra érdemes) Joe Biden. Háromszázmillió amerikai közül csak a gerontokráciából lehet választani?

Hát akkor essünk neki ennek az írásnak is, bár se testem, se lelkem nem kívánja. A világ tele van csodás, érdekes vagy borzalmas dolgokkal, de a honi közönség ma reggel óta mintha kizárólag Magyar Péter és az ATV viszonyára lenne kíváncsi. Nos, ha mindenkit ez érdekel, és semmi más, akkor én is szólok pár szót az ügyben, garantálom, hogy egyik oldalnak sem fog tetszeni, amit mondok.

...az a nad elefánt az oroszlán barlangjába?

Trójai faló, írja egy kedves hölgy a Facebookon. „Magyar rátalált a Szent Grálra, a nemzeti érzület Fideszétől eltérő, produktív változatára ('modernizációs nacionalizmus'), ami az elkövetkező fél évszázadban a magyar politikai kultúra nyugati felzárkózásának alapja lehet”, írja Béndek Péter ugyanott.

Mottó: „Megöl a disznófejű Nagyúr, Éreztem, megöl, ha hagyom, Vigyorgott rám és ült meredten: Az aranyon ült, az aranyon, Éreztem, megöl, ha hagyom.”

Tetszenek tudni, mennyi energiára van szüks  sen fel lehetne tölteni egy okostelefont. És naponta több százmillió ilyen kép születik. Igen, az MI nagyon energiaigényes. Többet zabál, mint a bitcoinbányászat. Ennek a ténynek és az amerikai kormányzatnak a viszonyáról közölt hosszú, de érdekes tanulmányt a Carnegie Intézet.

Ha a tegnapi írás rövid volt, a mai bizony hosszú lesz, előre szólok – viszont exkluzív, ugyanis magyarul először a Zónán jelenik meg. El is kell magyaráznom, mielőtt belevágok, hogy miről van szó: tulajdonképpen arról, hogy a Pegasus kémprogram használatával a korábbi botrány után sem hagytak fel a különböző kormányok, máig vígan alkalmazzák.

Ez a mai írás rövid lesz, mert hát a témája sem túl bonyolult, csak éppen minimum világrengető. Elég sok mindent láttam már háborúkban, háborúk kapcsán, az igaz, ezek közül kevés volt a szép vagy kellemes, de ilyent azért még én sem. Kérem, állítólag elkezdtek feltámadni az elesett orosz katonák, ami azért minimum ritkaság.

Mint tudjuk, az orosz kiberbűnözők szinte érinthetetlenek. Az országban működő hackerek évek óta pusztító zsarolóvírus-támadásokat indítanak kórházak, kritikus infrastruktúrák és vállalkozások ellen, milliárdos veszteségeket okozva. A nyugati bűnüldöző szervek számára azonban elérhetetlenek, és az orosz hatóságok is nagyrészt figyelmen kívül hagyják őket (hiszen az engedélyükkel dolgoznak). Ha a r

Mielőtt ismertetni kezdeném a The Insider kiváló írását Ivan Pavlov ügyvéd tollából – utóbbi időben sok ügyvéd ír nekik, remélhetőleg nem azért, mert a tárgyalóteremben ismerkednek meg a szerkesztőkkel – előre kell bocsátanom, hogy személyes gyakorlatom van az efféle ügyekben. Úgy értem, mint potenciális vádlottnak.

Ma tőlem szokatlan módon pikáns témáról lesz szó, de higgyék el nekem, a probléma komoly. A mesterséges intelligenciáról lesz szó, amivel remekül bevásárolt a világ: először a grafikusok kezdték el félteni a munkájukat tőle, aztán a zenészek, utána mi, újságírók is, végül már ott tartunk, hogy – a prostituáltak is tiltakoznak a gépi konkurencia ellen.

Nos, feltámadott a Zóna. Nem a tenger, nem is a népek tengere, Megváltóról sincs szó, ez csak egy ilyen kicsiny, mondhatni polgári feltámadás, ami ráadásul nem is megy könnyen vagy egyből: bele fog telni egy kevés idő, míg üzemszerűen működik majd a lap, amit egy éve le kellett állítanom.