Szele Tamás: Az ezeregyedik éjszaka

Ma van pont ezer napja, hogy az orosz csapatok elindultak Kijevbe. Három nap alatt terveztek odaérni, de még mindig nincsenek ott, ugyanis a teljes körű inváziót az ukrán nép hősies ellenállása visszaverte – nos, majdnem mindenhol, de Ukrajna teljes területének 19 százaléka még mindig orosz megszállás alatt áll, és a helyzet egyre bonyolultabb.

Hosszú volt az út a hosztomeli csatától – mely lényegében véve megmentette Kijevet – és Mariupol ostromától a Kígyó-szigeten, a szörnyű bucsai eseményeken, a kramatorszki és kremencsuki rakétatámadásokon és az ukrán ellenoffenzíván keresztül, mely felszabadította Herszont a kurszki ellentámadásig és a mostani, távolról sem kecsegtető helyzetig, külön tanulmányt igényelne, sőt, talán külön kötetet is, ami elég vastag lenne, ha kellőképpen alaposan írják meg. Mindenesetre tanítani fogják ennek a háborúnak az eseményeit minden katonai főiskolán – és remélem, az újságíróképzés sem feledkezik meg róla. Azonban lássuk, az ISW nyomán, mi is a jelenlegi helyzet. 

Az orosz tisztviselők továbbra is fenyegető retorikát alkalmaztak azon erőfeszítések részeként, amelyek célja, hogy az Egyesült Államokat visszatartsák attól, hogy nyilvánosan engedélyezze az Egyesült Államok által biztosított ATACMS-ek Ukrajnának az orosz és észak-koreai katonai célpontok elleni korlátozott csapásokhoz való használatát a Kurszki Területen. Ez az amerikai felhatalmazás, amennyiben hivatalosan megerősítik, nyilvánvalóan enyhe válasz lenne arra, hogy Oroszország eszkalációs céllal észak-koreai csapatokat aktív, harcoló alakulatként vetett be az ukrajnai orosz invázióban. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője november 18-án azt állította, hogy az Egyesült Államok „olajat önt a tűzre”, és hogy az orosz katonai célpontok elleni ukrán ATACMS csapások engedélyezése a feszültség „minőségileg új fordulója” és „minőségi” változás lenne az USA háborús részvételében. Peszkov megismételte Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 12-i állításait, miszerint az Oroszország elleni, nyugatról biztosított fegyverekkel végrehajtott ukrán csapások eszkalációt jelentenek, és közvetlenül bevonják a nyugati országokat a háborúba. Az orosz külügyminisztérium (MFA) szóvivője, Marija Zaharova szintén megismételte Putyin szeptemberi kijelentéseit, továbbá azt állította, hogy az Oroszország elleni ukrán nagy hatótávolságú rakétacsapások a háború „lényegének és természetének radikális változását” jelentenék, és hogy az orosz válasz „megfelelő és kézzelfogható” lenne. Az orosz Állami Duma és a Föderációs Tanács képviselői hasonló fenyegetéseket fogalmaztak meg, azt állítva, hogy Oroszország „kénytelen lesz” válaszolni erre az „eszkalációra”, többek között Ukrajna elleni csapásokkal, amelyekhez nem részletezett „új” fegyverrendszereket használnak, valamint Oroszország új nukleáris doktrínája felvázolja majd ennek az amerikai döntésnek a következményeit. Oroszország korábban nem eszkalálódott katonailag az orosz „vörös vonalak” vélt nyugati megsértésével szemben.

Különböző orosz tisztviselők és propagandisták erősen hangsúlyozták, hogy amerikai illetékesek még nem erősítették meg hivatalosan az ATACMS-csapásengedélyt, valószínűleg azért, hogy meggyőzzék az Egyesült Államokat: vonuljon vissza a döntéstől, és cáfolják az engedélyezésről szóló médiajelentéseket. Zaharova kijelentette, hogy nem világos, miszerint az amerikai felhatalmazásról beszámoló nyugati médiumok hivatalos forrásokra hivatkoznak-e. Vlagyimir Szolovjov orosz propagandista pedig hasonlóképpen megkérdőjelezte az amerikai médiabeszámolók hitelességét.

Sem ukrán, sem amerikai illetékesek nem erősítették meg az ukrán ATACMS-csapások amerikai engedélyezéséről szóló jelentéseket, de az amerikai hatóságok megjegyezték, miszerint Oroszország eszkalálta a háborút azzal, hogy az orosz erők mellett észak-koreai csapatokat is bevetett a hadszíntéren. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem erősítette meg közvetlenül a korlátozott ATACMS csapások amerikai engedélyezéséről szóló médiajelentéseket, de november 17-én kijelentette, hogy „a csapásokat nem szavakkal hajtják végre” és „az ilyen dolgokat nem jelentik be”, de „a rakéták magukért fognak beszélni.” Jonathan Finer amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóhelyettes szintén elmulasztotta megerősíteni az amerikai csapásengedélyezést, de megjegyezte, hogy Oroszország eszkalálta a háborút az észak-koreai alakulatok csatatérre telepítésével és a november 16-ról 17-re virradó éjszaka az ukrán energetikai infrastruktúra elleni tömeges drón- és rakétacsapás-sorozattal. Finer közvetlenül Peszkovnak válaszolt, kijelentve, hogy Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója „gyújtotta meg a tüzet.” Az Axios amerikai hírügynökség november 17-én arról számolt be, miszerint egy, az ügyet ismerő forrás szerint a Biden-kormányzat azért adott engedélyt Ukrajnának az ATACMS alkalmazására, hogy Észak-Koreát visszatartsa a további csapatok Oroszországba küldésétől. Az Axios azt jelentette, hogy amerikai tisztviselők azt remélik: Észak-Korea talán átgondolja döntését, hogy katonai állományt telepítsen Oroszországba, ha az ukrán hadsereg csapást mér az észak-koreai erőkre a Kurszki Területen.

Az, hogy Putyin új hadviselő félként vonta be Észak-Koreát az ukrajnai invázióba, jelentős eszkaláció volt. Az, hogy Ukrajna engedélyezte az amerikai rakéták bevetését az orosz területen lévő legitim katonai célpontok ellen, összhangban a nemzetközi joggal és a fegyveres konfliktusok törvényeivel, nagyon korlátozott válaszlépés, és önmagában nem lehet eszkalációnak minősíteni.

Francia és brit források november 18-án egyértelművé tették, hogy a bejelentett amerikai engedélyek, amelyek arra vonatkoznak, hogy Ukrajna korlátozott mértékben használhassa az ATACMS rakétákat Oroszországon belüli csapásokhoz, nem terjednek ki arra, hogy Ukrajna a francia és az Egyesült Királyság által biztosított SCALP és Storm Shadow rakétákat nagy hatótávolságú csapásokhoz használhassa Oroszországban. A francia Le Figaro eltávolította a november 17-i cikkéből azt a kitételt, amely szerint az ATACMS engedélye kiterjedne a SCALP és Storm Shadow rakétákra is. Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter november 18-án megjegyezte, hogy Franciaország továbbra is nyitott arra a lehetőségre, hogy Ukrajna számára engedélyezze az általa biztosított nagy hatótávolságú rakéták használatát Oroszországon belüli csapásokhoz, de megerősítette, hogy Franciaország még nem adott ilyen engedélyt Ukrajnának a november 17-i kezdeti és téves jelentések ellenére sem.

A The Times című brit lap november 18-án arról számolt be, hogy Downing Street-i források szerint az ATACMS „más katonai specifikációkkal” rendelkezik, mint az Egyesült Királyság által biztosított Storm Shadow, más brit lapok, köztük a The Sun és a The Guardian pedig november 18-án megjegyezték, hogy az Egyesült Államok „még mindig akadályozza” Ukrajnát abban, hogy SCALP és Storm Shadow rakétákat használjon az orosz területen fekvő legitim katonai célpontok ellen. Az Egyesült Királyság és Franciaország közösen gyártja a SCALP és a Storm Shadow rakétákat, amelyek mindegyike amerikaiak által biztosított technológiákat és célzási információkat használ, így mindhárom félnek bele kellene egyeznie abba, hogy feloldják a korlátozásokat Ukrajna azon lehetőségére vonatkozóan, hogy akár a SCALP, akár a Storm Shadow rakétákat nagy hatótávolságú csapásokhoz használja. Az Ukrajna SCALP és Storm Shadow rakéták használatára vonatkozó tartós korlátozások továbbra is behatárolják Ukrajna azon képességét, hogy az orosz hátországot teljes mértékben célba vegye a megfelelő rendszerek széles arzenáljával, így lehetővé téve Oroszország számára, hogy olyan menedékteret tartson fenn a közeli és távoli hátországában, amelyre a nemzetközi jog törvényei vagy normái közül egyetlen elv sem jogosítja fel.

A Kreml továbbra is fenntartja, hogy nem hajlandó semmilyen kompromisszumot elfogadni, beleértve azokat is, amelyek a jelenlegi frontvonal mentén „befagyasztanák” a konfliktust – ami még inkább bizonyítja a Kreml ragaszkodását Ukrajna teljes kapitulációjához. A Bloomberg november 18-án arról számolt be, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök szándékai szerint a brazíliai Rio de Janeiróban november 18-19-én megrendezésre kerülő G20-csúcstalálkozón béketervet nyújt be Oroszország ukrajnai háborújára, amely magában foglalná a konfliktus befagyasztását a jelenlegi frontvonalak mentén, valamint Ukrajna NATO-tagságának 10 évvel történő elhalasztását az Ukrajnának szánt nyugati katonai szállításokról szóló biztosítékok mellett, egy demilitarizált övezet létrehozását Kelet-Ukrajnában, továbbá külföldi csapatok állomásoztatását az országban. A Daily Sabah törökbarát kormányközeli lap arról számolt be, hogy a török külügyminisztérium forrásai cáfolták azokat a híreket, amelyek szerint Erdogan Ukrajna NATO-tagságának elhalasztását javasolná, ugyanakkor kijelentették, hogy a török kormány támogatja a háború befejezését célzó diplomáciai kezdeményezéseket.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a török békejavaslatról szóló első hírekre reagálva kijelentette, hogy a frontvonal „befagyasztása” „a priori elfogadhatatlan” a Kreml számára, és hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban megfogalmazott feltételei a háború befejezésére – amelyek a teljes ukrán kapitulációt jelentették – „továbbra is teljes mértékben relevánsak”. Világos, hogy a Kreml célja, vagyis a teljes ukrán kapituláció továbbra is változatlan, és Peszkov megjegyzése tovább bizonyítja, hogy az orosz hatóságok nem hajlandóak jóhiszemű tárgyalásokba bocsátkozni, amelyek kompromisszumokat eredményeznek, még olyan, Ukrajna számára kedvezőtlen feltételekkel is, mint a konfliktus befagyasztása. Azonban egy tárgyalásos tűzszünet a jelenlegi vonalakon csak Oroszországnak kedvezne, és időt adna a Kremlnek arra, hogy tovább radikalizálja és militarizálja az orosz társadalmat Ukrajna ellen, az orosz hadseregnek pedig lehetőséget arra, hogy pihenjen és újjáépüljön, valószínűleg egy jövőbeli, Ukrajna elleni támadás végrehajtása előtt.

Itt tartunk most, az ezredik napon. Az események megjósolhatatlanok: ki tudja, mi lesz reggel, az ezeregyedik éjszaka után? Senki, ne is próbálkozzunk prognózisokkal. Egyet tudok mondani: Kijev most Európát védi az orosz terjeszkedéstől.

Igen, minket is véd.

Ukrajna hősei a mi hőseink is.

Slava Ukraini!

Szele Tamás